A legfrissebb statisztikai adatok alapján Nigéria átvette a vezető szerepet Dél-Afrikától, amivel Afrika legnagyobb gazdasága lett, legalábbis, ami a bruttó hazai termék, a GDP alapú számítást illeti. A hírnek azonban nem sokáig örülhetett Goodluck Jonathan, Nigéria első embere, mert a pozitívnak ható gazdasági fejleményeket beárnyékolja a Boko Haram iszlamista terrorszervezetnek tartott csoport erőteljes aktivizálódása. Az elmúlt pár hétben amellett, hogy a szervezet hátországának számító észak-keleti régióban 230 iskolás lányt raboltak el, azóta is nyomtalanul, a fővárosban több mint 100 ember vált terrorcselekményeik áldozatává.
Május 2-án egy autóban robbant pokolgép 19 ember halálát okozta, másik 60-at megsebesítve Abujában, Nigéria fővárosában. Két héttel korábban a mostanitól párszáz méterre történt robbanáskor 75 ember vesztette életét a Nyanya parkban egy buszállomás közelében. Az április közepén történt robbantást a Boko Haram vállalta magára, így értelemszerűen a mostanival is őket gyanúsítják. Az Abujában bekövetkezett robbantások több szempontból is különös aggályokat vetnek fel. Egyrészt a fővárosban kerül megrendezésre szerdától a Világgazdasági Fórum afrikai regionális ülése, ahol számos államfő és magasrangú tisztségviselő megjelenésére számítanak. Másrészt az első fővárosi robbantást magára vállaló Boko Haram jelenléte eddig jellemzően az ország észak-keleti államaira korlátozódott és, bár ez utóbbi robbantást ez idáig nem vállalta magára a csoport, aktivitásuk és mozgásterük növekedése és erősödése jól érzékelhető. Április közepén 230 iskolás lányt raboltak el a Borno állambeli Chibokból, akiknek hollétük mind a mai napig ismeretlen, a kormány tehetetlennek tűnik az ügy felgöngyölítésében. A volt brit miniszterelnök, Gordon Brown, a brit kormánnyal egyeztetve felajánlotta a nemzetközi katonai segítségnyújtást a lányok megtalálására. Gordon Brown a héten Nigériába utazik, hogy tárgyaljon a részletekről. Félő, hogy a lányokat már a csoport, szomszédos országokban lévő (Kamerun, Niger, Csád) állomásaira hurcolták, ami egyre csökkenti a megtalálásuk esélyét.
(Goodluck Jonathan, f: www.globalvillenews.com)
A Boko Haram
A Boko Haram iszlamista csoport formálisan 2002-ben alakult, Nigéria észak-keleti régiójában. A csoport hívei a Korán azon sajátos értelmezését vallják, miszerint mindenki, aki nem Allah tanait, illetve az iszlám legszigorúbb törvényeit követi, ellenség. A hivatalos elnevezése „A Proféta tanait és dzsihádot hirdetők elkötelezett népe”.Boko Haram hauza nyelvből vett szabad fordítása a „nyugati oktatás tilos”. „Boko” eredetileg hamisat jelent, de konzekvensen a nyugati oktatás szinonimájává vált, a „haram” jelentése pedig tilos. Mohammed Juszuf, a szervezet alapítója, egy mecsetből és iszlám oktatási központból álló komplexumot hozott létre az ország legszegényebb régiójában, vélhetően külföldi szalafista kapcsolatok – Oszama bin Ladent beleértve – pénzügyi segítségére támaszkodva, amelyben szállást, élelmet és tanulási lehetőséget biztosított a rászoruló, munkanélküli és menekült fiatalok számára. A csoport kitűzött célja egy iszlám állam létrehozása, a saría (szigorú iszlám törvénykezés) bevezetése, és a korruptnak, hitetlen muszlimnak vélt nigériai kormány leváltása. A 2002-es kormányzói választások előtt Juszuf együttműködött a választásokat végül megnyerő Ali Modu Sheriff-fel, akinek felajánlotta az akkor még ifjúsági mozgalomként működő csoport támogatását cserébe, választási győzelem esetén, a saría implementálása és követőinek kormányzati pozíciók biztosításáért. Sheriff megnyerte a választásokat, de a fenti intézkedések elmaradtak és később tagadta, hogy valaha is köze lett volna a csoporthoz. Juszufot az Állami Biztonsági Szolgálat többször is elfogta és kihallgatta, de letartóztatásra ekkor még nem került sor. A 2000-es években folyamatos harcok zajlottak a kormány erői és az dzsihádista csoport között, amelynek a vallási-oktatási komplexum kiváló kiképző háttérintézményévé vált, folyamatos utánpótlást biztosítva a kormány elleni harcban. 2009-ben a csoport vezetőjét a kormányerők végül elfogták és kivégezték, ekkor úgy tűnt sikerült visszaszorítani a terrorszervezetet, de 2010 óta az új vezetés alatt megerősödve, a bauchi állambeli börtönből több száz szimpatizáns kiszabadítása után, több tucat merényletet követtek el. A nigériai kormány egyre tehetetlenebbnek tűnik a visszaszorításukban.
Az International Crisis Group riportja szerint a 2010 óta felerősödött intenzitású támadások következtében több mint négyezren vesztették életüket, közel félmillió ember kényszerült otthona elhagyására, és több tucat iskola, illetve állami intézmény semmisült meg. Az észak-keleti Adamawa, Yobe és Borno államokat szinte teljes mértékben irányításuk alatt tartják. 2013 májusában Goodluck Jonathan elnök szükségállapotot és nagyobb katonai jelenlétet rendelt el, de az államok kormányzóinak ellenállása egyelőre megakadályozta a három államra kiterjedő közös katonai vezetőség felállítását. A kormányt és Jonathant az elmúlt hónap eseményei nyomán bírálók úgy vélik, a nigériai vezetés nem tettek eleget a mostanra teljesen katonaivá vált helyzet eszkalálódásának megelőzése érdekében.
Afrika legnagyobb gazdasága
Mindeközben április eleje óta Nigéria Afrika legnagyobb gazdaságává vált, Dél-Afrikát maga mögött hagyva.
Az ENSZ Statisztikai Bizottságának ajánlásával az országok többségénél 5 évente bázisváltást eszközölnek, ami alapvetően meghatározza a nemzeti gazdaság teljesítményének értékelésére ható mutatókat, elsősorban a GDP-t. Az elmúlt 24 évben erre Nigériában nem került sor – most is csak sok hónap késéssel –, de végül nagy várakozások után április elejére megszületett a számítás, ami 89 százalékkal növelte (2013-as adatok alapján) a 2013-ban korábban közölt GDP nominális értékét. A kapott eredmény jóval felülmúlta az elemzők korábbi várakozásait. A bázisváltás két fő oka a nemzetgazdasági aktivitást (termelés és fogyasztás) meghatározó elemek aktualizálása, illetve az árszint inflációhoz mért kiigazítása. Az új számítás így már magába foglalja az ország jelentős növekedést mutató üzleti szektorait, a film-, zene-, telekommunikációs és e-kereskedelmi iparágakat is, a továbbra is toronymagasan vezető olajipar mellet. Ugyanakkor továbbra is komoly hiányosságokat mutat a mezőgazdasági termelés és általában a termelő ipari ágazatok eredményeinek számítása, ami erősen félrevezető lehet az ország fejlettségi szintjét tekintve. A fenti eredményekből első ránézésre akár levonható lenne a következtetés, hogy az országban hatalmas gazdasági fejlődés van, ugyanakkor tény, a lakosság több mint 70 százaléka mélyszegénységben él.
(Vajon újralátják lányaikat? f: www.nydailynews.com)
A Világbank elnökének, Jim Yong Kimnek a besorolása alapján Nigéria egyike a világ azon öt országának, ahol a legtöbb ember él napi 2 dollárnál kevesebből. Az állam bevételeinek közel 90 százaléka olajexportból folyik be, amelyből egy igen szűk, az ország vezetői körül kialakult elitréteg profitál, az átlagemberek pedig nem sokat érzékelnek mindebből. Jelen esetben is tehát a jelentős természeti erőforrásokkal rendelkező afrikai országok tipikus problémáját figyelhetjük meg, amikor az állami büdzséhez az állampolgároktól származó adóbevételek igen csekély mértékben járulnak csak hozzá, így egyfajta érdekellentétből, illetve közös érdek hiányából fakadó szakadék keletkezik az ország vezetése és az azt körülvevő elit, valamint az állampolgárok között. A jelenség vitathatatlanul hozzájárul ahhoz a komplex kérdéskörhöz, amely visszakanyarodik a korábban leírtakhoz, vagyis, hogy vajon az erejéhez mérten megtesz-e mindent az a kormányzat, hogy megtalálja a 230 elrabolt kislányt és, hogy megakadályozza, hogy a Boko Haram gyakorlatilag terrorban tartsa az ország legszegényebb, észak-keleti régióját (és vele együtt lassan az egész országot)? Vagy csak akkor válik a kérdés igazán fontossá, amikor a terrorszervezet tevékenysége már a kormányzatra is közvetlen veszélyt jelent, kezdi a nemzetközi közvélemény figyelmét is felkelteni, rossz fényt vet egész Nigériára, esetleg visszaveti a beruházási kedvet?
A helyzet komplexitását figyelembe véve csak remélni lehet, hogy a Világgazdasági Fórum regionális ülésének kimenetele, a nemzetközi közösség figyelmének felkeltése, és a 2015-ben esedékes választások legalább valamelyike a fenti kérdések körültekintő megválaszolására és esetleg a prioritások átgondolására készteti a nigériai kormányzatot.
László Zsófi
