Nem elég, hogy Görögország volt az első uniós áldozata az Európát elérő gazdasági világválságnak, ami brutális megszorításokat és széles társadalmi elégedetlenkedést vont maga után, az eurózóna tagjai tegnap úgy döntöttek, hogy további kiigazításokra lesz szükség Athén részéről, ha a görög állam teljesíteni akarja a tavaly számára megítélt 110 milliárd eurós mentőcsomag feltételeit.
Az eurózóna tagjait tömörítő szervezet, az Eurogroup vezetése tegnap úgy döntött, hogy a Görögországnak jutatott mentőcsomag fizetési határidőit nem lehet módosítani – legalább is rövidtávon biztosan nem – egészen addig, ameddig a görögök nem hajlandóak elvégezni gazdaságuk gyökeres reformját. Az Eurogroup jelenlegi elnöke és egyben volt luxembourgi miniszterelnök, Jean-Claude Juncker arra figyelmeztetett, hogy a dél-európai állam versenyképessége olyan elképesztő módon alacsony – soha nem volt magas, de mostanában még folyamatosan csökken is –, hogy erre nem a fizetési kötelezettségek újratervezése, hanem az adóságok drasztikus csökkentése a válasz. Juncker szerint például az elmúlt egy évben ahelyett, hogy csökkent volna a költségvetési hiány, épp ellenkezőleg, érezhetően megnőtt, illetve, a már korábban emlegetett versenyképességi mutatók sem mozdultak pozitív irányba, sőt, itt is inkább negatív tendenciákról lehet csak beszélni. Az Eurogroup szerint ennek következtében Görögország számára az egyedüli járható út, ha újabb megszorításokat vezet be, valamint privatizációba kezd. Jean-Claude Juncker véleménye a tegnapi tanácskozáson ezzel kapcsolatban az volt, hogy a görögnek nagyjából 50 milliárd eurót kellene a privatizációval megtakarítaniuk ahhoz, hogy normalizálják gazdasági helyzetüket. Ez a megtakarítás állami vállalatok, sőt, bizonyos nemzeti örökségek eladásából is származhat a politikus szerint.
("Régen könnyebb volt", forrás: www.toonpool.com)
Természetesen Görögországban a brüsszeli döntés, valamint Juncker tanácsa nem okozott osztatlan sikert, még úgysem, hogy a helyi politikai vezetés is tisztában van a nem éppen hízelgő gazdasági mutatókkal. Ám ennek ellenére a görögök inkább a fizetések átütemezésében látták volna a kiutat; érdemes megjegyezni azért, hogy ez annak tudatában, hogy Angela Merkel német kancellár korábban már jelezte, hogy 2013-ig egyik gazdasági problémákkal küzdő eurózóna tag sem számíthat átütemezésre, erősen optimista hozzáállást sejtet. A döntés tehát megszületett, azonban kérdés, hogy a görögök elfogadják-e és valóban neki látnak-e a mélyebb reformoknak. Persze egyértelmű, sok választásuk nincsen, hiszen az EU-tól komoly összeget kaptak tavaly az államcsőd elkerülése végett; bár ha azt vesszük, hogy több magas rangú görög politikus – köztük George Papandreou miniszterelnök is – finoman pedzegette, hogyha az EU nem segíti őket úgy, hogy az mindkét fél számára elfogadható legyen, akkor Görögország nem zárkózik el az eurózónából történő kilépésétől és a drachma újbóli bevezetésétől sem. Talán éppen ezért jegyezte meg Juncker a tanácskozás vége felé, hogyha Görögország a mostani uniós terveket végrehajtja, akkor számíthat arra, hogy a kifizetések határidőit módosítják, vagyis, könnyítik az országra nehezedő gazdasági nyomást.
A görög kérdés mellett azonban még két fontos döntést született Brüsszelben. Az egyik a portugáloknak adandó mentőcsomag mértéke, amelyet az Eurogroup 78 milliárd euróban állapított meg az elkövetkező három évre – ez a legkisebb mentőöv a 85 milliárd eurós ír és a 110 milliárd eurós görög mentőcsomag után. A másik pedig a híres olasz bankár, Mario Draghi jelölése az Európai Központi Bank élére, aki a francia Jean-Claude Trichettől veszi majd át minden bizonnyal a vezetést.
Németh Áron Attila
