Idén tavasszal is megrendezésre került a Neighbourhood Dialogues nevű háromnapos konferencia, melynek - ahogy az előző években is - a Mathias Corvinus Collegium adott otthont. A konferenciasorozat legfőbb célja, hogy Magyarország a szomszédos országokkal való kapcsolatát fejlessze, és a fiatalok közti eszmecserét és együttműködést ösztönözze, olyan közös problémák és kihívások megvizsgálásán keresztül, melyek a régiós államokat érintik. Míg a tavalyi, osztrák-magyar fókuszú konferencia témája az ipari digitalizáció volt, addig idén a V4-ek Európai Unióban betöltött szerepe és helyzete volt a fő téma, kifejezetten a Csehországot érintő problémákra és kihívásokra fókuszálva.
A konferenciát Juraj Chmiel, budapesti cseh nagykövet nyitotta meg, aki beszédében az Európai Unió külső és belső problémáinak megoldásán kívül négy olyan stratégiai fontosságú területet nevezett meg, ahol a V4-es államok együttműködve sikereket érhetnek el. A nagykövet úr a közép-európai régió északi és déli része közti infrastruktúrahálózat fejlesztésén kívül a V4-ek energiabiztonságát érintő problémákat is kiemelte. Fontos problémának tartja a bevándorláspolitika ügyét is, melynek megoldását a dublini rendelet reformjában látja, az uniós biztonságpolitika megszilárdítását pedig az EU-s battlegroup-ok továbbfejlesztésével oldaná meg.
A nagykövet úr megnyitóját követte Gallai Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kara Politikatudományi Intézet igazgatójának előadása, melynek címe „The current state of European integration” volt. Gallai kiemelte, hogy az Európai Unióban jelenleg több ellentétpár is megfigyelhető, például a centrum - periféria, vagy a kelet - nyugat ellentét. Mint az európai társadalomra nézve jelentős problémát, Gallai kiemelte azt is, hogy elmaradt az „európai identitás” kialakulása, emellett rámutatott arra, hogy a multikulturális társadalom megbukott, ennek eredményeképpen pedig megnőtt a terrorveszély.
A délelőtti előadások zárásaként Petr Boháček, az AMO Research Center cseh think-tank munkatársa adott elő „European Defense Politics” témában. Boháček már az előadás bevezetőjében kiemelte, hogy a Brexittel egy politikai vákuum jött létre, mely lehetőséget ad az európai biztonságpolitika fejlesztésére, hiszen a kilépő Egyesült Királyság mindig is ellenezte az uniós biztonságpolitikai kezdeményezéseket. Ennek keretében fejlesztendőnek tartja a PESCO-t (Permanent Structured Cooperation), illetve a European Defence Fundot, melynek költségvetése évente csupán 1 milliárd euró. Fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a NATO és az uniós biztonságpolitikai projektek céljaikat tekintve alapvetően különböznek egymástól. Amíg a NATO a nagyobb konfliktusok megoldására jött létre, addig az Európai Unió biztonságpolitikai stratégiáját kisebb krízisek kezelésére szánják. Boháček kiemelte azt is, hogy a biztonságpolitikai téren való ellentéteket, melyek az EU és az USA között húzódnak, a kiberbiztonság és kiberhadviselés területén félre lehetne tenni, és sikeresen együtt tudnának működni.
Végezetül Boháček kitért a közép-európai régió biztonságpolitikai gyengeségeire is. Szerinte a régiót még mindig az elavult posztkommunista infrastruktúra és védelmi ipar jellemzi, ennek eredményeképpen a régiós államok kiszolgáltatottak az USA védelmi technológiájának. Zárszóként megemlítette, hogy észre kell venniük az államoknak, hogy egyedül nem képesek megvédeni magukat, éppen ezért együttműködésre van szükség.
Az első nap szakmai részét Varju Krisztina, Magyarország 2017-2018. évi V4 elnökségének lebonyolításáért felelős miniszteri biztosának előadása zárta, melynek a Várkert Bazár adott helyszínt. A Várkert Bazár különleges helyszín volt az előadás szempontjából, hiszen ez egyben Magyarország 2017-2018. évi V4 elnökségének otthonául is szolgál. Az előadás a magyar elnökség főbb célkitűzéseire fókuszált, melyek az Európai Visegrád és a Globális Visegrádon kívül a Digitális Visegrád és a Globális Visegrád területei. Az elnökség szerint fontos, hogy az aktuális problémákra az EU az erős nemzetek erős Európájaként válaszoljon, illetve, hogy a V4 közös álláspontot dolgozzon ki és ezt megfelelően koordinálja az Európai Uniós döntéshozatali rendszerben. Varju Krisztina kiemelte, hogy a Regionális Visegrád célkitűzés teljesítése kapcsán szorgalmazni kell a Kelet-Közép-Európát érintő kérdések és problémák megoldását, mint például a családpolitika, energiapolitika és a hatékony infrastruktúra. Ezen felül a magyar elnökség alatt kiemelt fontosságú téma lesz a Nyugat-Balkán, illetve a Keleti Partnerség támogatása is. Végezetül Varju Krisztina kihangsúlyozta azt is, hogy a V4-elnökség egyik fő célja - az előbb említettek mellett – a közép-európai régió versenyképességének növelése, külön fókusszal az ipari digitalizáció és a régió oktatási rendszereinek fejlesztésére.
Nguyen Nam Son
