Legutóbb 2010 februárjában szavazta meg a Kongresszus az adósságplafon emelését, vagyis, alkotmánymódosítás nélkül megbénulhat az ország, hiszen az amerikai alkotmány szerint az államadósság nem emelkedhet az előre meghatározott szintnél tovább; tehát nem vehet fel több hitelt, ezáltal nem tudja finanszírozni a kiadásit. Erre azonban több, mint egy évtizede nem volt példa, mivel ez az állam működésének a leállásával egyenértékű. Augusztus 2-a azonban vészesen közeledik, de az álláspontok a kiszámíthatatlan és drasztikus következmények ellenére sem közelednek. A főbb törésvonalak a korábban a honlapunkon elemzett (elérhető: innen) tényezők mentén húzódnak: a demokraták az adók növelését, a republikánusok pedig a kiadások csökkentését szeretnék elérni. A központi probléma a Medicare program, amely állandó belpolitikai vita annak megszavazása óta, hiszen a demokraták nem szívesen csökkentenék a Medicare támogatását, mivel azt éppen Barack Obama terjesztette ki további 40 millió fő részére. A támogatások csökkentése nélkül azonban a republikánusok semmilyen egyezségbe nem mennek bele.

 

("Nehéz helyzetben Barack Obama", f: www.guardian.co.uk)

 

Márpedig az egyezségre mindenképp szükség van, ugyanis a Kongresszusban a Republikánus Párt többséget élvez. Az általuk előterjesztett költségvetést azonban rendre leszavazza a demokrata többségű Szenátus (amennyiben valamilyen formában mégis keresztülmenne a törvény, azt vélhetőleg az elnök megvétózná). Látszik tehát, hogy két párti megegyezés nélkül nem fog megoldás születni. Erre az egyik lehetőség a „Hatok Csoportja” elnevezésű, három-három republikánus és demokrata szenátort magában foglaló csoport, amelynek programját a héten vázolták fel a Szenátusban. Eszerint a jövő évben azonnal csökkentenék a költségvetés kiadásait 500 milliárd dollárral, majd a következő évtizedben 3,7 billió dollárt takarítanának meg. Ebből 2,7 milliárdot kiadáscsökkentéssel spórolnának meg (tehát a Medicare és a hozzá hasonló Medicaid programok reformjával), további 1 billió dollár bevételt az adózási rendszer reformjával, a kivételek és egyéb kedvezmények eltörlésével érnék el – úgy, hogy közben még adót is csökkentenének. Ez utóbbira a republikánus szavazatok miatt mindenképpen szükség van. A „Hatok Csoportjának” csomagjában a legellentmondásosabb elem az Alternatív Minimum Adó (AMA) eltörlése: ez az adónem azért jött létre, hogy a különböző kedvezmények és juttatások igénybevételével a magánszemélyek ne tudjanak egy bizonyos mennyiségnél kisebb adót befizetni, azaz az adórendszert kijátszani. Az AMA-t azonban nem rögzítették az inflációhoz, hanem folyamatosan emelték, ezért egy idő után már a középosztályt is sújtotta. Az AMA eltörlésének következményei tehát nem egyértelműek: egyrészt adócsökkentés lenne a középosztálynak, de egyéb kedvezmények eltörlésével adóemelést jelente a gazdagabbaknak.

 

A Hatokkal párhuzamosan a republikánus képviselők kidolgoztak egy másik tervet is az államadósság hosszú távú csökkentése érdekében, ez lett a „Cut, Cap and Balance” (CCB, „visszavágás, korlátozás és egyensúly”), amelynek célja a kiadások visszavágása 111 milliárd dollárral, a költekezés lehetőségének törvényi szinten történő korlátozása és az adósságplafon hosszú távú egyensúlyának felállítása. Ez a törvénytervezet azonban érthető módon elfogadhatatlan a demokrata képviselők és szenátorok számára.

 

(A republikánus költségvetés kulcsszavai)

 

Barack Obama mindeközben egyre nehezebb helyzetbe kerül. Adminisztrációja a Hatok mellett foglalt állást, ám várhatóan a republikánus képviselők kihátrálnak a tervezet mögül és a CCB-t támogatják. Az elnök számára azért lenne fontos a két párt kibékítése, mivel a szavazók egyre kevésbé tartják alkalmasnak az elnöki pozícióra. A legtöbb választó szerint egyaránt szükség lenne a kiadások csökkentésére és az adók emelésére. A kevert megoldást támogatók aránya 70% fölött van.