Ha az amerikai-magyar kapcsolatok helyzetét nagyon röviden akarom leírni, akkor a „bizalmi viszony” a legjobb kifejezés. A két ország között értékrend alapú, átfogó kapcsolatrendszer alakult ki, ami igen sokrétű és felöleli az államközi kapcsolatok teljes spektrumát. A szövetségesi kapcsolat, a stratégiai partnerség az Amerika Főosztálynál úgy „csapódik le”, hogy jó sok munkánk van, miután rengeteg minden történik az amerikai-magyar kapcsolatokban, ami ránk is tartozik, konkrét feladatot jelent. Az új kormány folytatta azt a kapcsolatépítést az Egyesült Államokkal, ami a korábbi időszakot is jellemezte. Martonyi János külügyminiszter úr első tengerentúli útja Washingtonba vezetett, és azóta is folyamatosak a magas szintű kontaktusok. Elnöki látogatásunk még nem volt, de azt talán mindenki tudja, hogy a világ vezető hatalmának első emberével nem könnyű időpontot egyeztetni. Nincs szó arról, hogy az érdeklődés csökkent volna, vagy ne lenne elvi készség a legmagasabb szintű kapcsolatfelvételre. Ez inkább protokolláris, szervezési kérdés, hiszen az amerikai elnökhöz bejutni, vagy őt elvinni egy adott országba nem könnyű feladat és nagyon komoly egyeztetést igényel, és igen sok feltételnek kell teljesülni ahhoz, hogy összejöjjön.

 

Az amerikai-magyar kapcsolatokban van egy rendkívül értékes erkölcsi tőke az amerikai magyarság. Az szeretnénk, ha az amerikai magyar közösségek még nagyobb szerepet játszanának a kétoldalú kapcsolatok előmozdításában, és hatékonyabb lobbi-potenciált képviseljenek nemzeti érdekeink megjelenítésében, becsatornázásában. Sürgető feladat tehát a kapcsolatok újraszövése úgy az ’56-os generációval, mint a fiatalabb korosztályt képviselő amerikai magyarsággal. Az Egyesült Államokban letelepedett magyarok olyan presztízzsel, kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, amiből nagyon sokat profitálhatunk a politikai kapcsolatokban, a gazdasági együttműködésben, a humán területen és az országkép-építésben egyaránt.  

 

 

Kemény júniusnak nézünk elébe a munka szempontjából, hiszen egyidőben két olyan esemény is lesz, ami nagyon fontos hatást gyakorolhat az amerikai-magyar kapcsolatokra. Az egyik a Lantos Intézet megnyitója, a másik pedig a magyarországi Reagan centenáriumi megemlékezések legfontosabb eseménye, a magyar szabadságért is oly sokat tett néhai elnök szobrának felavatása. Ezekre az eseményekre több amerikai delegációt, ismert személyiségeket, kongresszusi képviselőket várunk és reméljük, hogy az adminisztráció is magas szinten képviselteti majd magát. Az amerikai referatúrán dolgozó tapasztalt kollegánk látja el a Reagan Alapítvány titkári feladatait is.

 

Kapcsolatépítésünkben kiemelt szerep hárul a nagykövetségekre. Washingtonban új magyar nagykövet dolgozik, akinek nagyon komoly gazdasági-pénzügyi vezetői háttere van. Munkájának eredményeit máris érezzük a kapcsolatok fejlődésének dinamikusabbá válásában és nagymértékben építve nagykövetünk tapasztalataira, széleskörű kapcsolatrendszerére szeretnénk jobban kihasználni a gazdasági, pénzügyi együttműködésben rejlő lehetőségeket és tovább ösztönözni az amerikai vállalatok magyarországi befektetéseit. Ezek jelenleg a főbb témák, amelyekkel most foglalkozunk. Természetesen folyamatos feladatot jelent a politikai, illetve biztonságpolitikai fejlemények figyelemmel kísérése értékelése. Példaként említhetem Afganisztánt, ahol a NATO misszió keretében a legszorosabban együttműködünk az Egyesült Államokkal.

 

 

Én nem tudok arról, hogy Miniszterelnök úr elutasító lett volna, és nem érkezett semmiféle reakció. Viszont, ami inkább érdekes, hogy pillanatnyilag Magyarország, úgy is, mint az EU soros elnöke, szinte az egyetlen olyan uniós tagállam, amely nagyköveti szinten van jelen Tripoliban, elismerésre méltó módon, nagyon nehéz körülmények között elvégezve azt a munkát, amit egy ilyen súlyos válsághelyzetben el kell és el lehet végezni. Ebbe beletartozik nemcsak az uniós állampolgárok, de amerikaiak, kanadaiak segítése is. Kanada hivatalosan felkért bennünket érdekei képviseletére, szükség esetén konzuli segítség nyújtására állampolgárainak. Az Egyesült Államok részéről a legnagyobb elismeréssel köszönték meg nagykövetünk és konzulunk közreműködését Líbiában őrizetbe vett amerikai újságírók kiszabadításában és az országból való kiutaztatásában.

 

 

Az EU-elnökség érhető módon a magyar-amerikai kapcsolatokra is hatást gyakorol, és örömmel állapíthatjuk meg, hogy felértékelő, előremutató hatást. Magyarország és Lengyelország elnöksége a transzatlanti együttműködés szempontjából is fontos, hiszen egy teljes éven át két erőteljesen transzatlanti orientációjú ország vezeti az Európai Uniót. Ezt nagyon jól fogadták Washingtonban, nagyra értékelve a transzatlanti együttműködés melletti elkötelezettségünket. A magyar elnökségi programban több olyan témakör szerepel prioritásként megjelölve, amit amerikai részről is különösen fontosnak tartanak. Ezek között említhetjük az energiabiztonságot, a keleti partnerséget, vagy a roma-integrációt. Ezek mind olyan területek, amelyek nagyon hangsúlyosan szerepelnek az Egyesült Államok európai politikájában, és a magyar elnökség törekvéseit, munkáját igen pozitívan értékelik.

 

 

A sajtó különböző híreket, fejleményeket a maga módján, a saját szempontjait, vagy adott esetben politikai beállítottságát figyelembe véve kommentál. A diplomáciának nagyon fontos feladata a reális és kedvező országkép kialakítása. Ennek megfelelően mi is azt tesszük, hogyha az amerikai sajtó kifejezetten bántó, támadó, sértő és a valóságtól teljesen elrugaszkodott tudósításokat, kommentárokat közöl, akkor azt megfelelő módon, formában szóvá tesszük: nemcsak kifogásainkat jelezzük, de igyekszünk megadni mindazokat az információkat is, amelyek a hiteles és valósághű tájékoztatáshoz szükségesek. Más a kormányzattal. Ha ilyen szinten merül fel kérdés, adott esetben bírálat, akkor azt a tárgyalóasztal mellett vitatjuk meg. Teljes egyetértés van abban amerikai partnereinkkel, hogy nem a sajtó hasábjain üzengetünk egymásnak. Az amerikai kormányzat részéről van és lesz is érdeklődés a különböző belpolitikai fejlemények, és azok hatásai, következményei iránt. Ezeket kérdéseket a legkülönbözőbb szinteken folyamatosan áttekintjük, megbeszéljük, s ha szükséges elmagyaráztuk a kormány lépéseinek, döntéseinek hátterét, céljait. Ezt amerikai részről megelégedéssel fogadják és láthatóan igénylik is. Nem látok semmi olyan ügyet, ami tisztázatlan, rendezetlen, vagy feszültségkeltő elem lenne a magyar-amerikai viszonyban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek viták, nézeteltérések, vagy ne fogalmazzanak meg akár bírálatokat is, de ezeket megfelelő módon, megfelelő szinten és megfelelő formában kezelni, rendezni tudjuk.

 

 

Az amerikai sajtóban megjelentek ilyen tartalmú írások. Kormányzati szinten azonban bírálatokat nem kaptunk, érdeklődést, kérdéseket azonban igen, és kapni fogunk a jövőben is, ami természetes a két ország bizalmi viszonyának szellemében. Ilyen volt a médiatörvény is, amellyel kapcsolatban az amerikai kormányzatnak voltak kérdései. Ezeket átbeszéltük, megválaszoltuk, és miután látták, hogy ezt az Európai Unióval megfelelő módon rendeztük, az ügy teljes mértékben nyugvópontra jutott.

 

Nekünk az a feladatunk, hogy elmagyarázzuk, megértessük, hogy „mit, miért” és eloszlassuk a tévképzeteket, az indokolatlan aggodalmakat. Többek között ezért is járt a napokban az Egyesült Államokban a kormány kommunikációjáért felelős államtitkár és ilyen céllal jelent meg a Wall Street Journal-ban Navracsics Tibor írása az alkotmányozásról. A közelmúltban Budapestre látogatott a térségünkért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettes, aki nagyon világos üzenetet fogalmazott meg, amikor azt mondta: „a magyarok többet tudnak a demokráciáról, mint bárki más”. Úgy gondolom, ezt kell irányadónak tekintenünk.

 

 

Nagyon szerencsénk van a nagykövetasszonnyal, hiszen amellett, hogy kellemes egyéniség, rendkívül felkészült, dinamikus hölgy, aki nagyon népszerű is. Nagy érdeklődéssel, empátiával viszonyul Magyarországhoz. Nemcsak politikai kommunikációt folytat, hanem beszél az emberekkel és nagyon sok helyre elmegy. A belügyminiszter társaságában ellátogatott Gyöngyöspatára is, ami bizonyítja érzékenységét és figyelmét az emberi jogok, a kisebbségek helyzete iránt és az intolerancia jelenségével kapcsolatban. Nagyon elégedettek lehetünk azzal a munkával, amit a kétoldalú kapcsolataink előmozdítása érdekében végez, különösen, hogy kiváló személyes kapcsolatrendszerrel rendelkezik az Egyesült Államok felső vezetésében.