Április 25-én jóváhagyta a szaúd-arábiai Miniszterek Tanácsa a „Vízió 2030” elnevezésű reformcsomagot, amely az ország olajfüggőségét szüntetné meg a gazdasági ágazatok diverzifikálásával, privatizálással és egyéb gazdasági és társadalmi reformokkal. A Muhammad bin Szalmán Ál Szaúd helyettes trónörökös felügyeletével kidolgozott terv végrehajtása elől ezzel elhárult minden akadály, mivel a Miniszterek Tanácsának miniszterelnöke maga Szalmán bin Abdulazíz Ál Szaúd, az ország abszolút uralkodója.
A „Vízió 2030” alapvetően három pillérre épül: növelni kell az ország „soft power” szerepét az arab/iszlám világ anyaországaként; a világ vezető befektetőjévé kell válnia az országnak, illetve geostratégiai előnyt kovácsolni az ország földrajzi elhelyezkedéséből (Európát, Afrikát és Ázsiát összekötő tengeri és szárazföldi hub-ként). Az eredeti szöveg itt érhető el.
Muhammad bin Szalmán ismerteti a Vízió 2030 tervet (forrás: Saudi-US Trade Group)
Muhammad bin Szalmán, aki védelmi miniszteri pozíciót tölt be, egy nemrég adott interjúban úgy fogalmazott, hogy Szaúd-Arábia már olyan szinten olajfüggővé vált, hogy a Korán és a prófétai hagyományok mellett az olaj is az alkotmány részévé vált. Az ország a legnagyobb olajexportőr és a második legnagyobb olajtartalékkal rendelkezik a világon, 2011-ben az exportbevételeinek 90 százaléka a nyersolaj értékesítéséből származott. A nyersolaj világkereskedelmi árának meredek zuhanása ezért csapást mért az ország gazdaságára, 2015-ben a költségvetési deficit rekord méretet ért el, a GDP 15 százaléka volt.
A reformcsomag legfontosabb eleme, hogy az eddig zártkörűen működő Saudi Aramco olajvállalat energetikai konszernné fog átalakulni, a 2-3 billió USD összértékű vállalat 5 százalékát értékesítik a piacon. Csupán a cég 1 százalékának a kiárusítása is a legnagyobb első nyilvános kibocsátás (IPO) lenne a történelemben. Muhammad bin Szalmán herceget a közelmúltban a Gazdasági és Fejlesztési Ügyek Tanácsának élére is kinevezték miniszteri pozíciója mellett. Már 2016 elején nyílt titokká vált a közte és az Aramco vezetősége között kialakult párbeszéd az olajcég egy részének piacra viteléről. Nézete szerint többek között az Aramco titkos működése és a feltételezhető korrupciós ügyek is hozzájárultak a 2015-ös gazdasági recesszióhoz. Bár a cég vezetősége még csak év elején kezdett el foglalkozni a kérdéssel és a bennfentesek és szakértők igencsak kritikus hangvételben nyilatkoztak az olajcég piacra dobásával kapcsolatban, a „Vízió 2030” nyilvánossá hozatala után az Aramco felső vezetősége megerősítette az uralkodó tervbe vetett hitét.
Többek között az Aramco részvényeinek értékesítéséből befolyó bevételek is hozzájárulnak majd a 2 billió USD tőkével rendelkező legnagyobb befektetési alap megteremtéséhez a világon. Az 1971-ben alapított szaúdi befektetési alap felduzzasztása után több mint kétszer akkora lesz, mint az eddig vezető norvég befektetési alap és akkora tőkéje lesz, amiből megvehetné a négy legnagyobb amerikai nagyvállalatot (Apple, Microsoft, Alphabet, Berkshire Hathaway). A befektetési alapot emellett az állami vagyon és állami ügynökségek átstrukturálásával fogják növelni. Az alap folyamatosan növeli külföldi beruházásait, többek között Dél-Koreában és Oroszországban voltak a közelmúltban beruházásai.
Jelentős részét képezi a reformcsomagnak a szaúd-arábiai hadiipar tulajdonképpeni megteremtése. A cél, hogy az eddigi 98 százalékos import helyett az állam a fegyverzet legalább 50 százalékát belső forrásból szerezze be, ezáltal csökkentve a függőséget az európai és amerikai hadiipari cégektől. Ennek első lépése egy teljesen állami tulajdonban lévő konszern létrehozása lesz, majd ennek értékesítése a piacon, ami hasonlóan az Aramco esetéhez, az átláthatósághoz és a korrupció visszaszorításához járul hozzá. Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országai a legnagyobb hadiipari vásárlók, viszont dollár billiók vannak még függőben az eszközbeszerzésekből származó ellentételezési szerződések formájában. Szaúd-Arábia feltételezhetően ezeket akarja felhasználni a gazdaság élénkítése érdekében (az ellentételezési szerződések definícióját lásd itt).
A kormány reformcsomagjával kapcsolatban akadtak mérsékelten, de pozitívan nyilatkozó szakértők, akik optimisták, de gyakorlati lépéseket várnak. A kritikusabb hangvételű szakértők szerint a kormány részéről radikálisabb reformok bevezetése szükséges, a jelenleginél sokkal több területen. Utóbbiak példaként a King Abdullah Gazdasági Város 2035-ig elhúzódó konstrukcióját emelték ki, ami kizárólag a külföldi befektetők és szaúdi magánbefektetők pénzétől függ, akik az olajbevételeket forgatják vissza a projektbe. Az olajfüggőség így egyhamar nehezen lesz megvalósítható.
A reformcsomag részét képezi még számos, általánosan megfogalmazott és a technikai részleteket mellőző elem. Ilyen például az ország olajon túli exportbevételeinek jelentős mértékű növelése (a GDP 16 százalékáról 50 százalékra). Cél a külföldi munkavállalók beutazásának megkönnyítése zöldkártya bevezetésével. A munkanélküliségi ráta csökkentése munkahelyek teremtésével és a nők munkaerő-piaci integrálásával szintén fontos célkitűzés. Számos szaúdi hiányolta a reformprogramból az oktatási rendszer reformjának technikai részletét vagy a politikai rendszer reformjára vonatkozó részeket. Számos fontos kérdés nem került részletes kifejtésre, ami erőteljesen megkérdőjelezi Szaúd-Arábia hajlandóságát a reformok végrehajtására, illetve a kivitelezhetőséget a következő tizenöt éven belül egy olyan országban, amely jelenleg hatalmas kiadásokkal járó háborút folytat, illetve az olajárcsökkenés gazdasági hatásaival küzd, nem is beszélve a regionális hatalmi versengésre Iránnal és egyéb vetélytársaival.
Éva Ádám
Ádám nemzetközi kapcsolatok szakértő, arabista és iranista. Egyetemi diplomáját az ELTE Iszlám tanulmányok mesterképzésén szerezte. Jelenleg az ELTE Arabisztika doktori program hallgatója és az Antall József Tudásközpont munkatársa.
