Alig egy hét leforgása alatt katasztrofálissá vált a biztonsági helyzet az Izrael déli fele és a Sínai-félsziget északi része között elnyúló területen. A Gázai övezetet hátországként használó terrorcsoportok egyszerre támadják rakétákkal az izraeli településeket és hagyományos eszközökkel az egyiptomi fegyveres erőket, miközben a két állam egymásra hárítja a felelősséget a kialakult helyzetért.

Biztatóan indult a hét, miután az egyiptomi hadsereg, Izrael engedélyével és szoros koordinációban, csapataival átkelt a Szuezi-csatornán, hogy leverje a Mubarak elnök bukását követően kialakult felkeléseket a Sínai-félszigeten, ahol iszlamista csoportok és fegyvercsempészek vették át a terület ellenőrzését. Úgy tűnt Izrael fellélegezhet, hiszen az egyiptomi csapaterősítés minden bizonnyal enyhítette volna azt a nyomást, amelyet az egyre magabiztosabb terrorcsoportok gyakoroltak Izrael déli védelmi rendszerére, egyben folyamatosan teret engedtek a Gázába irányuló fegyverszállítmányoknak. Az egyiptomi hadsereg kemény fellépése azonban inkább gyújtószikraként hatott, hiszen a támadást tervező palesztin terrorszervezet, a Népi Ellenállási Bizottságok (NEB) „most vagy soha” helyzetbe került és kihasználva az egyelőre laza egyiptomi határellenőrzést, átcsapott Izraelbe. A csütörtöki támadás több civil áldozattal is járt, a fegyveresek egy buszt szétlőttek, tűzpárbajba keveredtek az izraeli katonákkal, majd a visszavonulásukat követően az egyiptomi katonák is megöltek közülük többet. Az izraeli közvéleményt, amely a korábbi hetekben a megélhetési nehézségek miatti tömegtüntetésekkel volt elfoglalva, sokkolta a hír, a katonai vezetés pedig a válaszcsapás mellett döntött. A NEB parancsnoksága nem meglepő módon a Gázai övezetben volt, ezt az izraeli légierő még csütörtökön elpusztította, a katonai akció miatt azonban az Iszlám Dzsihád és más gázai terrorszervezetek újra tűz alá vette a zsidó állam déli nagyvárosait, az elmúlt napokban száznál is több rakétát és tüzérségi lövedéket lőttek ki Izraelre.

A csütörtöki terrorakciót követően, miközben az izraeli fegyveres erők a terroristákat üldözték, három egyiptomi katona is meghalt az akció során, emiatt diplomáciai krízis alakult ki a két ország között. Kairó az 1979-es békeszerződés megsértéseként értékeli az izraeli katonák belépését a területére, vizsgálatot és bocsánatkérést követel. Izraelnek tehát két nagyon komoly dilemmával kell megküzdenie, egyrészt szétverni Gázában a terroristák infrastrukturális hátterét anélkül, hogy háborúba keveredne a Hamasszal, másrészt megőrizni a nyugalmat az egyiptomi határon. Érdemes megfigyelni, hogy a néhány éve folyamatosan romló török kapcsolat esetétől eltérően az izraeli vezetés minden erejét bevetve igyekszik elsimítani az Egyiptommal most kialakult konfliktust. Az 1979-es békekötést követően Izrael eddig biztonságban tudhatta déli határát, így onnan csapatokat vonhatott el északi és keleti katonai pozícióinak védelmére. Bármiféle törés az Egyiptommal való együttműködésben, alapvetően borítaná fel az izraeli hadsereg erőmegosztását az országon belül, több pénzt és emberanyagot igényelve. Vasárnap már biztató jelek érkeztek a diplomáciai válságot illetően, a hisztériát meglovagoló egyiptomi politikusoktól eltérően az igen konzervatív egyiptomi hadsereg főparancsnokai hitet tettek az Izraellel meglévő béke mellett és a Sínai-félszigeten uralkodó káosz felszámolását ígérték. A  nyugalom fokozatos helyreállításában nagy szerepe van, hogy az izraeli honvédelemért felelős politikusok és tábornokok folyamatos kapcsolatban állnak egyiptomi társaikkal, hogy elsimítsák a nézeteltéréseket és a további kooperáció felé vigyék el a folyamatot. Az Egyesült Államok se tétlenkedik, igyekszik kibékíteni egymással szövetségeseit, hiszen minden fél belátja, hogy amennyiben a Sínai-félsziget és a Gázai övezetben uralkodó állapotok tovább eszkalálódnak, nincs esély a térség biztonságának szavatolására.

Izrael nagyobb dilemmája azonban újra a Gázai övezet, ahol a Hamasz a jelek szerint nem képes a nyugalmat garantálni, az egyre erősödő kisebb terrorcsoportok túszként rángatják magukkal a gázai lakosokat. A zsidó állam vezetésének hamarosan döntenie kell, hiszen amennyiben a Gázából érkező rakétatámadások nem érnek véget, újabb, az Öntött Ólom hadművelethez hasonló szárazföldi hadjáratba bonyolódhat Izrael, amelyre bizonyos ellenzéki vezetők már fel is szólították a kormányt. A mostani nemzetközi helyzetben kétséges, hogy az izraeli hadjárat milyen fogadtatásra találna külföldön, hiszen a palesztin állam kikiáltása körüli vita során a zsidó állam diplomáciai helyzete rég nem látott mélységig romlott. Az Egyesült Államokon kívül kevés állam utasította el az egyoldalú, béketárgyalásokat megkerülő palesztin lépést. Két dolog azonban biztos, amennyiben Izraelnek nem sikerül a biztonsági együttműködését tovább fejlesztenie Egyiptommal, újabb terrortámadások várhatóak és amennyiben nem állnak le a Gázai övezetből érkező rakétatámadások, úgy újabb háború fog kitörni a Közel-Keleten.

Csepregi Zsolt