Talán, mert nem ez az első eurózóna tagország, ahol hasonló történt az elmúlt időszakban, vagy talán mert Portugáliáról helyzete alapján eddig is közel nyilvánvaló volt a szakértők szerint, hogy segélyhez kell folyamodnia a közeljövőben (a kormány március végén megbukott, így előrehozott választások lesznek júniusban; a GDP-arányos költségvetési hiány 8,6 százalék, mely magasabb a vártnál, a GDP-arányos államadósság tavaly 92,4 százalék volt, mely idén elérheti a 97,3 százalékot; a hitelminősítők folyamatosan lejjebb vitték az ország besorolását stb.). A nemzetközi pénzpiacokat így nem sodorta a pánik szélére az ügy. Az Európai Bizottság rögtön kijelentette, hogy a portugál kérelmet a lehető leggyorsabban meg fogják vizsgálni, erre pedig tökéletes alkalmat biztosított a gödöllői ECOFIN ülés.

 

("Nem sokat morfondíroztak - Olli Rehn és Matolcsy György", f: www.eu2011.hu)

 

Az eurócsoport először zárt körben vitatta meg a segélyezés lehetséges irányvonalait, majd bevonta a többi EU tagországot is a diskurzusba. A nyilatkozat, mely ez alapján megszületett, kimondja, hogy az EU (mely a 2010-ben felállított két pénzügyi eszközön, az Európai Pénzügyi Stabilizációs Mechanizmuson és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközön keresztül vesz részt a kérelemben), az Európai Központi Bank és az IMF kész pénzügyi segítséget nyújtani az országnak, mindezt szigorú feltételek mellett. Portugáliának „ambiciózus, fenntarthatóságra irányuló költségvetési kiigazítást, növekedés-és versenyképesség-ösztönző szerkezeti reformokat, valamint a pénzügyi szektor likviditásának és fizetőképességének biztosítását célzó lépéseket” kell bevezetnie egy előre egyeztetett 3 éves terv keretén belül. Mindezek fényében körülbelül május közepére várnák, hogy a több párti reformtervezet végső olvasata létrejöjjön, melyet a júniusban újraválasztott kormány indítana be. Érdekes tényező az is, hogy az új mentőcsomag alapja pont az, a kormányválságot okozó megszorítási csomag lesz, melyet a jelenlegi miniszterelnök kisebbségi kormánya nem tudott megszavaztatni a parlamentben. Bár a jelenlévő miniszterek még korainak tartották a konkrét számok latolgatását, Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos szerint körülbelül 80 milliárd euróról beszélhetünk, mely kétharmad-egyharmad arányban oszlana meg az EU és az IMF között.

 

Természetesen annak ellenére, hogy az ülésen Portugáliáé volt a főszerep, más kérdések is reflektorfénybe kerültek a hétvégén. A hasonló cipőben járó Görögországgal kapcsolatban megtudhattuk, a görög törlesztési képességek miatt pletykált adósság-átütemezés ki van zárva, az Unió a kezdeti tervek szerint folytatja tovább az ottani reformokat. Vitapont volt a kialakítandó uniós gazdaságirányítás reformját célzó hatos jogszabálycsomag egyik lényeges eleme, mégpedig a makrogazdasági egyensúlytalansági eljárásokhoz szükséges 8-10 indikatív mutató kiválasztása is. Ezek lényege, hogy ez Európai Bizottság segítségükkel képes legyen előjelezni a gazdaság negatív irányba történő túlzott elmozdulását. A miniszterek értékelték az eurózóna jelenlegi helyzetét is, véleményük szerint a tagországok jó úton haladnak a fellendülés felé, azonban az elmúlt hónapok észak-afrikai válságai és a növekvő nyersanyagárak miatt a gazdasági bizonytalanság újra felélénkülhet. Matolcsy György magyar nemzetgazdasági miniszter elmondta, az ECOFIN végső üzenete, hogy a válság korántsem ért még teljesen véget, és minden tagállamnak folytatnia kell a mélyreható reformokat gazdasága terén. Kifejtette, hogy bár Magyarország nem tagja az eurózónának, az euró helyzete kiemelten fontos a számára. Reflektált John Lipsky, az IMF vezérigazgató-helyettesének szavaira is, miszerint egyes bankok gyengesége óriási mértékben rontja az európai gazdaság helyzetét. Matolcsy szerint pont emiatt a bankoknak, és átfogóan a bankszektornak egy igen erős stressz teszten kell átesnie, hogy a gyenge elemek ne vessék vissza a gazdaság motorját.