Japán: Abe Sinzó előrehozott választásokkal sakkozik

2014. november 12.

Érdekes információk kerültek napvilágra a japán Sankei napilap jóvoltából: értesüléseik szerint Abe Sinzó miniszterelnök most decemberre előrehozott alsóházi választásokat fog kiírni. A döntés igen meglepő fordulat, mivel jogtechnikailag választásokra csupán 2016-ban lenne újra szükség az országban.

Abe Sinzó 2012 decemberében tért vissza a japán politikai vezetésbe, az azóta meghozott lépései mind a gazdaságban, mind a külpolitikában igen megosztó személyiséggé tették országában. Korábban már írtunk arról, hogy az ő irányításával kezdődött meg a híres japán békealkotmány fellazítása, amely ha végbemegy, lehetőséget adna a szigetországnak a katonai erejének külföldi bevetésére is. A reform igen hangos ellenzőtábort alakított ki, legutóbb pont egy napja gyújtotta fel magát egy férfi, hogy ezzel tiltakozzon a biztonságpolitikai ilyen irányú változása ellen. (nem ez volt az első ilyen megmozdulás ezzel kapcsolatban, júniusban hasonló módszernek lehettek szemtanúi a tokióiak.) Gazdasági szempontból szintén sok negatív kritikai éri a kormányfő intézkedéseit: a nevével fémjelzett (Abenomics, azaz Abe-gazdaságtan) lépések extrém laza monetáris politikával és gazdaságélénkítő csomagokkal próbálták meg kihúzni az országot az akkor már 15 éve tartó deflációs korszakból. Középtávon 2 százalékos inflációs célt tűztek ki maguk elé, azonban ez még jelenleg is távolinak tűnik, nem véletlen, hogy a japán jegybank legutóbb 30 ezer milliárd jennel bővítette az éves japán államkötvény vásárlási keretét (gyakorlatilag pénzt nyom a piacra).

sinzo2.jpg

("Kemény idők, kemény döntések" - Abe Sinzó a keddi APEC találkozón; f: reuters.com)

Sok elemző szerint azonban ezek a stratégiák nem lesznek elegendőek a japán gazdaság igazi lábra állításához, így Abe további kedvezőtlen lépések meghozatalára kényszerülhet. A fent említett okok miatt azonban a miniszterelnök és Liberális Demokrata Pártjának (LDP) népszerűsége már most csökkenő tendenciát mutat: hétfői felmérések szerint 36,6 százalékon állnak, bár megjegyzendő, ez még mindig toronymagasan veri az ellenzéki pártokat. Mindenesetre látható, hogy ha további, a társadalom számára negatív intézkedésekre kényszerülnek, akkor a két év múlva esedékes választásokon már lenne mitől félniük. Így merülhetett fel valószínűleg a most decemberi előrehozott választások ötlete, előrevetítve a közeljövő megosztó döntéseit.

Az egyik ilyen határozat valószínűleg az eredetileg már erre az évre tervezett, de jelenleg elhalasztott újabb áfa-kulcs emelés: áprilisban 5-ről 8-ra nőtt az adóteher, most 8-ról 10 százalékra emelnék. A döntés mögött a japán államadósság kezelésének terve áll, az ugyanis jelenleg az ország GDP-jének 230 százalékán áll. Abe emellett kifejtette, a cél az, hogy „fenntartsák az ország bizalmát és fenntartható társadalombiztosítási rendszert adjanak át a következő generációnak.”

Azonban nem csak a fiskális politikai területén várható változás, sürgető kérdéseket vet fel ugyanis az energiapolitika kérdése is. A több mint három évvel ezelőtti fukusimai atomerőmű baleset következtében a szigetország társadalma végletesen elfordult a nukleáris energiától. Ez viszont igen magas árral jár, hiszen a katasztrófa óta az ásványi üzemanyagok importja 3600 milliárd jenre (15 milliárd euró) nőtt. Emellett az azóta erősen kihasznált régebbi hőerőművek sem sokkal biztonságosabbak, sőt, a környezetvédelem ügyét nem segítik kifejezetten elő. Nem véletlen, hogy a japán kormány mindent megtesz azért, hogy újra pozitív képet tudjon festeni az atomenergiáról a közvélemény számára. Harmadrészt pedig soron van még a már említett békealkotmány reformjának befejezése is, ennek elfogadtatása pedig igen nagy erőket fog kívánni a kormányfőtől – ha egyáltalán sikerül.

fukushima.jpg

("Határozott vélemény" - japán aktivisták a nukleáris energia ellen; f: japantimes.co.jp)

Összességében tehát az látható, hogy bár Abe Sinzó támogatottsága jelenleg még erős, ez a következő hónapok-évek során már-már törvényszerűen csökkenni fog. A miniszterelnök ezért valószínűleg be szeretné biztosítani pozícióit az elkövetkezendő négy évre, hogy az általa és a pártja által tervezett reformok valóban végbe tudjanak menni. Az alsóházban így továbbra is fennmaradna a vezetésük, azonban a jelenlegi kétharmados többségük valószínűleg már most sem garantálható. Kérdéses azonban, hogy a japán társadalom miképp is fogja értékelni a tisztán politikai stratégiai döntést, és hogy a felmerülő elégedetlenségből tud-e majd érzékelhető előnyt kovácsolni az ellenzék. A felételezett hétfői hivatalos bejelentés után ezekről is többet fogunk tudni.

Mészáros Tamás

Ha tetszett a cikk, szavazz a DiploMacira a Goldenblog 2014 "Közélet" kategóriájában!

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr76890271

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Velemenyem szerint.... 2014.11.12. 12:19:31

Emlékszünk rá hogy a 80-as évek végén úgy nézett ki a "kis" Japán megeszi reggelire az USÁ-t? Aztán alig 5-10 év alatt hova jutottak?

Ugyanez Kínára is igaz, a fák nem nőnek az égig, persze közel 1,5 milliárd kínai gazdasági súlya más. De az ország minősége is mint Japán mondjuk 88ban.

Krisz11 2014.11.12. 19:44:48

@Velemenyem szerint....:
"Aztán alig 5-10 év alatt hova jutottak?"
Békés, innováció vezérelte ország lettek a világon a leghosszabb várható élettartammal. Az, hogy gazdaságilag stagnálnak a csökkenő népességnek és a dolgozók rohamosan csökkenő arányának köszönhető.

Kína GDP-je már most megelőzi az USA-t vásárlóerő paritáson, néhány év alatt az USA messze lemarad Kínához képest.
Alapozom ezt arra, hogy egy olyan ország mint Japán, USA vagy Olaszország 100%-os vagy a feletti államadóssággal már régen csődben van technikailag. Valahogy még el lehet bohóckodni a pénznyomtatással, de mindenki tudja, hogy itt valakinek az adósságait le kell majd írni veszteségként a végén.
Magyarul kisemberek, betétesek, nyugdíjalapok, stb milliói fogják elveszteni a vagyonukat, akik államkötvényeket tartanak. Vagy az infláció viszi majd el a megtakarítást. Kína adóssága viszont 32% a növekedése meg 7% tartósan.

Velemenyem szerint.... 2014.11.13. 10:02:04

@Krisz11: ne haragudj de te átaludtad az elmúlt 20 évet? Mickey Kantor féle tárgyalások 95ben? Megugró Jen? Korábban mivel is értékelte le Japán a Jent?

Aztán japán ingatlanpiaci lufi, Nissan és Mazda csődje mond valamit?

Csökkenő népesség, hát persze, nem ártana kicsit utánanézni a dolgoknak... :)

Miért lenne csődben 100% feletti adóssággal? Ne vicceljünk már. Miért mi lesz a legrosszabb esetben ha lejárnak az állampapírok? Ki kell fizetni dollárban (Yenben/vagy az olaszok esetében Euróban). És kitől is származik a hazai fizetőeszköz?

Na ugye...

Ellentétben japánnal Kína nemcsak egy offenzív exportőr, hanem hatalmas piac is. Világ legnagyobb nemzeti piacát jelenleg a VW és a GM uralja, hiába írnak cikekket hogy a BAIC hány millió autót gyárt le nekik.

Krisz11 2014.11.13. 20:07:03

@Velemenyem szerint....: "Csökkenő népesség, hát persze, nem ártana kicsit utánanézni a dolgoknak... :)"

Mert szerinted nem csökken Japán népessége? 1,42-es TFR rátánál? Komolytalanul, írogatsz, minden alap nélkül.

"Miért mi lesz a legrosszabb esetben ha lejárnak az állampapírok? Ki kell fizetni dollárban (Yenben"

Németország is tudott korlátlanul papiermarkot nyomtatni. Nem ment csődbe mégis 1923-ban? Na ugye...

Velemenyem szerint.... 2014.11.14. 10:20:07

@Krisz11: de semmiköze ahhoz hogy két-három év alatt egy erőteljes tudásalapú gazdaságból a padlón találta magát a 90-es években. Svédek finnek nem öregednek?
"Békés, innováció vezérelte ország lettek" emlékeim szerint épp 90 után emelkedett meg a hadikiadásuk.

Szerinted Németország fő gondja 1918 után a vesztes háború volt, szóval elég rossz példa...

Ami a lényeg, ahol stabilan magas a ráta (pl Japán, Olaszország), ott általában az emberek nem bankba teszik a pénzüket hanem állampapírba. Egyébként Matolcsy is ezt akarta elérni a szokásos magyar unortodox eszközökkel...

Japán esetében ott van hogy egy iszonyatosan exportorientált gazdaság, nekik az a végük ha a Jen megerősödik. (Igen, erre akartam utalni, de te folyamatosan ezt az öregedő társadalom hülyeséget erőltetted, miközben az erős Jen miatt a fél autóipart 1-2 év alatt kimentették az országból, mielőtt az bedőlt volna a drágasága miatt). Ez a nagyon magas (talán 200%?) adósság azért van hogy inflálják a Jent (mellesleg sok állami pénzzel is gazdálkodhatnak).

Az USA speciális eset, ők nem költenek szociális dolgokra (az Obama care is új dolog), ha kell bármikor lenyomhatják a hiányt (ahogy tették 95ben, és amit vártak sokan Obamától Kína kezelésére). Ők beruháznak vagy hadsereget fejlesztenek, esetleg be is vetik azt. De az ilyen kiadásokat lehet csökkenteni ha muszáj.

Egyébként az oroszoknál is durva dolgok zajlottak a 2008as csőd idején, azóta alacsony az államadósságuk (nincs aki hitelezzen). Viszont most nem is lehet őket megfogni.
Csak ugyebár alég gáz dolog orosz polgárnak lenni...
süti beállítások módosítása