Múlt csütörtökön elfogadták az EU állam- és kormányfői azt az átfogó intézkedéscsomagot, amely megmentheti az eurózóna tizenhét tagállamát egy lehetséges államadósság válságtól. Az intézkedés 2013-tól lép hatályba, vagyis a rendelkezésre álló 700 milliárd euró két év múlva lesz csak hozzáférhető.
Sűrű napot zártak az uniós vezetők múlt csütörtökön. Megállapodtak az átmeneti pénzügyi válságkezelő alap, az EFSF (European Financial Stability Facility) megerősítéséről, az azt 2013-tól felváltó ESM-ről (European Stability Mechanism), valamint elfogadták az euró-stabilitási paktumot, más néven az Euró Plussz Paktum-ot, melyhez az eurózóna tagállamain kívül Bulgária, Dánia, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia is csatlakozott. Mindezen intézkedésekre azért volt szükség, mert Görögország és Írország után Portugália is a csőd felé sodródik.
("Most már kevésbé örülnek" - Sócrates és Merkel, f: www.bundeskanzlerin.de)
Az EFSF létrehozásáról anno 2010 májusában, a görög válság csúcsán született döntés. Ez az eszköz lehetővé tette, hogy az az eurózóna tagállam, amelyik nem tudja saját magát finanszírozni, 250 milliárd eurót vehessen fel, 440 milliárd euró tagállami garancia mellett. Görögország után az EFSF segítette ki nem is olyan régen Írországot is. Ezek után a portugál gazdaság gyengülése, majd a költségvetési hiány és az államadósság növekedése miatt felmerült, hogy előbb-utóbb Portugáliában is az EFSF-re lesz szükség. Miután tavaly év végén az Európai Bizottság felvázolta a kereteket egy hosszú távú, állandó finanszírozási stratégiához, az EU állam- és kormányfői elhatározták, hogy 2013-tól létrehoznak egy egyfajta hálót, ami elkaphatja a bajba jutott tagállamokat.
Múlt heti találkozójukon az európai vezetők megegyeztek a tagállami befizetések mértékéről is, hiszen az ESM keretein belül rendelkezésre álló 700 milliárd euróból 620 milliárdot egy garancia alapból fognak finanszírozni, míg 80 milliárdot a tagállamok tesznek majd hozzá. Németország – aki a befizetések 27,2 %-át állja – nyomására a tagállamoknak nem három, hanem öt év áll a rendelkezésükre, hogy a 80 milliárd eurót befizessék. Arról, hogy az EFSF rövidtávú hitelezési kapacitását 250 milliárd euróról 440 milliárdra növeljék-e, júniusban döntenek majd.
Nem elég azonban, hogy a portugál gazdaság gyengélkedik, az országnak most már kormánya sincs. Miután az ország parlamentje ismét elutasította az EU által már korábban jóváhagyott negyedik megszorító csomagot, José Sócrates miniszterelnök lemondott és a csütörtöki ülésen már csak ügyvezető kormányfőként kérhetett bizalmat országának. Bár honfitársa, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének bizalma mellett Sarkozy francia elnökét is sikerült az ex-kormányfőnek elnyernie, Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke leszögezte, hogy Portugáliának elsősorban a piacokat, és nem a tagállamokat kell meggyőznie. A látszat ellenére azonban csütörtökön mégsem arról szavaztak az EU fejei, hogy megsegítsék-e Portugáliát, hanem éppen arra buzdították, hogy minél tovább önerőből tartsa fent magát, hiszen, mint ahogy arról már szó volt, az EFSF rövid távú hitelezési kapacitásáról nyárig nem születik döntés. Sokak szerint ezzel a halogatással az EU célja éppen az, hogy időt nyerjen és fel tudjon készülni a válság következő lehetséges áldozatának, Spanyolországnak a megsegítésére.
Baumann Zsófi
