Ha az Európai Unió nem növeli erőfeszítéseit az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, lemarad a közlekedés szén-dioxid-mentesítésére vonatkozó kötelezettségvállalásaiban.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség decemberben számolt be arról, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása már a harmadik egymást követő évben emelkedett az EU-ban. Ennek ellenére az Európai Bizottság mérsékelni kívánja az összes növényi alapú bioüzemanyag előállítását (pl. a megújuló etanolt, ami átlagosan 66 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok mennyiségét a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest), míg az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága teljes egészében kivonná azokat 2030-ig.
Az Európai Parlamentnek törekednie kellene arra, hogy 15 százalékos ambiciózus célkitűzést határozzon meg a közlekedésben a megújuló energiaforrásokra vonatkozóan, és világosan megkülönböztesse a jó bioüzemanyagokat (pl. etanol) és a rosszakat (pl. pálmaolaj).
Fontos lenne, hogy ne higgyük el a félretájékoztatást, miszerint a növényi alapú bioüzemanyagok termelése az emberek szájából veszi ki az élelmet. Valójában az etanol gyártása alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyag mellett magas fehérjetartalmú állati takarmányt eredményez. Az Európai Bizottság szerint "elhanyagolható" az európai etanolgyártásnak az élelmiszerárakra gyakorolt hatása. Az ENSZ FAO, az UNFCCC és az IEA nemzetközi ügynökségei mind azt állítják, hogy a bioüzemanyag-termelés és az élelmiszer-termelés együtt is létezhet.
Jelenleg sokan sürgetik az új technológiákba (pl. második generációs bioüzemanyagokba) történő beruházásokat, de amíg nincs politikai következetesség, nehéz meggyőzni a befektetőket a megújuló energiákról.
Az Európai Parlamentnek még nincs egyértelmű álláspontja, de januárban plenáris szavazásra kerül sor, így itt lehetőség nyílna kiállni az EU bioüzemanyag-politikája mellett. Kedvező jelnek tekinthető, hogy a tagállamok részéről megvan az elhatározás.
A teljes cikket itt olvashatja el:
Kovalovszki Kartal
