DM Lapszemle: Magyarország - frontális ütközés

2011. december 27.

Az elmúlt napokban újabb hazánkkal foglalkozó cikkek jelentek meg neves külföldi lapokban és netes oldalakon, amik szép számmal terjednek itthoni újságokban, blogokon és a Facebookon. Éppen ezért a DiploMaci úttörő rovata, a Lapszemle, amelynek célja, hogy szándékos félrefordítások, zanzásítás és egyéb módosításoktól mentesen közölje az eredeti írások magyarra fordított szövegét ismét jelentkezik. Mostani cikkünk pedig a brit The Guardian szerkesztőségi írása, amely tegnapelőtt jelent meg.
 
A magyarországi történések, ami most még kisebb frontális ütközésbe torkolhatna az EU számára, jövőre könnyen tömeges karambolt okozhat. Ennek a Trabantnak a kormányánál ugyanis a konzervatív miniszterelnök Orbán Viktor ül, egy ember, aki valódi rendszerváltást akar elérni a szerinti megbukott 1989-es helyett. Az ő személyiségének változása sokkal zavarba ejtőbb, mint az a pártvezetőktől hatalomra kerüléskor általánosan megszokott.
 
(Orbán Viktor, f: www.index.hu - Huszti István)
 
Elsöprő választási győzelmét arra használja, hogy elsöpörje vele az állami intézményeket. Az elnöki, legfőbb ügyészi és az Állami Számvevőszék élére is Fideszes pártemberek kerültek. Az Alkotmány Bíróság, a Legfelsőbb Bíróság, a Költségvetési Tanács és a Nemzeti Bank jogosítványait is megnyirbálták. Állami ügynökség felügyeli a médiát. Generációnyi bírát, igazgatót és kórházi vezetőt váltottak le alkotmányi változtatások (nyugdíjkorhatár csökkentése) keverékével és 39 sarkalatos törvényt módosítottak (ezek elfogadásához 2/3-os képviselői többség kell) a választási rendszer, a nyugdíj és a pártfinanszírozás megváltoztatásához. Orbán valóban forradalmat csinál, de nem a szegények számára. Országának mozgalmas történelmét arra használja, hogy visszafordítsa az idő kerekét. Pártja elképzelése szerint Magyarország már nem köztársaság, hanem a „magyarok országa”, amelybe beletartoznak a határon túl élő magyarok is, véglegesítve ezzel „Nagy-Magyarország” térképét. Pártja szintén kokettál a szélsőjobboldali Jobbikkal, akinek egyenruhás gárdistái romákat terrorizálták egy észak-magyar faluban. Azért, hogy a Jobbik kedvében járjanak, még egy teret is elneveztek egy antiszemita íróról, akit háborús bűnökkel vádolnak Romániában (Az eredeti cikk szerzője itt minden bizonnyal Wass Albertre és a róla elnevezett 17. kerületi térre utal – szerző).
 
Ez idő alatt Orbánnak sikerült országa minden barátját elidegenítenie. Hillary Clinton, az EU és az IMF egy idő után mind faképnél hagyták. A problémát ráadásul nem Magyarország adóssága – a GDP 80 százaléka, amely jelenleg Közép Európa legmagasabbja – hanem maga a kormány okozza. A vita jelenleg két törvényről folyik, amely az EU szerint aláásná a Nemzeti Bank függetlenségét és, amely José Manuel Barroso szerint ellentétes az EU-s jogrenddel. Brüsszel ezért úgy döntött, hogy keményen fog játszani Orbánnal. Nincs jogszabály változtatás, és a finanszírozás lehetősége is, ami segítene Magyarországnak a piacok elérésben, szintén minimális lesz. Csakhogy minderre ráerősítsen, Magyarország múlt heti második bóvli kategóriába történő leminősítése 9 százalék fölé vitte az 5 éves lejárattal bíró államkötvények hozamát.
 
Orbán válasza eddig az volt, hogy mind lábát, mind kocsiját a sebességen, valamint a közeledő EU kamionon tartotta. A lényeges kérdés tehát az, hogy Orbán vajon valóban egyedülálló-e? A rémálom az lenne, ha az ő személyes kirekesztő, jobboldali nacionalista felfogása válna Európa szélén általánossá.

 

Németh Áron Attila

(Forrás - The Guardian: playing chicken)

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr293499057

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása