Bár néhány olvasónk még mindig - témától függően - ellenzéki vagy kormánypárti partizánakciót sejt hazai belpolitikával foglalkozó posztjaink mögött, jelentjük, erről szó sincs. Kezdetek óta valljuk, hogy fontos, hogy az itthoni médiapiacon is legyenek olyan orgánumok, amelyek változatlan formában, ám magyar nyelven közelnek mértékadó nemzetközi lapokban megjelenő, hazánkkal foglalkozó írásokat. A "DM Lapszemle" tehát mindössze ezt az egy célt szolgálja, belpolitikával ugyanis mi magunktól nem foglalkozunk, az nem a mi asztalunk.

Nehéz elfogadható állást találni az egyre szűkülő magyar médiaszektorban. Így a tömeges lemondási hullám az ország egyik vezető hírportáljánál – mindezt a felmerülő politikai nyomás vádja alatt – igazán megrázó tény. Körülbelül 30 újságíró mondott fel az origo.hu-nál, miután menesztették a főszerkesztőt, Sáling Gergőt. Példájukat többen követhetik.

Május 27-én Sáling megjelentetett egy cikket egy állítólagos üzleti úton történt tékozló költekezésről, amin Lázár János, Orbán Viktor kabinetének minisztere is jelen volt. Lázár, aki Orbán felkent utódjának tűnik, egy szarkasztikus közlemény keretében visszafizette az elköltött összeget: közel 2 millió forintot. Egy hét múlva Sálingot elbocsátották, és újságírók százai, valamint más szimpatizánsok vonultak az origo.hu irodájától a parlamentig.

Az ügynek több szála is lehet. Az origo.hu tulajdonosa a Magyar Telekom, ami a Deutsche Telekom leányvállalata. Egy rivális oldal, a 444.hu azt állítja, hogy az állam kemény nyomás alá helyezte a Magyar Telekomot, hogy tompítsa az origo.hu kritikai hangnemét. Chris Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója, tagadja ennek megtörténtét. Hozzátette, hogy Sáling maradhatott volna politikai szerkesztő, de inkább úgy döntött, hogy közös megegyezéssel távozik. Lázár erősen tagadja, hogy bármi köze is lett volna Sáling távozásához.

A szólásszabadsággal kapcsolatos viták más oldalról is fakadnak. Június 11-én a parlament megszavazott egy új, a reklámbevételekre kivetett adónemet, amelyet a média cégek szerint csődbe fogja vinni őket. Az adó mértéke, amely a bevétel arányában nő, elérheti a bevétel 40 százalékát, rég nem látott egységet kovácsolt a magyarországi újságírók körében.

A két legfőbb politikai napilap egy-egy üres lappal való megjelenéssel tiltakozott a törvény megszavazása előtt. Az új adó „tönkreteszi a médiacégek többségét” – jelentette ki a Magyar Reklámszövetség. Számításaik szerint közel 7 milliárd forintnyi éves terhet jelent majd, amelynek felét az RTL Klub fogja megfizetni. Az adó a televíziós csatorna szerint „egy agresszív kísérlet arra, hogy aláássák az ország legnagyobb médiacégét”.

Egy ilyen fejlemény nem volna ellenére a kormánypártnak, állítják kritikusaik. A weboldalak és kereskedelmi televíziók eltűnése tiszta terepet hagyna az állami televíziónak és rádiónak, amelyek az utóbbi időkben a kormány propagandagépezeteivé süllyedtek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság statisztikái azt mutatják, hogy a kormányon lévő Fidesz párt miniszterei és politikusai kétszer annyiszor szerepelnek az állami televízióban, mint ellenzéki társaik.

Egy másik témában szintén tüntetnek az aktivisták, mivel a központi költségvetési hatóság megrohant három civil szervezetet, amelyek Norvégiából érkező forrásokat osztanak szét. Az akció azután történt, hogy kiadatásra került egy kormányzati lista a kérdéses civil szervezetekről, valamint, miután Lázár megvádolta Vidar Helgesen-t, a norvég EU-ügyek minisztert, hogy befolyásolni akarja a magyar politikát, azzal, hogy az LMP-hez, egy kis liberális párthoz kötődő civil szervezeteket támogat. Mindez heves érzelmeket váltott ki Oslóban, ahol a helyi külügyminisztérium be is kérette a norvégiai magyar nagykövetet. Helgesen kijelentette, hogy Magyarországnak nincs beleszólása a támogatási programba, és hogy „mélyen nyugtalanítja”, hogy a magyar hatóságok „megpróbálják megnyirbálni a szólásszabadságot”.

A magyar tisztviselők szerint nincs szó a civil szféra lerohanásáról. „A civil szervezetek szabadon jelentkezhetnek támogatói programokra” Kumin Ferenc, kormányszóvivő szerint. „Viszont be kell tartaniuk a szabályzatokat és transzparensnek kell lenniük”.

A listán való szereplés mostanra ugyanakkor a büszkeség egyik forrásává vált. „Örülünk, hogy rákerültünk”, jelentette ki Bodoky Tamás az atlatszo.hu honlaptól, amin oknyomozó újságírással foglalkoznak. „Szörnyen kínos lett volna, ha minket kifelejtenek”.

Fordítás: Mészáros Tamás

Forrás: Economist, The Lazar affair - Is freedom of expression under threat?