Érdekes információk kerültek napvilágra a japán Sankei napilap jóvoltából: értesüléseik szerint Abe Sinzó miniszterelnök most decemberre előrehozott alsóházi választásokat fog kiírni. A döntés igen meglepő fordulat, mivel jogtechnikailag választásokra csupán 2016-ban lenne újra szükség az országban.

Abe Sinzó 2012 decemberében tért vissza a japán politikai vezetésbe, az azóta meghozott lépései mind a gazdaságban, mind a külpolitikában igen megosztó személyiséggé tették országában. Korábban már írtunk arról, hogy az ő irányításával kezdődött meg a híres japán békealkotmány fellazítása, amely ha végbemegy, lehetőséget adna a szigetországnak a katonai erejének külföldi bevetésére is. A reform igen hangos ellenzőtábort alakított ki, legutóbb pont egy napja gyújtotta fel magát egy férfi, hogy ezzel tiltakozzon a biztonságpolitikai ilyen irányú változása ellen. (nem ez volt az első ilyen megmozdulás ezzel kapcsolatban, júniusban hasonló módszernek lehettek szemtanúi a tokióiak.) Gazdasági szempontból szintén sok negatív kritikai éri a kormányfő intézkedéseit: a nevével fémjelzett (Abenomics, azaz Abe-gazdaságtan) lépések extrém laza monetáris politikával és gazdaságélénkítő csomagokkal próbálták meg kihúzni az országot az akkor már 15 éve tartó deflációs korszakból. Középtávon 2 százalékos inflációs célt tűztek ki maguk elé, azonban ez még jelenleg is távolinak tűnik, nem véletlen, hogy a japán jegybank legutóbb 30 ezer milliárd jennel bővítette az éves japán államkötvény vásárlási keretét (gyakorlatilag pénzt nyom a piacra).

("Kemény idők, kemény döntések" - Abe Sinzó a keddi APEC találkozón; f: reuters.com)

Sok elemző szerint azonban ezek a stratégiák nem lesznek elegendőek a japán gazdaság igazi lábra állításához, így Abe további kedvezőtlen lépések meghozatalára kényszerülhet. A fent említett okok miatt azonban a miniszterelnök és Liberális Demokrata Pártjának (LDP) népszerűsége már most csökkenő tendenciát mutat: hétfői felmérések szerint 36,6 százalékon állnak, bár megjegyzendő, ez még mindig toronymagasan veri az ellenzéki pártokat. Mindenesetre látható, hogy ha további, a társadalom számára negatív intézkedésekre kényszerülnek, akkor a két év múlva esedékes választásokon már lenne mitől félniük. Így merülhetett fel valószínűleg a most decemberi előrehozott választások ötlete, előrevetítve a közeljövő megosztó döntéseit.

Az egyik ilyen határozat valószínűleg az eredetileg már erre az évre tervezett, de jelenleg elhalasztott újabb áfa-kulcs emelés: áprilisban 5-ről 8-ra nőtt az adóteher, most 8-ról 10 százalékra emelnék. A döntés mögött a japán államadósság kezelésének terve áll, az ugyanis jelenleg az ország GDP-jének 230 százalékán áll. Abe emellett kifejtette, a cél az, hogy „fenntartsák az ország bizalmát és fenntartható társadalombiztosítási rendszert adjanak át a következő generációnak.”

Azonban nem csak a fiskális politikai területén várható változás, sürgető kérdéseket vet fel ugyanis az energiapolitika kérdése is. A több mint három évvel ezelőtti fukusimai atomerőmű baleset következtében a szigetország társadalma végletesen elfordult a nukleáris energiától. Ez viszont igen magas árral jár, hiszen a katasztrófa óta az ásványi üzemanyagok importja 3600 milliárd jenre (15 milliárd euró) nőtt. Emellett az azóta erősen kihasznált régebbi hőerőművek sem sokkal biztonságosabbak, sőt, a környezetvédelem ügyét nem segítik kifejezetten elő. Nem véletlen, hogy a japán kormány mindent megtesz azért, hogy újra pozitív képet tudjon festeni az atomenergiáról a közvélemény számára. Harmadrészt pedig soron van még a már említett békealkotmány reformjának befejezése is, ennek elfogadtatása pedig igen nagy erőket fog kívánni a kormányfőtől – ha egyáltalán sikerül.

("Határozott vélemény" - japán aktivisták a nukleáris energia ellen; f: japantimes.co.jp)

Összességében tehát az látható, hogy bár Abe Sinzó támogatottsága jelenleg még erős, ez a következő hónapok-évek során már-már törvényszerűen csökkenni fog. A miniszterelnök ezért valószínűleg be szeretné biztosítani pozícióit az elkövetkezendő négy évre, hogy az általa és a pártja által tervezett reformok valóban végbe tudjanak menni. Az alsóházban így továbbra is fennmaradna a vezetésük, azonban a jelenlegi kétharmados többségük valószínűleg már most sem garantálható. Kérdéses azonban, hogy a japán társadalom miképp is fogja értékelni a tisztán politikai stratégiai döntést, és hogy a felmerülő elégedetlenségből tud-e majd érzékelhető előnyt kovácsolni az ellenzék. A felételezett hétfői hivatalos bejelentés után ezekről is többet fogunk tudni.

Mészáros Tamás

Ha tetszett a cikk, szavazz a DiploMacira a Goldenblog 2014 "Közélet" kategóriájában!