Az első cikkben bemutattuk, hogyan vált Irán a Közel-Kelet egyik meghatározó hatalmává, illetve miért nem túlzottan népszerű az országban az USA. Ez a rész a jelenlegi iráni külpolitikát és ambíciókat térképezi fel, mik az okai és a célja a sajtóban komoly visszhangot keltett akcióknak, és hogy…

Az elmúlt egy-két hónapban sokat lehetett olvasni a hazai és a nemzetközi médiában egyaránt az Irán által végrehajtott tankerhajó-lefoglalásokról és legutóbb szaúd-arábiai olajkitermelő helyszínek elleni támadásokról. Fontos kérdés, hogy mi áll ezen cselekmények hátterében, miért követi el őket a…

Vajon elegendő lesz-e Szalman koronaherceg ambiciózus politikája ahhoz, hogy a maga javára fordítsa az erőviszonyok mérlegét Iránnal szemben? A Foreign Policy cikke szerint nagyon nem ez a helyzet, sőt, jelenleg egyértelmű Irán stratégiai fölénye a térségben. A cikk külön-külön világít rá a két…

Őrizetbe vették az egyik legprominensebb szaúdi üzletembert, Al-Waleed bin Talal herceget is. Az incidens annak a korrupcióellenes akciónak a része, melynek keretében már 11 herceget, 4 jelenlegi, és több tucat volt minisztert fogtak el a hatóságok Szaúd-Arábiában. Az intézkedés egyértelműen…

Mitől tarthatunk az ISIS bukását követően? A Council on Foreign Relations elemzése szerint a terrorállam legyőzését követően könnyen kiéleződhetnek azok a régi-új ellentétek a térségben érintett regionális és globális hatalmak között, melyeket az iszlám fundamentalisták elleni harc átmenetileg…

Az iráni atomegyezmény felmondása Donald Trump számára politikai, és nem technikai kérdés – mondja a Georgetown University elemzője, Ariane Tabatabai, aki szerint Trump agresszióra építő politikája hiteltelenné teheti az amerikai politikát a Közel-Keleten, s növeli a konfrontálódás esélyét a…

„A fenyegetést nem Irán fegyvereinek, hanem rezsimének jellege adja.” – mondta Tom Cotton arkansasi szenátor, akivel okfejtő interjú készült az amerikai-iráni atomegyezménnyel kapcsolatban. Az Obama elnökség alatt megkötött atomegyezmény éles kritikusaként Cotton számos érvet felsorakoztatott a…

Csütörtökön bejelentette távozását Ahmet Davutoglu török kormányfő, a világsajtó pedig már a lemondása körüli politikai találgatásoktól hangos. Emiatt elterelődik a figyelem a hét két fontosabb eseményéről: öt közel-keleti állam irodanyitása a NATO brüsszeli főhadiszállásán, illetve az Európai…

Április 25-én jóváhagyta a szaúd-arábiai Miniszterek Tanácsa a „Vízió 2030” elnevezésű reformcsomagot, amely az ország olajfüggőségét szüntetné meg a gazdasági ágazatok diverzifikálásával, privatizálással és egyéb gazdasági és társadalmi reformokkal. A Muhammad bin Szalmán Ál Szaúd helyettes…

Az egyiptomi lakosság körében még mindig nem csillapodott annak a döntésnek a hulláma, amelynek értelmében Kairó két lakatlan szigetet adna vissza Szaúd-Arábiának. Sokan Egyiptom integritásának és szuverenitásának semmibevételét, egyiptomi tulajdonú területek kiárusítását, valamint Rijád…

Moszkva az elmúlt két évben előbb az orosz-ukrán viszonyrendszert zilálta szét, majd a gazdasági szankciók negatív hatásait ellensúlyozandó felgyorsította az Eurázsiai Gazdasági Unió építésének folyamatát, miközben vadászgépei a közel-külföldtől távolabb, Szíriában…

Az Európai Unió és Törökország március 18-án tető alá hozta a migránsok visszaszállításáról szóló megállapodást, amelytől a válság enyhülését várják az európai politikusok. A terv végrehajtása ugyan eleve kudarcra van ítélve, mégis mérföldkő az európai-török viszony történetében. Az egy éve tartó…

Iráni „reformisták” történelmi győzelméről beszélnek szakértők, beleértve a DiploMaci vendégszerzőjét (Éva Ádám: Az iráni reformisták történelmi győzelme), elfelejtve, hogy iráni reformista politikusok nem léteznek. A választók ugyanis február végén a klérus által…

Libanonra nemcsak a „cédrusok országa” kifejezést szokták használni, hanem azt is, hogy a „Közel-Kelet lökhárítója”. Ezt a nevet azért kapta, mert a térségben zajló fegyveres konfliktusok, forradalmak, menekültválságok, vagy a vallási felekezetek közötti összecsapások mindig komoly következményekkel…

Történelmi rekordnak minősül, hogy a 2016. február 26-án megrendezésre került iráni kettős választásokon az 55 millió szavazóképes állampolgár 60 százaléka járult az urnákhoz, aminek eredményeként mind a 290 fős parlamentben (madzslesz), mind a vallási vezetőket…

Az idei év két szempontból is fordulópont az izraeli és a palesztin arabság életében: Izrael ezer milliárd forintnak megfelelő sékelt különít el az arab közösségének felzárkóztatására, ezzel egy időben a Palesztin Hatósággal is a korábbinál intenzívebb gazdasági együttműködésről folynak tárgyalások.…

Jó egy hete kiélezett vita folyik arról, hogy vajon Szaúd-Arábia és Törökország beváltja-e fenyegetését, és szárazföldi haderővel beavatkozik Szíriába? Ez nemcsak azt jelentené, hogy az Iszlám Állam és a többi hasonló terrorista szervezettel csapnának össze, hanem a szíriai kormányerőkkel és a…

Hasszán Roháni tizenhét év óta az első iráni elnök, aki Európában járt. Az olaszországi és franciaországi út célja az volt, hogy a múlt hónapban az elszigeteltségből kitörő Iránt ismét vonzóvá tegye a külföldi befektetők előtt. Habár a nyugati vállalatok eddig is ugrásra készen vártak az alkalomra,…

Ebben az évben Hszi Csin-ping első külföldi útja a Közel-Keletre vezetett. Egyiptomban 2004-ben (Hu Csin-tao), Szaúd-Arábiában 2009-ben (Hu Csin-tao), Iránban pedig 2002-ben (Csian Cö-min) járt utoljára kínai elnök. Hszi januári körútja bár igencsak feszült geopolitikai légkörben zajlott, még így is…

Török sajtóértesülések szerint Ankara már döntött következő tel-avivi nagykövetének személyéről, jelezve, hogy a két közel-keleti állam hamarosan meg tud egyezni a kiegyezésről, és folytatni tudja a korábbi, rendkívül intenzív kooperációt. A török-izraeli kiegyezés…

2015. december 12-e Szaúd-Arábia megközelítőleg 12 millió fős női lakosságának történelemkönyvébe minden bizonnyal piros betűs napként vonul be. Az olajkirályság 83. életévében megtörtént az, ami a világ többi részének évtizedek óta magától értetődő: nők…

Szijjártó Péter hétfőn Izraelbe látogatott, ahol kijelentette, hogy Magyarország nem támogatja az Európai Bizottság értelmezését, miszerint a Ciszjordániában és a Golán-fennsíkon izraeliek által előállított termékeket külön jelzéssel kell megkülönböztetni. A magyar…

Az elmúlt napok egyre fokozódó terrorakcióit megfékezendő, Izrael több ezer katonát vezényelt Jeruzsálembe, mivel egy harmadik intifáda kitörése láncreakciót indíthat el a régió megmaradt stabil államaiban. Az izraeli-palesztin konfliktus szereplői azonban saját logikájukba…

Az Economist készített egy érdekes infografikát az Iszlám Állam média tevékenységéről, amelyből kiderül, mivel is próbálják növelni a szimpatizánsaik számát.   (Milyen témák kerülnek elő az IÁ médiájából; f.: economist.com) Annak ellenére, hogy a nyugati médiát…

Miközben rengeteg a kérdőjel Oroszország szíriai beavatkozása kapcsán (Miért most? Kit is bombáznak? Mi lesz az USA reakciója?), két dolog biztosnak tűnik: 1. Moszkva nem akar még egy arab tavaszt látni 2. a közelgő amerikai elnökválasztások miatt Washington keze meg van…