A kelet-ukrajnai konfliktus során bebizonyosodott, hogy a küzdelem nem csak hogy nem nyíltan – tehát nem konkrét orosz és ukrán katonák között – hanem jelentős része egyenesen a harcmezőktől távol, az információs fronton zajlik. Ez nem kifejezett újdonság a modern háborúk kapcsán, az EU viszont úgy döntött, itt az ideje aktívan fellépni az orosz kommunikációs hadjárat ellen.
„Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a szélsőjobboldali Jobb Szektor pártjára állt a kárpátaljai konfliktusban”, „John McCain amerikai szenátor sértegette az ukrán hatóságokat egy interjúban”, „az Oroszország szó használatért börtön jár Ukrajnában”: csak pár példa a közelmúltból arra, milyen híreket terjesztenek orosz nyelvű hírportálok a kelet-európai régióban élő orosz kisebbség és persze az oroszországi olvasók számára. Bár ezek a torzítások részleteiben talán elhanyagolhatónak és alacsony hatásfokú akciónak tekinthetők Moszkva részéről, az EU korántsem szeretné félvállról venni a problémát.
("A csapból is ő?" - Vlagyimir Putyin interjúja az orosz Rosszija 1-es csatornán; f.: buzzfeed.com)
Ez nem is meglepő, tekintve, hogy az orosz propaganda-gépezet működése olyan szervezetten és központi politikai irányítás mellett folyik, ami komoly kockázatokat jelenthet a jövőben. Főleg látva az ukrajnai helyzet kapcsán kialakult helyettesítő háborút (amelyben hivatalosan az orosz egységek nem vesznek részt a konfliktusban, csupán az orosz párti szeparatisták), ami bár nem nevezhető Putyin számára teljes sikernek, a metódus más kelet-európai országban is felhasználható lehet. Ehhez pedig hatalmas segítséget nyújt a helyi erők feltüzelésében a fals információkkal szított indulatok hulláma.
Ezt ismerte fel Brüsszel is, amikor a márciusi előzetes megbeszélések után június végén előterjesztett és megtárgyalt egy stratégiát a kommunikációs válaszlépések kapcsán. A terv szerint szeptemberben létrejön egy öt európai országból toborzott vezetők irányítása alatt álló kommunikációs egység az EU-n belül, East StratCom néven. Ennek lenne a feladata a jövőben, hogy leleplezze a hamis és téves információkat, amelyek negatívan befolyásolnák a közvéleményt, emellett elő kell segíteniük az uniós gazdasági, politikai és társadalmi reformok előnyeinek bemutatását közvetlen (tehát aktív kommunikációs) és közvetett (pl.: civil szervezetekkel való együttműködés) módszerek segítségével.
Többek szemében azonban a lépés túl későn és túl lassan jön. Az Egyesült Királyság például már idén áprilisban létrehozott egy 1500 fős egységet (a 77. Brigád) a hadsereg keretin belül, hogy felvegye a harcot az pszichológiai hadviselés ellen – legfőképp az orosz és az Iszlám Állam által generált közösségi média tartalmakra fókuszálva. Hollandia és Lengyelország sem bíznak feltétlenül egy közös EU-s kezdeményezésben, így jövőre saját hírügynökséget állítanak fel, hogy ellensúlyt nyújtson az orosz propagandával szemben. A televíziós, rádiós és online felületen terjesztett objektív információk orosz nyelven fognak megjelenni a kelet-európai államokban, hogy bemutassák, milyen más álláspont is létezik még Moszkváén kívül. A projekt természetesen nem az EU-s East StratCom ellenében, inkább a mellett jön létre, az azonban látható, hogy az önálló kezdeményezés értékében még mindig sokszor jobban bíznak a tagállamok, mint egy teljesen átfogó megoldásban.
("Éles választóvonal" - orosz plakát a krími népszavazás kapcsán; f.: telegraph.co.uk)
Az viszont egyértelmű, hogy a probléma és annak hatásától való félelem jelentős erőket mozgat meg a kontinensen. A digitális információs korszakban a gyors reagálás, a megfelelő csatornák használata és a lokális társadalmi folyamatok aktív lekövetése jelenthet biztosítékot arra, hogy az Európai Unió sikeresen fel tudja venni a harcot az orosz propagandával szemben. Teljes bizonyossággal azonban nehéz kijelenteni, hogy pár új hírügynökséggel sikerülhet minden szinten leépíteni a fals információkból épített, Moszkvából irányított információs hálózatot, hiszen belátható, hogy a téves adatok és összefüggések egyszerű köztudatba hozása sokkalta egyszerűbb, mint az objektív cikkek és anyagok elkészítése. Ahogy a hatásuk és terjedésük is teljesen más: egy direkt helytelenül interpretált videó, kép vagy hír, amely akár csak egy főcímmel terjed a közösségi médiában sokkal rövidebb idő alatt fejt ki érzelmeket, mint egy hosszasabb elemzés a helyzet mélyebb hátteréről. Azonban akármilyen szélmalomharcnak is tűnhet mindez, a kezdeményezés mindenképp fontos és stratégiailag helyes válaszlépés az EU részéről.
Mészáros Tamás