„Nagyon optimista hangulatban vagyok”, nyilatkozta Orbán Viktor a The Wall Street Journalnak január 25-én adott interjújában. Elmondta, Budapest kész változtatni a jegybanktörvényen és az adózással kapcsolatos törvényeken.
Orbán Viktor a heteken át tartó harcias retorika után békülékeny, az Európai Unióval (EU) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megegyezést kereső álláspontra helyezkedett, mondván, kormánya hajlandó törvényi változtatásokat eszközölni, és politikáján változtatni a pénzügyi támogatás elnyerése érdekében.
”Készek vagyunk tanácskozni valamennyi témában”, nyilatkozta Orbán a The Wall Street Journalnak. „Vannak még vitás pontok, de nagyon optimista hangulatban vagyok. Úgy gondolom, nagyon közel járunk a megoldáshoz.”
(Orbán Viktor, f: www.wsj.com)
A magyar miniszterelnök elmondta, szorgalmazni fogja, hogy a parlament elvesse az új jegybanktörvény egyes részeit, amelyek az EU és az IMF szemében veszélyeztetik a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Azt is jelezte, hogy hajlandó fontolóra venni az adózást és az államadósságot érintő törvényi szabályozások megváltoztatását is.
Az emelkedő hitelköltségekkel és gyengülő forinttal szembesülő Magyarország novemberben az EU-tól és az IMF-től remélt védőhálót, amely biztosítékként szolgálna a nyugtalan piacokkal szemben. Az EU és az IMF azonban nem volt hajlandó Magyarország kérésével foglalkozni addig, amíg az ország nem módosítja a két szervezet által problémásnak ítélt törvényeket.
Orbán Viktor január 24-én, kedden Brüsszelbe utazott, hogy ott az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso és más európai vezetők társaságában próbáljon meg megoldást találni a kialakult helyzetre. Szerdán Pia Ahrenkilde Hansen EU-s szóvivő elmondta, a regionális érdekszövetségre „ösztönzőleg hat Magyarország hajlandósága az ügy gyors megoldására”.
A szakadék, amely Magyarország és az EU / IMF közé ékelődött, kellemetlen komplikációnak bizonyult a kontinens adósságválságával és lassuló gazdasági növekedésével küszködő európai vezetők számára.
A pénzpiacok pozitívan fogadták az arra utaló jeleket, hogy a patthelyzet hamarosan megszűnhet. 25-én három hónapos csúcsra erősödött a forint. A magyar államadósság biztosításának költségei alacsonyabbak lettek, mint az elmúlt hónapban bármikor.
Orbán, parlamenti irodájában azt nyilatkozta, hogy az országgyűlés - amelyben a Fidesz dominanciája érvényesül - február végéig meg kell, hogy tudja hozni a szükséges törvényi változtatásokat. Reméli, hogy március végéig megszülethet egy megállapodás.
Ám a megegyezés irányába történő haladás tempója függ az EU-tól és az IMF-től is, amelyek visszahozták Magyarországot a fizetésképtelenség széléről a világgazdasági válság kezdete után 2008-ban. A két intézmény és Magyarország kapcsolata 2010 óta igen feszült, miután az Orbán-kormány véget vetett a további kölcsönökről szóló tárgyalásoknak.
Orbán azt mondta, hogy akkor az ország gazdasági függetlenségét akarta visszaszerezni. Azóta egy sor szokatlan politikai lépést tett annak érdekében, hogy az államháztartási hiányt az EU-s határértékek alatt tartsa, megkísérelve egyben az ország eladósodott háztartásaira nehezedő nyomás minimalizálását.
Gazdaságpolitikája mellett a miniszterelnök más politikai területeken is jelentős bírálatokkal szembesült, otthon és külföldön egyaránt. Kritikusai szerint a tavaly elfogadott új alkotmány, melyet Fideszhez hű emberek írtak, túl sok hatalmat ad a kormány kezébe, és aláássa a demokráciát.
Az EU, amely tavaly még a médiatörvény miatt viaskodott Magyarországgal, most eljárást indított az adatvédelmi törvény, illetve a bírók nyugdíjazási korhatárát érintő törvények ügyében, mondván ezek sértik az ország EU-val szembeni kötelezettségeit.
Orbán Vszerdán kifejtette, hogy Magyarország meg fogja változtatni az adatvédelmi törvényt az EU elvárásainak megfelelően. A bírók nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre csökkentését azonban védelmébe vette. Az EU szerint ez a lépés, amely 300 bírót kényszerítene nyugdíjba, veszélyezteti a bírói függetlenséget. Orbán szerint ez a lépés országos szinten volt hivatott egységessé tenni a nyugdíjkorhatárt, és elutasította a demokratikusságát illető kritikákat, arra hivatkozva, hogy azok ideológiai indíttatásúak vagy félreértéseken alapulnak. Hivatalba lépése óta több mint 360 törvényt fogadott el a parlament. Azt mondta, az, hogy az EU ezekből csak hármat kifogásol, „jó aránynak” mondható.
Ám a nehézségek az IMF-fel kötött „elővigyázatossági” hitelkeret-megállapodás, illetve az EU-val kötött hasonló egyezség terén továbbra is fennállnak.
Orbán továbbá azt állította, hogy Magyarország beleegyezik annak a törvénynek az elvetésébe, amely lehetővé tenné a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) egyesítését. Ez az IMF és az EU szerint a jegybank vezetőjének „lefokozásához” vezethetett volna. Azt is mondta, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben nem lesz jelen a kormány képviselője a központi bank tanácsülésein. Orbán elmondta, hogy megkérte Barrosót, javasoljon egy alternatív megoldást a bank és a kormány közti kommunikáció és együttműködés biztosítására. Az EU ugyancsak ellenzi azt a törvényt, melynek értelmében a bank vezető tisztviselőinek fel kell esküdniük az alkotmányra. Orbán erre azt mondta, hajlandó az eskü szövegének megváltoztatására.
A miniszterelnök azonban kevésbé volt nyitott a jegybank tisztviselői fizetéseinek – a más intézményekben dolgozó állami alkalmazottakéhoz hasonlóan történő - maximálását előíró törvény módosítására. Az EU álláspontja szerint ez árthat a központi bank függetlenségének. ”Minden állami alkalmazott bére maximálva van. Nincsenek kivételek.” nyilatkozta a magyar miniszterelnök. „Azt gondolom, ez elfogadható így. Nem értjük, az EU miért tartja ezt a központi bank függetlensége elleni támadásnak.”
Ha a központi bankkal kapcsolatos kérdések megoldódnak, valószínűleg további gazdaságpolitikai ügyekről is kell majd még tárgyalni, mielőtt Magyarország új megállapodást köthetne az IMF-fel és az EU-val.
Január 25-én az IMF nyilvánosságra hozta értékelését a magyar gazdaságról. Eszerint az államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzések „nagyjából megfelelőek”, és arra szólította fel Magyarországot, hogy „következetes adópolitikát” alkalmazzon, és többek között erősítse meg a pénzügyi ellenőrző szerv függetlenségét.
Orbán Viktor megismételte, hogy Magyarország a különféle iparágakra kivetett átmeneti válságadókat az év végéig meg fogja szüntetni.
”Politikai karrierem legnagyobb szellemi kihívásával nézek szembe”, mondta Orbán. „Olyan gazdaságpolitikát kell kialakítanom, amely megfékezi az eladósodást, az államháztartási hiányt 3% alá szorítja, a sok EU-s országban zajló recesszió, és az otthon tapasztalható lassú növekedés közepette.”
Az elé tornyosuló akadályok tudatában Orbán azt mondta: „Úgy gondolom, a jelenlegi gazdaságpolitikánkkal, költségvetésünkkel jó úton haladunk.” Elmondta, kritikus fontosságúnak tartja az IMF-fel és az EU-val való megállapodást. „Szükségünk van egy olyan garanciára, amely egyértelmű üzenet a pénzpiacoknak”.
Sándor Cecília
Forrás: The Wall Street Journal - Hungary's Premier Softens Stance
