Múlt hét pénteken kezdetét vette Washingtonban az IMF és Világbank éves közgyűlése, ahol három nap leforgása alatt 187 ország pénzügyi vezetői tesznek kísérletet a jelenleg még mindig instabil nemzetközi pénzügyi helyzetet megszilárdítására. Ezen felül Magyarország számára lehetőség nyílik arra, hogy utoljára tárgyalóasztalhoz üljön az IMF képviselőivel, a hivatalos, október közepére kitűzött látogatás előtt.
Pénteki sajtótájékoztatóján Dominique Strauss-Kahn, az IMF francia származású vezérigazgatója óvatosságra intett mindenkit, mivel az ismét erősödő nemzeti gazdaságok és a javuló pénzügyi mutatók ellenére a közgazdászok többsége egyelőre úgy értékeli, hogy a válságnak még távolról sincs vége és bármikor bekövetkezhet egy újabb, az előzőnél valamivel enyhébb, világméretű recesszió. Strauss-Kahn üdvözölte az Ázsiából, Latin-Amerikából és Afrikából érkező kedvező, néhol 5% fölötti GDP növekedési mutatókat. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezeket a fejlődő régiókat nem sújtotta olyan mértékben a pénzügyi-gazdasági válság, mint Észak-Amerikát és Európát. Az utóbbi térségekre, egyelőre inkább a lassú növekedés, a stagnálás jellemző, az újabb válság elkerülése érdekében pedig komoly megszorító intézkedésekre van szükségük, mely akadályt gördít a gyors növekedés útjába. Múlt héten az Európai Bizottság ennek érdekében elfogadta a Stabilitási és Növekedési Paktum szigorú betartatására irányuló jogszabálycsomagot, amely az eurózóna tagállamokat merev, az euró biztonságát garantáló költségvetési politikára szólítja fel.
(Dominique Strauss-Kahn, forrás: www.flickr.com)
A közel 10.000 pénzügyminisztert, jegybankelnököt és egyéb pénzügyi vezetőt felvonultató washingtoni találkozó méreteiből adódóan csak általános irányelvek elfogadására van kalibrálva, így a hétvégi csúcstalálkozó során a tárgyaló partnerek olyan problémákra keresik a válaszokat, mint az államadósság, a magas munkanélküliség, a pénzügyi szektor felügyelete és egy sikeresebb nemzetközi együttműködés. Az IMF szerint a fentiek megoldására a leghatékonyabb eszköz az állami beavatkozás, ez a szemlélet pedig homlokegyenest szemben áll az évtizedek óta vallott alapelvekkel - liberalizáció, dereguláció és privatizáció.
Az október 8-10. között megrendezett csúcsértekezleten ismét heves vita várható az USA, az Európai Unió valamint Kína között az árfolyam politika területén. A fejlett országok nyomásgyakorlása ellenére Kína nem hajlandó változtatni az exportorientált árfolyam politikáján, sőt az elmúlt hetekben Brazília és Dél-Korea is gyengítette valutáját a dollárhoz képest, mely ismét az Egyesült Államokat és az EU-t hozza rosszabb versenyhelyzetbe. A háromnapos csúcsértekezlet másik fő témája a Valutaalap hatalmi pozíciója. Ahhoz, hogy egy hatékony, elvi iránymutatásokon túlnyúló, gyakorlati szervezetként működhessen, a Valutaalap legitimációját és kikényszerítő erejét növelni kell, ehhez pedig szükséges a jelenleg, már megreformált kvóta rendszer további alakítása.
- Kvóta rendszer: Az IMF-en belüli szavazati súlyok meghatározására szolgál. 2008-ban fogadta el az IMF Irányító Testülete a jelenleg is működő kvóta rendszert, mely a döntéshozatali szavazatokat számolja újra, úgy hogy a fejlődő országok szavazati súlya arányban legyen növekvő gazdasági szerepükkel. A kvóta rendszert ötévente felül kell vizsgálni az aktuális gazdasági teljesítmények alapján.
Az általános irányelveket meghatározó tárgyalásokkal párhuzamosan folynak az egyeztetések a pénzügyi mentőcsomagban részesülő országok és az IMF vezetői között. A magyar delegáció tagjai, Matolcsy György, nemzetgazdaság miniszter, Simor András jegybankelnök és Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökének lehetősége nyílik arra, hogy megkezdje az egyeztetések az IMF képviselőivel annak érdekében, hogy október közepén sikeresen folytassák az augusztusban megszakadt tárgyalásokat. Az előzetes nyilatkozatok alapján, miszerint a kormány álláspontja nem változott nyár óta az IMF hitellel kapcsolatban, a delegáció egy lehetséges megegyezés mielőbbi megvalósítása helyett inkább a magyar uniós elnökség prioritásait kívánja majd népszerűsíteni és érvényesíteni a hétvégi nemzetközi konferencián. Ezzel pedig a magyar kormány máris megkérdőjelezi az IMF kényszerítő erejének legitimitását, mely a konferencia egyik alapköve.
Balogh Dóra
