Oroszország "választ"

2011. november 13.

Már egy hónap sincs hátra az orosz Állami Duma tagjainak megválasztásáig, ennek ellenére Oroszország nem ég kampánylázban. A politikai esemény körül legalább akkora az érdektelenség, mint 2010-ben a magyar parlamenti választások kapcsán. Sőt, a két választás között egyezés mutatkozik abban is, hogy az elsődleges tét az alkotmányozó többség megszerzése lesz. Azonban hazánkkal ellentétben, az Oroszországi Föderációban szó sincs kormányváltásról, mindössze a jelenlegi kormányfő és a köztársasági elnök fognak helyet cserélni egy rövid demokratikus színpadi játék keretében.
 
A kormányfő az Egyesült Oroszország Párt (EOP) szeptember 25-ei kongresszusán jelentette be, hogy a jelöltlista élén az államfő, Dmitrij Medvegyev fog szerepelni. Ebből egyesen következik, hogy Vlagyimir Putyin köztársasági elnökként képzeli el politikai jövőjét, aminek a teljesülésére minden esély megvan, hiszen a következő (2012. márciusi) elnökválasztáson valószínűsíthetően nem kell potenciális ellenféllel számolnia.
 
Ennek ellenére az orosz miniszterelnök, illetve az őt támogató párt igyekszik mindent megtenni a választások minél nagyobb arányú megnyerése érdekében, hogy meg tudja őrizni kétharmados, alkotmányozó többségét. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az EOP a jelenlegi támogatottságával (az összesen 450-ből) a korábbi 315 helyett, csak 269 mandátumot szerezne. Az orosz közvélemény kutató, a VTsIOM becslései szerint 56%-os részvételre lehet számítani a választáson, ami mellett az EOP a szavazatok 53,8%, a Kommunista Párt 17,1%, az Liberális Demokrata Párt 11,3%, az Igazságos Oroszország Párt pedig 7,9%-ra számíthat. De, ahogy nem is olyan régen egy magyar politikus bölcsen megjegyezte: „nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást”.
 
Egy lépést előre, kettőt vissza
 
Kétségtelen tény, hogy a kilencvenes évek Jelcin-korszakának oligarchikus káoszából sikerült egyfajta keleti típusú demokratikus rendet teremteni, ennek azonban ára volt. A teljesen központosított politikai irányítás kialakítása, a média függetlenségének megszüntetése és a társadalmi szervezetek működésének ellehetetlenítése csak néhány azon kormányzati lépések közül, amelyek elvezettek az orosz szuverén demokrácia – vagy, ahogy a nyugati kritikusok hívják, a tandemokrácia – létrejöttéhez. A Kreml a teljes hatalom és önbizalom birtokában viszont már megengedhette magának, hogy bizonyos engedményeket tegyen.
 
("Az orosz demokrácia", f: fr.toonpool.com)
 
A korábbi választások alkalmával sok kritikát kapott – hazai és nemzetközi színtéren egyaránt – az orosz politikai vezetés, mert nem biztosítottak egyenlő média megjelenési feltételeket a választáson induló pártoknak. Ezen kíván most változtatni a kormányzat, de nemcsak a szereplési lehetőség biztosításával, hanem azzal is, hogy Putyin hatalomra kerülése (2000) óta először vesz részt a kormánytöbbséget adó párt a televíziós vitákban. A pártok a VGTRK médiacsoporthoz tartozó négy-négy rádió, illetve televízióadónál lesznek műsoron, ráadásul a korábbiakhoz képest nagyobb időintervallumban. Az első vitát november 10-én fogják tartani a Rossiya 1-es csatornán.
 
Amit azonban egyik kezével ad a Kreml, azt a másikkal kétszeresen vissza is veszi. Erre nagyon jó példa, hogy tavaly módosították a tüntetésekre vonatkozó törvényt, aminek célja egyértelműen az volt, hogy megnehezítsék a gyülekezési szabadsághoz való jog – törvényes keretek közötti – gyakorlását. A 2010-es szigorítás értelmében a tüntetőknek engedéllyel kell rendelkezniük, amit a hatóságoktól kell beszerezni. A rendvédelmi szerveknek jogában áll megváltoztatni a tervezett demonstráció helyét, vagy akár az idejét is, amit a szervezőknek el kell fogadniuk, ha tényleg utcára kívánnak vonulni. Hatósági engedély nélkül ugyanis a tüntetőket a rendőrség letartóztathatja. A gyülekezési törvény szigorításának köszönhetően több kormányellenes, illetve szélsőséges/nacionalista demonstrációt sikerült már megakadályozni az elmúlt egy évben.
 
A december 4-ei választásokkal kapcsolatos konkrét kormányzati intézkedésként fogható fel az igazságügyi minisztérium azon döntése is, melynek keretében több ténylegesen ellenzéki párt regisztrációját utasította el különböző adminisztrációs kifogásokra hivatkozva. Október 30-ig lehetett regisztrálni az Állami Duma választáson indulni kívánó pártoknak a Központi Választási Bizottságnál (KVB). A december 4-ei megmérettetésen végül hét politikai csoportosulás indulhat el, melyek közül négy jelenleg is a Duma tagja. Fontos azonban megjegyezni, hogy egyik sem számít ténylegesen ellenzéki pártnak.
 
Vigyázat, csalok!
 
Nem sokkal a kampány hivatalos indulását követően szinte azonnal megjelentek hírek és beszámolók az első választási csalási esetekről. A legnagyobb vihart kavaró ügy pikantériája, hogy ezúttal a kormányzó párttal, az EOP-val kapcsolatban jelentek meg ilyen információk. A párt egyik képviselőjéről, Denis Agashinról (Udmurtia Köztársaság) videó felvételt készítettek egy zárt találkozón, amin hallható, hogy a helyi szerveteknek pénzt ajánl szavazatokért cserébe.
 
Agashin elmondása szerint a „finanszírozási sémát” meg nem határozott központi hatóságok találták ki. Ennek lényege, hogy a szervezeteknek nyújtott állami támogatás mértéke attól függ majd, hogy az EOP helyben milyen arányban kap szavazatokat. Ha 50-54%-os eredményt ér el, akkor 500.000 rubel/év lesz a támogatás mértéke, de ez akár a duplájára is nőhet, amennyiben 60% feletti eredményt érnek el. Az ellenzéki pártok természetesen az ügy azonnali kivizsgálását kérték, miközben az EOP a beszélgetés nyilvánosságra kerülését követően elhatárolódott a jelöltjétől, valamint az általa elmondottaktól is.
 
A november elsején napvilágra került felvétel némileg alátámasztja egy másik orosz lap, a Vedomosztyi korábbi értesüléseit. Az újság még október elején számolt be arról (bizonyítékok nélkül), hogy a kormányzó párt alkalmazottainak azt adták feladatul, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően biztosítsanak bizonyos arányú (50-65%) szavazatot a közelgő választáson.
 
A voksvásárlás mellett egyéb eszközöket is bevet a politikai vezetés, hogy megtartsa hatalmát. Ide sorolhatók azok a gyanús hackertámadások, amiket a megmaradt kisszámú ellenzéki hangvételű lapok egyikének, a Novaja Gazetának a weboldala ellen indítottak az év során több alkalommal is. Ezen lépések közé tartozik az Oroszország talán leghíresebb anti-korrupciós aktivistája, Alexej Navalnij ellen ismételten elindított bűnügyi eljárás, valamint az-az összehangolt lejárató kampány is, aminek a célkeresztjében szintén ő áll. A lapokban megjelent információk szerint az EOP egy moszkvai reklámügynökséget bízott meg 300.000 dollárért, hogy PR-szakemberek és bloggerek segítségével megpróbálják hitelteleníteni személyét, illetve tevékenységét.
 
A kormány – a választáson való indulás megnehezítése, a parlamentbe jutási küszöb megemelése és a gyülekezési jog korlátozása mellett – társadalmi szinten is mindent megtesz , hogy elérje célját. A központi költségvetésben – a recesszió ellenére – jelentősen megnövelték a szociális kiadásokra fordítható keretet, egy sor nagyívű infrastrukturális beruházást jelentettek be a közelmúltban és elhalasztották az energetikai szektor bevételei és ezáltal fejlesztése szempontjából elengedhetetlen lakossági gázáremelést egészen 2012 júliusáig.
 
Európa aggódik, egy kicsit
 
Az Európai Unió különböző intézményeinek vezetői, valamint szakértői által évek óta hangoztatott kritikák semmilyen pozitív hatással nem jártak, sőt bizonyos tekintetben egyfajta befelé fordulást eredményeztek Oroszországban. Ennek ellenére – a nemzetközi reputáció miatt – fontos az orosz vezetés számára, hogy legalább főbb vonalakban minden rendben legyen a választások során. Az elért eredménytől függetlenül az új kormányzat nemzetközi legitimációjának megteremtésében ugyanis fontos szerepet játszanak a nemzetközi választási megfigyelők is, illetve az általuk készített jelentések, beszámolók.
 
Az európai választási szakértők jelenlétéről a nemzetközi szervezetek többségével sikerült megállapodni, kivételt képez ez alól az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. Az orosz Központi Választási Bizottság (KVB) és a többi megfigyelőket küldő nemzetközi intézmény közötti egyezség eredményeként közel 500 fő fog a választások idejére Oroszországba érkezni. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (ODIHR) viszont önmagában kicsivel több, mint 260 szakértőt akart küldeni, amit a Kreml nem volt hajlandó elfogadni. Az orosz vezetés ugyanis indokolatlannak tartotta, hogy egy demokratikus berendezkedésű európai országban ekkora létszámmal jelenjenek meg választási szakértők.
 
Nehezen, de sikerült kompromisszumos megállapodásra jutnia a két félnek, ennek köszönhetően október 26-án az EBESZ elindította oroszországi misszióját, aminek vezetője Heidi Tagliavini nagykövetasszony lett. Az ODIHR küldöttsége három csoportból fog állni: (1) 14 nemzetközi szakértő, akiknek Moszkvában lesz a székhelyük; (2) 40 hosszú távú megfigyelő, akik az ország különböző pontjaira lesznek kihelyezve; (3) 160 rövid távú megfigyelő, akik a kizárólag a választás napjára érkeznek és az urnák zárását követően távozni is fognak.
 
A választások tisztasága és pártatlansága miatt azonban nem csak külföldön, hanem Oroszországban is sokan aggódnak. Jól mutatja ezt, hogy az ügyben Mihail Gorbacsov is megszólalt: „Oroszországnak legalább annyira szüksége van a tisztességes és szabad választásokra és politikai versenyre, mint a levegőre.
 
A cikksorozat következő részében a választáson sikeresen regisztrált pártok és a választási programjaik kerülnek bemutatásra.

 

Takács Gergely

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr923374722

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása