Emil Boc 2012. február 6-án reggel mondott le, lépését a politikai-szociális feszültséggel indokolva. Romániában ugyanis az év elején utcai zavargásokkal tarkított többezres tüntetések zajlottak az egészségügy privatizációja, a kormányzati megszorító intézkedések és általában Traian Basescu politikája ellen. Boc lemondását követően Traian Basescu államelnök a külügyi hírszerzés vezetőjét, Mihai Razvan Ungureanut bízta meg kormányalakítással. Az új miniszterelnök a régi koalíciót – Demokrata-liberális Párt (PDL), Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) –megtartva kezdte meg a kormányzást. Elsődleges feladatának azt tekintette, hogy emelje a gazdasági korrekciók által leginkább sújtott rétegek életszínvonalát, óvatos nyugdíj- és béremelést helyezve kilátásba a gazdasági helyzet javulása esetén. Ezen felül bekerült a kormányprogramba a család és a gyermekvállalás támogatása, az infrastrukturális fejlesztések folytatása (elsősorban az észak-erdélyi autópálya, amelynek építése tavaly óta szünetel – szerző). Az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) nem vett részt azon az ülésen, amelyen bizalmat szavaztak Ungureanunak, ugyanis előre hozott választások kiírását követelve parlamenti sztrájkot folytatott a pártszövetség.

 

("Ő szinte biztos a folytatásban" - Victor Ponta, f: www.antenna3.ro)

 

A Szociálliberális Unió április 20-án nyújtott be bizalmatlansági indítványt a kabinet ellen, az indítványnak három témája volt: az ország ásványi kincseinek kiárusítása, a közpénzek választási célokra való felhasználása és az egyetemi autonómia megsértése (a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen alapított magyar kar ügye, amire később még kitérünk). A szavazásra április 27-én került sor, az USL-hez átállt és a (nem magyar) kisebbségi képviselők szavazatainak köszönhetően megbukott az Ungureanu-kormány, az államfőtől pedig Victor Ponta szociáldemokrata elnök kapott megbízást kormányalakításra.

 

A kormányrúd átvételét követően az új kormány megkezdte a megyei kormánybiztosok (prefektusok) lecserélését. Ez magyar tisztségviselőket is érinthet. Az ország 41 megyéje közül 11 élén áll az RMDSZ által javasolt prefektus, vagy alprefektus. A közigazgatásnál maradva: Victor Ponta kijelentette, nem támogatja Basescu elnök azon tervezetét, miszerint a 41 megye helyett nyolc óriásrégiót hoznának létre. „A megyék megmaradnak úgy, mint Franciaországban, Olaszországban, vagy Spanyolországban, mert megvan a maguk szerepe a helyi közigazgatásban. 2014-ben létrehozzuk a régiókat, és az európai parlamenti választások alkalmával megválasztjuk a régiótanácsokat és régióelnököket is" – magyarázta a miniszterelnök egy tévéinterjú során.

 

Az új kabinet első intézkedési között módosította a választási rendszert. A szenátuson már átment a javaslat, amely szerint már idén ősszel egyfordulós, tiszta egyéni választókerületes szisztéma szerint választanák meg a bukaresti törvényhozást és eltörölnék a jelenlegi öt százalékos bejutási küszöböt is. A jelenlegi vegyes rendszert felváltó módosítást nagy valószínűséggel az alsóház is megszavazza majd. Az új rendszerben az előzetes számítások szerint optimális esetben 16-19 magyar képviselő juthat mandátumhoz a jelenlegi 22 helyett, a szenátusban pedig a 9 fős frakció két-három taggal csökkenhet. A pesszimista verzió ennél jóval kisebb számokat tartalmaz. Eszerint 1-2 szenátor és 5-6 képviselő kerülne be a parlamentbe. Azonban, mint Márton Árpád, a választási törvény módosításával megbízott parlamenti bizottság RMDSZ-es tagja jelezte, az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése értelmében a választások előtti egy évben tilos lényeges módosítást eszközölni a választási törvényen, így tehát jó esély van arra, hogy az AB erre hivatkozva elutasítja a törvénymódosítást.

 

További jelentős lépés a kisebbségi törvény várható elfogadása. A jogszabály hét éve vár elfogadásra, első ízben 2005-ben a Calin Popescu Tariceanu vezette, RMDSZ-részvétellel felálló kormány nyújtotta be a tervezetet, de annak vitája elakadt a törvényhozásban. A 2010-es koalíciós megállapodásban szerepelt a kisebbségi törvény elfogadása, azonban ez nem történt meg az elmúlt két évben. Most az USL-kormány – miután Victor Ponta egyeztetett a nem magyar kisebbségek képviselőivel – várhatóan ismét benyújtja a tervezetet, azonban egy nagy különbséggel a korábbi változathoz képest: a kulturális autonómiára vonatkozó részt kiveszik belőle. Az RMDSZ ennek megfelelően nem tervezi a jogszabály-tervezet megszavazását, ahogy Kelemen Hunor, a szervezet elnöke fogalmazott: „Egy kiüresített kisebbségi törvényt az RMDSZ nem fogad el. Egy olyan törvényt, amely nem tartalmazza a kulturális autonómiát, mint intézményt, és nem ad ennek valós jogköröket a kultúra, az oktatás terén, nem támogatunk.”

 

A táblabíróság május 4-én felfüggesztette a MOGYE magyar és angol nyelvű orvosi és gyógyszerészeti karát létrehozó kormányhatározatot. Az Ungureanu-kormány, egyik utolsó intézkedéseként, fellebbezett a döntés ellen. Az új kormány, mint az várható volt, visszavonta a fellebbezést. Az egyetemen a román többségű szenátus 2011 júniusában – az új oktatási törvény adta lehetőségek ellenére – megakadályozta a magyar intézetek létrehozását. Ezt követően a nyár és az ősz folyamatos bizonytalanságban telt. Októberben az intézmény szenátusa új chartát fogadott el, egyúttal a rektor kijelentette, hogy a szenátus várhatóan elutasítja a minisztériumnak a magyar tagozat létrehozására való javaslatát. A charta azonban nem felelt meg teljes mértékben az oktatási törvénynek, mely a MOGYE-t a multikulturális intézmények közé sorolja, ezért az illetékes minisztérium már októberben kérte az okmány módosítását. Ezt követően több hónapos, tüntetésekkel, odamondogatásokkal tarkított huzakodás kezdődött a kormányzat és az egyetem vezetése között, míg végül a kormány március 27-én határozatban rendelte el a magyar tagozat létesítését. Ez ellen a román oktatók és diákok 27 ezer aláírást tartalmazó petíciót nyújtottak be, míg a magyar tagozat elindítása mellett 12500 szignó gyűlt össze. Ebben a szituációban a Ponta-kormány – az előzetes várakozásoknak megfelelően – az egyetem román vezetése mellé állt, amikor visszavonta a fellebbezést. Kíváncsian várjuk a folytatást.

 

A pár hónapos kormányzás az őszi választásokig vissza is üthet az USL-re. Jelenleg 50-55 százalék körüli támogatottságuk csökkenhet az addig hátralévő időszakban. A pártok azonban jelenleg a június 10-én megrendezésre kerülő önkormányzati választásokkal vannak elfoglalva, kevesen tekintenek annyira előre, mint Victor Ponta, aki máris négyévnyi folytatást vizionál a pár hónapos „kalandot” követően – igaz a jelenlegi helyzet feljogosítja őt az efféle kijelentésekre.

 

Abelovszky Tamás