Majdnem egyévnyi, máig lezáratlan káoszt (tüntetések a Majdanon, a volt elnök, Viktor Janukovics lemondatása, a Krím oroszok általi elfoglalása, a kelet-ukrajnai területeken zajló polgárháború) követően Ukrajnában előrehozott parlamenti választást tartanak. Az előző törvényhozást augusztus 25-én oszlatta fel Petro Porosenko elnök, egy hónappal az Arszenyij Jacenyuk vezette kormány bukását követően.
Az a tény, hogy a „Donyecki” és a „Luganszki Népköztársaságban” egy héttel később, november 2-án tartanak választást, önmagában sokat elárul a jelenlegi helyzetről. A fennálló tűzszünet ellenére mindennaposak a harcok, a két szakadár terület pedig továbbra sem ismeri el Kijev fennhatóságát. Ott, ahol érvényesül a központi hatalom, összesen 29 párt jelöltjei és pártlistái küzdenek a 35 millió választó szavazataiért és az ukrán törvényhozás, a Verhovna Rada 450 képviselői székéért. A szavazatok mintegy harmadát az elnök, Petro Porosenko mögött álló formáció viheti el, amelynek az elnök melletti egyik vezéralakja a volt bokszoló, Kijev jelenlegi polgármestere, Vitalij Klicsko. Az államfőről elnevezett párt (Petro Porosenko Blokkja) színeiben indul többek között a korábbi belügyminiszter, Jurij Lucenko, továbbá a Janukovics-érából ismerős arcok is felbukkannak a jelöltek között. Az elnököt és pártját erősíthetik az elmúlt hónapokban tett erőfeszítések Ukrajna szuverenitásának megőrzéséért, azonban a szakadár területeknek ígért autonómia számos szavazat elvesztését eredményezheti.
("Nyugat felé fordul" - Petro Porosenko; f.: theguardian.com)
Olyannyira, hogy ezt meglovagolva a 10 százalékkal második helyen álló Radikális Párt vezetője, Oleh Ljasko kapitulációval vádolta az államfőt. Egyébiránt a nacionalista, populista párt leginkább a Szvoboda egykori szavazóira számíthat. (A Szvoboda annyit veszített népszerűségéből, hogy elképzelhető, hogy be sem jut a parlamentbe.) A harmadik Arszenyij Jacenyuk ügyvezető miniszterelnök Népi Frontja, hibahatáron belül lemaradva a Radikális Párt mögött. A 2012-es választáson a keleti országrészben szinte az összes egyéni képviselői helyet a Janukovics-féle Régiók Pártja szerezte meg. A bukott elnök távozása után azonban a párt sorai között zavarodottság ütötte fel a fejét; a Viktor Janukovicsot egykor támogató politikusok a negyedik helyen álló Ellenzéki Blokkba tömörülnek, míg az egykori kormányfő, a magát szintén az ellenzékhez soroló Julija Timosenko pártja az ötödik helyen áll a felmérések alapján. Három-négy további kisebb párt is elérheti az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Minden képviselői mandátumot azonban nem lehet betölteni, tekintve a Krím, illetve Donyeck és Luganszk jelenlegi helyzetét, így várhatóan a pártlistákról bejutó 225 képviselő mellett 211 egyéni képviselő foglalhat helyet a parlamentben. Persze abban az esetben, ha mégis voksolnának a szakadár területek lakói is, semmi sem garantálná a választások tisztaságát.
A fentiek alapján nagy valószínűséggel egy erősen fragmentált – de az elemzők szerint nyugati irányultságú – törvényhozás fog összeülni az eredmények kihirdetését követően, egy olyan helyzetben, amikor Ukrajnának talán nagyobb szüksége lenne a politikai stabilitásra, mint bármikor eddigi történelme során. Megalakulását követően az új kormány azonnal hatalmas kihívásokkal és nyomással fog szembenézni. Az első és legnagyobb feladat természetesen az ország szuverenitásának helyreállítása lesz. A harcok a tűzszünet ellenére folytatódnak Kelet-Ukrajnában, azonban ez nem zavarta Alekszander Zaharcsenkót, a „Donyecki Népköztársaság miniszterelnökét” abban, hogy szombaton megkezdje választási kampánykörútját. Petro Porosenko az oroszbarát szakadár területeken november 2-ára tervezett választásokat törvénytelennek nevezte. Az átlagember számára az ország területi egységénél, legalábbis rövid távon, valószínűleg fontosabb, hogy ne fagyjon meg télen. Az Ukrajnának szállított gáz áráról eddig mégsem született végleges megállapodás. Az Ukrajna, Oroszország és az Európai Unió részvételével zajló háromoldalú tárgyalásokon átmeneti megoldásként egyelőre 385 dolláros árról, illetve arról egyeztek meg a felek, hogy Ukrajna rendezi tartozásainak egy részét, 3,1 milliárd dollárt fizetve a Gazpromnak. Mindezek mellett a gazdaság teljesítménye idén várhatóan 6 százalékkal csökken, a hrivnya árfolyama folyamatosan gyengül (ebben az évben eddig a dollárral szemben értékének 39 százalékát veszítette el), a Kelet-Ukrajnában zajló konfliktus pedig felemészti az ország erőforrásait.
Bár a választás létfontosságú Ukrajna jövője szempontjából, a hétvégi voksolás rövid távon Ukrajna kettészakítottságát erősíti azáltal, hogy a keleti területeken lehetetlen lesz azt megtartani. A DiploMaci továbbra is kiemelt figyelemmel követi keleti szomszédunk sorsát.
Abelovszky Tamás
