A Bizottság véleményét még tavaly szeptemberben kérte ki Robert Fico, akkori szlovák miniszterelnök, mivel reménye szerint annak segítségével – a folyamatos politikai csatározásokat mellőzve – sokkal inkább objektív és szakmai szemmel lehetett volna áttekinteni a törvényt. Legtöbben már akkor is úgy vélték, hogy ezzel a lépésével Szlovákia saját maga ellen hívja ki az Európai Uniót, amely bár addig nem kívánt aktívan beavatkozni a szituációba, ez után várható volt, hogy a szlovák rendelet ellen fog felszólalni. A Velencei Bizottság jelentése hivatalosan csak most, az október 15-16-i ülésen született meg. Ez a Bizottság hivatalos honlapján olvasható (link).

 

Röviden összefoglalva, a Bizottság véleménye szerint a szlovák állam több nemzetközi jogi normát és egyezményt megsért a nyelvtörvény rendelkezéseivel (például a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját), így azokat komoly átalakításokra, sőt visszavonásokra bírná. A jelentés az összes olyan területre kitér, melyre a szlovák jogszabály hatással van: az oktatásban például feleslegesnek tartják a kétnyelvű adminisztrációt; a közigazgatásban, a mentőszolgálatoknál és fegyveres erőknél kifogásolják, hogy nincs teljes értékű magyarázat a hivatalos és a szolgálati érintkezés közti különbségről, valamint azt, hogy az államnyelv kizárólagos használata miképp működhetne ott, ahol a kisebbség több mint a népesség 20 százalékát adja. Az egyházaknál és a médiában pedig véleményük szerint a kisebbségi nyelvek használata nem jelent veszélyt a szlovák nyelvre. Emellett a nyilvános érintkezésről szóló, a szlovák nyelv kötelező használatát előíró szabályok szintén megsértik a jelenleg elfogadott EU-s rendeleteket.

 

Rudolf Chmel, az emberi jogi és kisebbségi kérdésekben illetékes szlovák miniszterelnök-helyettes véleménye szerint a jelentést meg kell szívlelni, az aktuális jogszabályt pedig hozzá kellene igazítani. Elmondta, a Velencei Bizottság – az Európa Tanács „alkotmányjogi és nemzetközi jogi kérdésekben legilletékesebb szerve” – megerősítette eddigi véleményében, miszerint a nyelvtörvény túlságosan is szigorú és diszkriminatív, valamint hogy a szlovák nyelvet nem veszélyeztetik a kisebbségi nyelvek, így feleslegesek az eddigi radikális intézkedések. Chmel szerint az eddigi Daniel Krajcer-féle (szlovák kulturális miniszter) átalakítások bár egyre több pozitív változtatást tartalmaznak, még mindig nincsenek összhangban az új EU-s véleménnyel, „ezért remélem, hogy a bizottság határozata további impulzusokat fog jelenteni a nyelvtörvény módosításához”, jelentette ki.

 

(Rudolf Chmel, forrás: www.sita.sk)

 

Németh Zsolt külügyi államtitkár kedden szintén úgy fogalmazott, hogy mindez nagyon jó útmutató Szlovákia számára. Szerinte a javaslat fontos eleme, hogy jogi egyensúlyt próbál létrehozni a kisebbségi nyelv használata és a szlovák nyelv védelme között. Mindezek után reményét fejezte ki, hogy az új szlovák kormány „kihúzza ezt a tüskét” a két állam kapcsolatából. Minderre pedig egyre nagyobb szükség van, mivel egyre több olyan esetről hallhatunk, melyben a kisebbségi nyelvhasználat miatt szabtak ki a szlovák hatóságok pénzbírságot. Október 23-án például arról lehetett olvasni, hogy 136 euróra (kb. 37400 forintra) büntették a révkomáromi városi televíziót, amiért két reklámot csak magyar nyelven adott le.