Helyzetértékelés – hol tart az orosz külpolitika?

2016. április 01.

Moszkva az elmúlt két évben előbb az orosz-ukrán viszonyrendszert zilálta szét, majd a gazdasági szankciók negatív hatásait ellensúlyozandó felgyorsította az Eurázsiai Gazdasági Unió építésének folyamatát, miközben vadászgépei a közel-külföldtől távolabb, Szíriában kötöttek ki.

A putyini külpolitika egy valamit biztosan elért: az oroszok kiszámíthatatlan és vakmerő manővereire a nyugati hatalmak egyáltalán nem, vagy csak jelentős késéssel tudtak reagálni, ami ismételten rámutatott arra a régóta ismert tényre, miszerint a nemzetközi közösség intézményeinek jó része (ENSZ BT, NATO stb.) csak korlátozottan képes olyan helyzetekben reagálni, amikor a mielőbbi intervenció életeket és/vagy területeket menthet meg.

A legjobb példa a krími okkupáció, ahol egy ál-legitim népszavazás kétes eredményeit lobogtatva próbált érvelni Moszkva, míg Kijev nyugatról leginkább csak erkölcsi támogatást és némi vállveregetést kapott. Az eredmény? Krímről és annak erőszakos elcsatolásáról már jóformán nem is beszélünk, a téma egyszerűen nem a külpolitikai agendák része.

Szíria vonatkozásában hasonló felforgató külpolitikát láthattunk: az oroszok úgy küldték oda a vadászgépeiket, hogy előtte érdemben erről nem egyeztettek senkivel sem. Csak bízni lehetett abban, hogy ez a különutas magatartás nem okoz majd még több kárt a szíriai rendezés esélyeit illetően. És a fő veszélyt talán nem is azt jelentette, hogy az oroszok tovább mélyíthetik az amúgy is súlyos szíriai konfliktust; a gond sokkal inkább az, hogy az euroatlantiak megint csak tétlenül nézték végig a partvonalról, hogyan bombázzák az orosz erők az Aszad-rezsim ellenségeit.

Tagadhatatlan, az oroszok húzásai egy sajátos Oroszország-fóbia kialakulásához vezettek Európában, és a sajtó erre a félelemérzetre csak ráerősített. Másik oldalról azonban világosan látszik, hogy Moszkva rövid időre visszavonulót fújt, és nem állt bele újabb kemény ütközetekbe (pl. Törökországgal szemben).

lead_large.jpg

(forrás: theatlantic.com)

Ennek oka egyrészt az, hogy sem Oroszország, sem a NATO nem érdekelt a mostani ütközőzóna (Belarusz, Ukrajna, Kaukázus) felszámolásában. Ez a puffer garantálja azt, hogy nem ütközik a két blokk érdekszférája, nem kerülhet sor a közös határok körül fegyvervillongásokra. (Nem véletlen, hogy a NATO sem sieti el a keleti partnerségben részt vevő államok integrációját, hiszen akkor újabb, a korábbiaknál jóval hosszabb közös orosz-NATO határ jönne létre.) Ne felejtsük el, Ukrajna kapcsán ténylegesen felmerült annak a lehetősége, hogy fegyveres összetűzés alakul ki a NATO és Oroszország között; egy ilyen konfliktus következményei beláthatatlanok lettek volna.

Másrészt van pár olyan konfliktuszóna a világban, ahol a törékeny status quo-t egyszerűen nem éri meg kockára tenni. Erre kiváló példa a szíriai konfliktus, de említhetnénk akár a bizonytalan kaukázusi helyzetet is, ahol egyik fél sem érdekelt abban, hogy a másik túlerőbe kerüljön. Más kérdés, hogy ez szükségszerűen az érintett területek elsorvadásához vezet, lásd a szíriai menekültek egyre romló helyzetét, vagy éppen a kaukázusi térség vitatott területeinek (Dél-Oszétia, Abházia) elmaradottságát.

Harmadszor, az offenzív orosz külpolitikai kurzus az elmúlt években eléggé nagymértékű kiköltekezést eredményezett. Márpedig a szankciók és az alacsony olajárak által sújtott orosz gazdaság számára megengedhetetlen, hogy a közeljövőben bármilyen elhúzódó fegyveres konfliktust felvállaljon. Inkább azt várhatjuk, hogy a szíriaihoz hasonló ad hoc kalandor akciókat visznek véghez, tovább gerjesztve a bizonytalanságot a világ különböző pontjain.

Ami a tanulság: míg a 2000-es években a kooperáció eredményre vezetett Oroszország kapcsán, ma már ezzel nem sokra megy a NATO-EU tengely. Azonban az sem jelenthet megoldást, ha visszatérünk a hidegháborús blokkpolitikához és a „kinek van több fegyvere”-típusú dogmákhoz. Európának meg kell találnia azt a középutat, ami sem nem túl szigorú Oroszoroszággal szemben, azonban nem is engedi, hogy megismétlődjenek a krímihez és kelet-ukrajnaihoz hasonló precedensek. A szankciók rendszere, úgy tűnik, csak félmegoldás. Azonban a tökéletes megoldás megtalálásra az európai hatalmaknak jelenleg sem ideje, sem erőforrása nincs – a lecke viszont fel van adva.

Hámori Viktor

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr278544882

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

David Bowman 2016.04.01. 19:18:52

Mert szíve mélyén mindenki tudja, hogy a Krím oda került vissza, ahova igaziból való.
Aztán meg mivel érveltek volna? A gonosz oroszok hatszorosára emelték a nyugdíjat?

David Bowman 2016.04.01. 19:21:20

Ki írta ezt a hülyeséget? Legalább megfizették?

BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.04.02. 09:41:46

A helyzet ennél is egyszerűbb.

Oroszország megmutatta: nem lehet megalázni őt. A liberális tengelyállamoknak pedig ma már nincs meg az elegendő erőforrásuk, hogy fel merjék vállalni a nyílt összetűzést Oroszországgal.

Washington világállama pünkösdi királyságnak bizonyult.

Moin Moin 2016.04.02. 09:43:11

Annak, hogy Oroszország gyorsabban manőverezik háborús konfliktusokban, mint a NATO, az ENSZ, vagy akár az EU, továbbá, hogy Oroszország "szívesebben" kezdeményez efféle konfliktusokat, igen egyszerű okai vannak - ám ezek a posztban nem szerepelnek:
1.) Oroszország egy állam, ráadásul igen centralizált vezetéssel - és egy ilyen entitás mindig sokkal gyorsabban dönthet és cselekedhet, mint egy sokszereplős, demokratikus közösség, amelyben sok, eltérő érdek működik a döntése meghozatala során és (mint pl. az ENSZ esetében) egymástól alapvetően eltérő általános és politikai gondolkodásmódok és paradigmák vannak képviselve. (Ugyanakkor az is tény, hogy egy centralizált entitásban, ha a döntés hibás, nemige létezik visszacsatolás...)
2.) Míg (a putyini) Oroszország céljai gyakorlatilag nm érhetők el "békésen", addig sem a NATO, sem az ENSZ (és természetesen az EU sem) tűzött ki maga elé olyan célokat, amelyek hadat nem viselő, békés és a nemzetközi közösséggel kapcsolatban kooperatív, az emberi és a nemzetközi jogot betartó szereplők megtámadását igényelné- (Erről bővebben itt: progressziv.blog.hu/2015/02/09/haboru_335 - különösen a 6. fejezetben...)
3.) Az ENSZ és az EU nem rendelkeznek saját hadsereggel - a NATO pedig szintén csupán a tagállami hadseregek nagyon bonyolultan szabályozott bevetésével képes fellépni. Ráadásul e nemzeti hadseregek minőség és teljesítőképessége is nagyon eltérő. Mindez pedig szintén cselekvőképesség és a gyors reagálás rovására megy.

Kobakos 2016.04.02. 10:01:24

Ez a cikk egyoldalú propaganda marhaság. Az USA az oroszok ellenében agresszív, és ma már védekezni is csak globálisan lehet. A krimi népszavazás meg valós volt.

Ricordo 2016.04.02. 10:01:56

Ez a poszt elfogult. Olyan nemzetközi ellentétekről és konfliktusokról ír, amelyekben valójában nincsenek "jók" és "rosszak", hanem csak az ellentétes érdekeiket egymás ellenében érvényesítő felek. Ez a poszt azonban azt sugallja, hogy az oroszok veszélyesek, kiszámíthatatlanok és destabilizáló tényezőként jelennek meg, míg az USA-nak és az EU-nak a békét és a biztonságot képviselve az oroszok megfegyelmezése lenne a feladata.

A poszt írója le van maradva egy brossúrával. A jelenlegi többpólusú világrendben már nem lehet minden esetben abból kiindulni, hogy az USA (és esetenként vele együtt EU) hegemón hatalomként a nemzetközi béke és biztonság letéteményese, ezért az érdekei egyszersmind a nemzetközi közösség érdekeit is megtestesíteik, míg a vele szemben a saját érdekeiket képviselő hatalmak automatikusan a nemzetközi béke és biztonság felforgatói, veszélyeztetői.

Alick 2016.04.02. 10:17:01

@Ricordo: "nem lehet minden esetben abból kiindulni, hogy az USA (és esetenként vele együtt EU) hegemón hatalomként a nemzetközi béke és biztonság letéteményese"

Az USA elég szépen szétcseszte a stabilitást az "arab tavasz" támogatásával...

Khonsu 2016.04.02. 11:02:27

Az USA sem egy angyal, de Oroszország jelenleg igenis veszélyt jelent Európára. A szélsőséges pártok támogatásával, és propagandaakciókkal folytatott felforgató tevékenységüket még csak nem is nagyon titkolják.

Oroszország fontos és jó partnere lehetne/lehetett volna az EU-nak (az USA mellett, nem helyett), de az elmúlt évek csörtetésével ezt mára nagyjából eljátszotta. Megtűrt, megkerülhetetlen tényező lett, de semmiképp sem partner, és egyre kevesebben akarják, hogy az legyen.

Még megjavulhat, egy Putyini rezsim is lehet jó partner, de nem úgy néz ki, hogy nagyon javulnának.

Sajnos úgy látom, ezt a problémát a "mindig van a nagyobbnál is nagyobb" elv alapján Kína fogja megoldani Oroszország "gyarmatosításával" a következő évtizedekben. A "nyugatnak" mindössze annyit kell tennie, hogy ehhez diplomáciailag asszisztál.

Részemről még mindig szívesebben látnék egy EU partner Oroszországot, de sajnos nem ebbe az irányba haladnak az események, és ebben leginkább Oroszország a hibás.

Remélem megjön az eszük, mielőtt késő lenne.

medium size devil 2016.04.02. 11:11:16

Az oroszok Europa barbar hoherai. Nezzunk a terkepre es gondolkodjunk el milyen nepseg az akinek ekkora foldterulet es foldrajzi eroforrasok se elegendoek a boldogulashoz.
A migransvalsag szinten az oroszok "mesterterve" Europa szetbaszasara de ezt egyre tobben latjak.

exterminador 2016.04.02. 12:08:03

@Kobakos: jaj, ezt a szánalmas propagandát hogy nem unjátok még... Méghogy valós... Egyébként oké, a Krím valamilyen szinten tényleg indokolható. De miért nem volt elég, miért kellett utána totálisan szétkúrni a Donbaszt, na ezt nem bírom én lenyelni. Akkor ábrándultam ki mélységesen Putyinból.

exterminador 2016.04.02. 12:09:57

@Khonsu: nekem az a véleményem, hogy a Putyin-rezsimnek meg vannak számlálva a napjai. A gazdaság zuhanórepülésben, és nem lehet a végtelenségig a nacionalista propagandával átmosni a nép agyát. Jövőre lesz a Nagy Októberi 100. évfordulója, épp itt az ideje egy kis felfordulásnak.

csorsza 2016.04.02. 12:35:57

egyvalami, egyvalami, egyvalami.

bandiras2 2016.04.02. 12:57:13

"Szíriai rendezés"
Az persze. Mint az iraki rendezés? Saddam egy igazi rohadék volt, de egy valamiben nagyon jó volt:
Szélsőségeseket irtani. Az erőszak állami monopólium volt, és senkinek még csak eszébe sem jutott, hogy egyszeri rablógyilkosságon túlmenő erőszakot alkalmazzon mert mindenki tudatában volt az elkerülhetetlen következmények bizonyosságában. Miszerint kijön a titkosrendőrség, letartóztat mindenkit, és addig kínozzák a népet, amíg mindenki el nem dalolja, amit tud a földalatti iszlamista összeesküvésről. Nem is volt ilyen. Nem voltak törzs villongások, nem voltak politikai tüntetések, nem volt rendbontás. Mert mindenki tudatában volt azzal, mivel jár. Mindenki emlékezett arra, hogy Saddam szívbaj nélkül ledobta a kurdokat ideggázzal, és megúszta.
Mióta megbuktatták, és amióta az amerikaiak bejelentették a győzelmet, a hadmozdulatok befejezését, egymillió ember halt meg a különböző törzsi, felekezeti, és egyéb belső leszámolásokban. És az IS csak ezután jött.

Mi a nyugat megoldása Szíriára?
Buktassuk meg Assadot, mert az milyen jó lesz! Mert nincs még elég vérontás azon a földön!
Assad apja anno 40 000 embert likvidáltatott, mikor az iszlám szélsőségesek rumlit próbáltak csinálni. Azóta Szíria a közel kelet egyik legfejlettebb állama lett.
www.youtube.com/watch?v=8AaN-kUucF4
Ha Assad megpróbálta volna eljátszani azt amit az apja, annak két következménye lett volna
1: Rend lett volna, a csőcselék nem dönti romba az országot
2: A nyugat kinyírja, mert ilyet nem lehet csinálni, sokkal jobb ha háború van nemde?

Képmutató faszfejek. Az arab csőcseléket csak korbáccsal lehet féken tartani. Tetszik, nem tetszik ez így van. Aki a miértekre kíváncsi, az olvassa el a koránt, de ha erre nincs ideje, akkor itt van egy összefoglaló a fontosabb részletekből:
szabadriport.wordpress.com/2015/06/07/szemtelenkedni-kezdtek-velunk-az-itt-elo-muszlimok-na-akkor-lassuk-a-viselt-dolgaikat/

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.04.02. 13:06:50

@exterminador: Ezzel csak az a gond, hogy nincs igazi alternatíva. A rendszer számára a legrosszabb lehetőség is az , hogy egy másik akolbéli vezetővel ( esetleg egy újabb Putyin Medvegyev helycserével) időlegesen visszavonulót fújnak. Ugyanazt a húzd meg , ereszd meg játékot csinálhatják, amit az iráni legfelsőbb vezetés (ajatollahok tanácsa) játszik évtizedek óta.
Oroszországban sincs már a nyugat expanzív töekvéseit kiszolgáló politikai erő . Ezeket Putyin leradírozta a térképől..

fidesz maszop dk egykutya 2016.04.02. 13:46:16

@exterminador: túlbecsülöd az oroszokat. Ezek több évszázad óta dagonyáznak a szarban, nem igazán volt soha bajuk ezzel, ebből a szempontból tényleg hasonlítanak a hasonlóan birka magyarokhoz.

Etniez 2016.04.02. 14:11:34

@David Bowman: Államhatárokat nem módosítunk így. Akkor sem, ha a szíve mélyén mindenki megtenné.

gabrok 2016.04.02. 15:28:19

Jesszusom! Ezt a primitív, színvonaltalan "elemzést" kár volt itt közzétenni.

Aurelius Respectus 2016.04.02. 15:36:58

Ezt a cikket és az index hasonló cikkeit olvasva eszembe jut Udo Ulfkotte, alig lóg ki az USA barát lóláb :)

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.04.02. 16:08:53

@Etniez: Az USA pontosan ugyanígy szerezte meg Texast Mexikótól..

exterminador 2016.04.02. 18:40:15

@A megvalósult amerikai ólom..: az az 1840-es években volt, azóta nem ártott volna fejlődni.

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.04.02. 20:00:17

@exterminador: És? Az USA akkor már jópár évtizede demokratikus köztársaság volt, amellyel a mai vezetés teljes jogfolytonosságot vállal. Márpedig ez a köztársaság ugyanazzal a módszerrel szerezte meg Texast egy másik köztársaságtól, mint ahogy pár éve az oroszok a Krímet Ukrajnától.

FF 2016.04.05. 12:45:55

Jól van, elvtársak, mehettek a kasszához a mai rubelekért.

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.04.05. 18:26:41

@FF: Te meg Soros bácsi dollárjaiért. Csak tudnám hogy miért finanszírozza még mindig a ballib bérkommentelőket ez a szenilis tőzsdecápa, amikor semmi hasznuk..;)
süti beállítások módosítása