Martonyi János előadását két nyitó kérdéssel indította: 1) vajon milyen előnyei és hátrányai vannak az EU tagállamok által nemrég ratifikált Lisszaboni Szerződésnek, illetve 2) melyik filozófiai iskola (föderalisták, intergovernmentalisták, stb.) nyerte a legtöbbet a szerződés életbelépésével. A politikus szerint a válasz mindkettőre egyszerű, hiszen az elsőre még nem tudunk pontosan válaszolni – lévén, nincs olyan régóta elfogadva a szerződés –, míg a másodiknál nincs rá mód, hogy eldöntsük, hogy ki nyert, mivel azzal kell inkább foglalkoznunk, hogy nehéz gazdasági helyzetéből ismét talpra állítsuk az Uniót.

 

A külügyminiszter csak ezt követően tért rá előadása érdemi részére, melyben elsősorban a jelenlegi európai gazdasági helyzetről, az EU jövőbeli kilátásairól és a magyar EU-elnökség előtt álló feladatokról és célokról beszélt. A gazdasággal kapcsolatban Martonyi elmondta, hogy a pénzügyi világ mozgásai megjósolhatatlanok, éppen ezért nehéz volt előrelátni a problémákat. Tény ugyanakkor, hogy földünkön – gazdasági és kereskedelmi értelemben – hihetetlen egyenlőtlenségek vannak, ezt látva pedig talán érezni kellett volna, hogy rossz irányba tartunk, de mégis, maga a válság mindenkit meglepett, legyen az akár szegényebb vagy gazdagabb állam. Hozzátette, hogy az egyenlőtlenségek elkerüléséhez a legjobb megoldás egy nemzetközileg elfogadott közös pénzügypolitika lenne, de tudja, hogy sajnálatos módon erre nincs reális lehetőség. Az EU-val kapcsolatban elmondta, hogy a magyar kormány számára elnöksége idején a legfontosabb kérdések a következők lesznek: 1) a 2011-es EU költségvetés elfogadása, 2) a Lisszaboni Szerződés módosítása, 3) az Economic Governance népszerűsítése, és 4) a Hosszútávú EU-költségvetés megtárgyalása. A felsorolásnál azonban érdekesebb volt az, hogy Martonyi János mit mondott ezekről, illetve még inkább, hogy milyen meglátásai voltak ezeken kívül.

 

(Martonyi János, forrás: www.hetivalasz.hu)

 

A külügyminiszter ugyanis elmondta, hogy a magyar EU-elnökség „juhász” (egész pontosan „csendes juhász” – szerk.) szeretne lenni, mely az EU (és saját) érdekei mentén terelgeti a többi tagállamot az Unió egésze számára helyes irányba. Kifejtette, hogy a magyar kormány nem támogatja, hogy egyes tagállamok (elsősorban az Egyesült Királyság – szerk.) plafont rakjanak az EU költségvetésére, egészen addig, amíg a tagállamok nem vitatták meg egymás között, hogyan is épüljön fel az új, hosszú távú Uniós büdzsé. A magyar kormány szintén nem támogatja, hogy egyes, a közösségi rendelkezéseknek valamilyen oknál fogva meg nem felelő tagállamokat komoly büntetésnek vessenek alá (elsősorban Németország szeretné elérni a rosszul teljesítő tagállamok megregulázását – szerk.), például megvonják a szavazati jogát. Ezen kívül megjegyezte, hogy bár az tény, hogy a magyar kormány felül akarja vizsgálni a lisszaboni szerződést (ez megint csak az Egyesült Királyság felé jelzés, mert a britek ágálnak a leginkább egy újabb felülvizsgálattal szemben – szerk.), de azt mindössze egy meghatározott, szűk keretben, pontos kérdések mentén tenné. Illetve, hogy az EU intézmény rendszerével gondok vannak, de ezek egyik legfontosabb forrása nem valamelyik szigorúan vett Uniós szerv (parlament, bizottság, tanács), mint azt sokan gondolják, hanem a nemzetközi pénzpiac. Éppen ezért mindent meg kell tennie az EU-s tagállamoknak azért, hogy eladósodottságukat, valamint hitelfinanszírozási kiszolgáltatottságukat csökkentsék – ezzel mérsékelve a pénzügyi világ befolyását. Valamint, hogy az EU-nak külpolitikailag fel kell nőnie gazdasági potenciáljához, mivel egyelőre a közös európai projekt politikailag nem veheti fel a versenyt az Egyesült Államok, Kína, India, vagy éppen Brazília erejével.

 

Az előadás végén a külügyminiszter még hozzátette, hogy a magyar EU-elnökséget a „3P” (Poverty, Pollution, Population – szerk.) rendszere fogja mozgatni, melynek célja a kontinens elöregedésének megállítása – de legalább is mértékének csökkentése –, az összeurópai oktatási színvonal emelése, a romák helyzetének rendezése, a klímaváltozás elleni harc támogatása, valamint a nyelvi- és kulturális sokszínűség népszerűsítése és bátorítása lesz.