A hét folyamán több forrásból is hallani lehetett arról, miszerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) jogosulatlanul hallgatja ki azokat a kárpátaljai magyarokat, akik kérvényezték a kettős állampolgárságot. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke elmondta, az SZBU emberei valóságosan „vadásznak” azokra, akik megindították a könnyített eljárást, és az érintett személyeket hatósági idézés nélkül kihallgatják a helyi parancsnokságokon. Kovács azóta már eljuttatott egy levelet Viktor Janukovics ukrán államfőnek, aki mostanáig nem válaszolt a megkeresésre. A helyzet (sajnos) nem különösebben meglepő, sőt az, hogy ennyi idő után merültek csak fel ilyen jellegű problémák talán ugyanilyen érdekes lehet. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy Ukrajna nem fogja tétlenül nézni a magyar döntést, hiszen a környező államok közül ők az egyetlenek, ahol a kettős állampolgárság nem csupán politikai, hanem jogi kérdést is generál, hiszen az ukrán alkotmány nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét. Ezzel kapcsolatban titkosszolgálati és más politikai szervek már márciusban jelezték, hogy a magyar kormány döntésével előálló helyzetet kockázatosnak tartják. Jogilag azonban mindez lényegtelen, ugyanis az előbb említett alkotmányos el nem ismerés nem jelent egyet azzal, hogy az ukrán alaptörvény egyértelműen tiltaná a kettős állampolgárságot, még akkor sem, ha ezt Ukrajnában több politikus így gondolja. Ennek értelmében az ottani törvénykezés egy ukrán-magyar állampolgárt csupán ukránnak fog tekinteni, magyar állampolgársága nem lehet semmiféle módon mérvadó, azt egyáltalán nem veszik figyelembe. Ez azt jelenti, hogy a kettős állampolgárságot nem lehet adminisztratív vagy büntetőjogi felelősség alá vonni.

 

("Gondok a magyarokkal" - Viktor Janukovics, forrás: www.en.rian.ru)

 

A Kárpátaljáról érkező információk alapján azonban nem feltétlenül ez látható. Marina Osztapenko, az SZBU sajtószóvivője elismerte, hogy a biztonsági szervek foglalkoznak a kérdéssel, azonban tagadta, hogy ezzel bármiféle jogsértést követnének el. Véleménye szerint ezek az akciók a hatályos szabályok és az ukrán államérdek mentén folynak. Jelzésértékű azonban, hogy mindeddig az ukrán állam még sosem lépett fel konkrétan a kettős állampolgárság ügyében, ezért könnyen kialakulhat az a vélemény, hogy a jelenlegi szituáció inkább a magyar-ukrán viszonyt, mint a kettős állampolgársággal kapcsolatos félelmeket jellemzi. Főleg azért érdekes az ügy, mert Románia már az 1991/22-es törvény elfogadásával engedélyezte a külföldön élő egykori román állampolgárok visszahonosítását, azonban ekkor valamiért nem merült fel az ukrán hatóságokban a kockázat kérdése.

 

Ukrajna félelme legegyszerűbben a nagyméretű orosz kisebbséggel magyarázható (körülbelül 7,8 millió fő, az össznépesség 17 százaléka). Az ukrán államérdek, miszerint minél függetlenebbé kell válni a szomszédos Oroszországtól egyértelművé teszi azt, hogy erőteljesen próbálják a helyi oroszok kötődését elvágni anyaországuktól. Valószínű azonban, hogy sem az orosz, sem a román esetben nem tartottak attól, hogy tömeges lesz a kérelmek beadása, mivel egyikük sem tűnik olyan vonzó célpontnak, mint például Nyugat-Európa bármelyik országa, melyeket Magyarországról könnyedén el lehet érni a jelenlegi schengeni határok értelmében (már ameddig ezek a határok tényleg ennyire átjárhatóak lesznek, mint ma – a szerk). Végül azonban a kárpátaljai magyarok sem tülekedtek a kettős állampolgársági kérelem benyújtásáért, mivel a már vázolt ukrajnai helyzet túlnyomórészt hátráltatta a folyamatot, valamint a KMKSZ sem kötelezte el magát a visszahonosítás elősegítése mellett. Ennek hátterében az áll, hogy a jelenlegi ukrán vezetés olyan mértékben vonja meg a támogatást a magyar kisebbségtől, hogy a Szövetség nem igazán akarja feszegetni a húrokat. Ezzel sajnos nincs szinkronban a magyar kormány azon döntése, miszerint a határ túli magyarok is kapnak magyar választási jogot – az, hogy ez milyen formában fog történni, még nem tisztázott. Így könnyen előfordulhat, hogy a kárpátaljai magyarok inkább vesztesei, mint győztesei lesznek a kettős állampolgársági vitának. Remélhetőleg azonban az ukrán fél is hamar egyetért majd Vitalij Bala kijevi politikai szakértővel, aki szerint „mindenekelőtt az érzelmeket kell kizárni a kérdést illetően, és fel kell hagyni annak hangoztatásával, hogy veszély fenyegeti a nemzeti érdekeket. Nyugodt megfontolásra, olyan körülmények létrehozására van szükség, hogy az emberek Ukrajnában akarjanak élni, s akkor teljes nyugalommal bevezethető a kettős állampolgárság intézménye”.