A magyar kisebbséget érintő kérdések mentén került érdekes konfliktusba mind politikailag, mind jogilag a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) koalíciós partnerükkel, a romániai szociáldemokratákkal (Partidul Social Democrat, PSD). A szituáció nem csak a helyi feleknek, de a magyar külügy számára is erőpróba, hiszen nemrég kifejezett „programpontként” hivatkoztak a külhoni magyarok számára nyújtott támogatás stratégiájának megújítására.

Két ügy mentén sikerült összekapnia a 2014 márciusa óta együtt kormányzó pártoknak: az egyik az Erdélyben közeljövőben tervezett konzuli irodák kérdése. A magyar kormány egyik kifejezett célkitűzése, hogy 2018-ra a kedvezményesen honosított határon túli állampolgárok számát megduplázza – hiszen az eddigi kérvények mennyisége elmarad a várttól. Ezt segítenék elő a készülő irodák (Marosvásárhelyen és Nagyváradon), a rájuk való igényt azonban a román kormány első körben magyarázat nélkül elutasította. Bár később egy rövid kommüniké keretében mindezt pótolták, az indokok – miszerint Magyarország már így is kiterjedt konzuli hálózatot tart fenn az országban – továbbra is elég súlytalanok. Kelemen Hunor (az RMDSZ elnöke, román miniszterelnök-helyettes) jelenleg támogatná a Fidesz-KDNP kezdeményezését, és koalíciós partnerként próbálná rávenni román kollégáit, tárgyaljanak az ügyben – mindeddig sikertelenül.

("Az EP-kampányban már nagy volt az összhang" - Orbán és Kelemen, f: www.transindex.ro)

A másik kérdés kissé szövevényesebb. A vita alapja egy kisebbségvédelmi kezdeményezés, a Minority SafePack, amit az RMDSZ indított el az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) közösen. A tervezet többek között „európai szintű együttműködést, párbeszédet és európai megoldásokat szorgalmaz, arra vonatkozóan tartalmaz javaslatokat, hogy az Európai Unió a legjobb intézkedésekkel védje és vigyázza a nemzeti kisebbségek által jelentett értéket” – röviden tehát európai szintű jogalkotást kíván elérni kisebbségi ügyekben. Az Európai Bizottság azonban elutasította a kezdeményezés bejegyzését, így nem kezdődhetett meg az egymillió aláírás összegyűjtése Európa szerte, ami szorgalmazta volna a benne foglaltak elindítását az EU-ban. A FUEN azóta az Európai Bíróság elé vitte az ügyet, ugyanis véleménye szerint nem megfelelően lett áttekintve a beadott anyag – őket támogatja természetesen az RMDSZ (ez nem meglepő, főleg, hogy a FUEN két alelnöke is az RMDSZ soraiból kerül ki, egyikük épp Kelemen Hunor) és a magyar kormány is. Több más állam, például Románia és Szlovákia szintén belépett a perbe, azonban az EB oldalán. Keleti szomszédunknál így most egy olyan szituáció állt elő, hogy Kelemen az RMDSZ oldalán mint felperes, a román kormánykoalíció oldalán viszont mint alperes vesz részt a jogi vitában.

Victor Ponta román miniszterelnök egy tévéinterjúban jelezte, kész továbbra is együttműködni az RMDSZ-el, de a román állam politikája nem alku tárgya, még egy koalícióban sem. Kelemen Hunor viszont egyértelművé tette: pártja nem folytathatja a közös kormányzást, ha a román állam nem száll ki a perből. Valódi holtpont, ha azt tekintjük, hogy a kérdésben valószínűleg (arcvesztés nélkül) egyik fél sem engedhet. Érdemes látni, hogy a 2014-es parlamenti választások során az RMDSZ csupán 5,25 százalékot ért el, míg a Ponta vezette SPD 60,07 százalékot, többségük így a kisebbségi párt nélkül is adott. Nekik tehát kevesebb a mérlegelni valójuk, mint az RMDSZ-nek, akiknél több kérdés is felmerül: (1) Képesek lennének-e továbbra is a magyar kisebbség hangjaként pozícionálni magukat, ha most visszavonulót fújnak egy ilyen ügyben? (2) Ha igen, a visszavonuló után megéri-e bent maradni egy ilyen koalícióban, ahol a véleményük kisebbségi (tehát számukra fundamentális) kérdésekben közel nulla? (3) Mi az előnye és a hátránya a most kialakuló Fidesz-RMDSZ kooperációnak?

("Tetszetős szlogen" -Victor Ponta, f: www.roncea.ro)

Az első kettő számomra költői(bb) kérdés, a harmadik viszont kifejezetten aktuális: annak ellenére, hogy az elmúlt években az RMDSZ és a Fidesz viszonya igen hűvös volt, mostanra úgy tűnik, kialakult egy egészen jól működő kommunikációs és tevékenységi együttműködés a két párt között. A magyar kormánypárt által favorizált más, kisebb romániai magyar pártok sikertelensége után talán az Orbán-kabinet is belátta, hogy az RMDSZ az, akire számíthat, ha az erdélyi kisebbségekkel kapcsolatos ügyekben keres partnert. És úgy tűnik, hogy keres, legalábbis erre utalt Kövér László legutóbbi interjúja során, amelyben kifejtette: a magyar kormány nagyobb hangsúllyal fog az EU-n belüli autonómiatörekvések előremozdításáért dolgozni a nemzetközi viszonyrendszerben. Mindezt pedig csak az „elszakított nemzetrészek politikai vezetőinek” segítségével próbálják megvalósítani, tőlük is várják a támogatást és az együttműködést az ügyben. Kelemen Hunor jelenleg úgy tűnik, kész együtt dolgozni a magyar kormánnyal. Hogy ez a döntés hosszútávon mennyire fogja tudni szolgálni a helyi kisebbségek érdekeit, az még kérdéses.

Mészáros Tamás