Vélemény: Törökország felemelkedése

2011. január 14.

Mit tesz száz év egy országgal? Közel egy évszázada az Oszmán Birodalom romjain Törökországot találóan nevezték a kontinens beteg emberének, ám ma ez már igen elgondolkodtató az ország gazdasági és politikai erejét elnézve. Mialatt az eurozóna és az Európai Unió tagországai sorra folyamodnak gazdasági mentőcsomagokhoz - ezzel is gyengítve az Unió politikai és gazdasági kohézióját - Törökország mind gazdasági, mind politikai értelemben lassan, de annál tudatosabban növeli befolyását az egyre szélesebb térségben. Ezt látszik megerősíteni Ahmet Davutoglu, török külügyminiszter január 3-án elhangzott évértékelő és a jövőt is felvázoló beszéde. Előtte azonban tekintsük át, hogy mi is történt 2010 második felében.

 
Elgondolkodtató Törökország tudatos külpolitikájának, a „zero-problem with neighbours” (a szomszédos országokkal való problémamentes külpolitika – szerk.) beigazolódni látszó sikere. Még 2010. december 23-án ült Ankarában egy tárgyalóasztalhoz Tayyip Erdogannal, a török miniszterelnökkel, Hamid Karzai, Mahmúd Ahmadinezsád, Aszif Ali Zardari (pakisztáni elnök) és több másik közép-ázsiai ország vezetője. Mindezt a soron következő ECO (Economic Cooperation Organization) csúcs keretében, amely a közép-ázsiai térség gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésért felelős szervezete, melyet 1985-ben alapítottak ankarai székhellyel. Ez már önmagában is nagy diplomáciai eredménye lenne a feltörekvő török külpolitikai terjeszkedésnek. Valószínűsíthető azonban, hogy a 10 tagországot számláló regionális szervezet semmi maradandót nem alkotott a decemberi találkozón. Mindazonáltal, figyelembe kell venni, hogy mindez alig egy hónappal történt az iráni atomprogramról szóló tárgyalások előtt, amelynek szintén Isztambul ad majd otthont. Az ország mindeközben már hosszú ideje tárgyalásokat folytat az Európai Uniós tagságért és stabil tagja a NATO-nak, így talán érthetőbbé válik a török külpolitika „hinta” jellege. Hiszen vajon melyik nyugati szervezetben tagsággal, vagy tagsági kérelemmel rendelkező ország lenne képes a fenti politikusukat egy asztalhoz ültetni?
 
Az sem véletlen persze, hogy a 2009 májusában kinevezett Davutoglu, a kiküldetésből haza látogató nagyköveteknek tartott beszédében igen ambiciózus hangvételt ütött meg. Miután büszkén utalt az ország Közel-Keleten, Dél-Kaukázusban és a Balkánon egyre növekvő ténykedésére, hangsúlyozta, hogy a jövőben új szerepet szán és követelt Törökországnak a globális rendszerben, hiszen az ország, ahogy ő fogalmazott: kinőtte a rászánt ruhákat és a neki szánt feladatokat.
 
("Újraosztott szerepek", forrás: www.economist.com)
 
Több forrás és szakértő a mai török külpolitikában ún. „neo-oszmán” irányzatú fordulatot vél felfedezni, utalva a török külpolitika keletre fordulására. A fenti jelző megfontolását valóban helytállónak lehetne vélni a török-izraeli kapcsolatok elmérgesedését látva, vagy éppen az ország egyre növekvő befolyását a muszlim országok között.
 
Ezeket olvasva ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy mi ennek a hintapolitikának az alapja, mi teszi lehetővé Törökország számára a most már mind két irányba elszántan terjeszkedő tudatos külpolitikát. Egyrészről Törökország mára mind gazdasági, mint belpolitikai téren olyan erőforrásokat halmozott fel, melyekre biztosan támaszkodva határozott külpolitikát folytathat. Az ország évek óta export kereskedelmének 50%-át az Európai Unióval folytatja, mely többek közt segített megalapozni azt a gazdasági növekedést, mellyel mára már nem csak a térség, hanem a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává vált. Valójában a gazdasági potenciál Törökországot mindig is inkább a nyugathoz kötötte, ami mára lehetővé teszi számára a regionálisból globálissá fokozódó szerepvállalást is. Ezt támasztja alá, hogy még az olyannyira ambiciózus Davutoglu is külön kitért a nyugat felé való elkötelezettség tovább vitelére, hangsúlyozva, hogy Törökország célja 2011-ben is folytatni az Uniós csatlakozási tárgyalásokat.
 
(Ahmet Davutoglu, forrás: wwww.foreignpolicy.com)
 
Másrészről gazdasági ereje mellett a sokat megélt belpolitikai színtér is tartó oszlopává vált napjainkra a külpolitikai irányvonalnak. Hiszen nem is olyan régen 77 százalékos részvétel mellett a szavazók 55 százaléka helyeselte az alkotmánymódosítást, mely egy 26 pontos kiegészítési javaslatokat tartalmazó csomag volt, ami több lényeges helyen egészítette ki a meglévő alkotmányt. A végeredmény megerősítette a végrehajtó hatalmat, mialatt háttérbe szorította az ország történetének alakításában kulcsszerepet játszó katonaságot, valamint csorbított a bírói hatalom függetlenségén. Mindez a 2010-2011-es időszakban az erőviszonyok eltolódását jelenti a kormány-katonaság skálán a kormánypárt javára. Ezzel a lépéssel a 2002 óta hatalmon lévő Igazság és fejlődés pártja (AKP) belpolitikai téren bebetonozni látszik hatalmát, ami nagyban segíti a stabil külpolitikai irányvonal véghez vitelét. Nem véletlen, hogy már jóval a jelenlegi külügyminiszter érkezése előtt elkezdődött a minisztérium átalakítása, a külképviseleti szabályok és normák átszervezése, valamint a diplomaták kiválasztási és képzési rendszere.
 
Mind a gazdasági mind a bel- és külpolitikai tendencia tehát arra utal, hogy Törökország a jövőben egyre meghatározóbb, talán egyenesen megkerülhetetlen játékosa lesz a nemzetközi rendszernek. Ahogy arra a január 3-i találkozón a külügyminiszter bátran utalt: Törökország azon fog fáradozni, hogy megnövekedett erejével újra definiálja nem csupán a globális gazdaságot vagy a nemzetközi pénzügyi szervezeteket, de magát a nemzetközi rendszert is.

 

Godó Tamás

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr662583823

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

saq 2011.01.14. 23:02:14

dehát várjál már, törökország hetven éve is meghatározó volt, legalábbis a világháború alatt a németek és a szövetségesek is nagyon keményen nyaltak nekik.

meg ha jól tudom, az, hogy a hadsereg diktált, jelentette azt, hogy az ország megtartotta a 3 lépés távolságot az iszlámtól, ami a térség országainál sokkal inkább európaivá tette őket. de lehet, hogy tévedek persze

OkoskaTo:rp 2011.01.14. 23:12:22

Ja. Biztosan Ciprus is a „zero-problem with neighbours” része. Hogy a kurdokat már ne is említsem.

Igen, Törökország speciális helyzetben van. Földrajzi elhelyezkedésének köszönhető, hogy az USA nem nagyon forszírozza sem a kisebbségek helyzetének rendezését, sem a szekularizáltabb államot.

Az EU-felvételt sem eszik olyan forrón. Dinamikus fejlődés ide vagy oda (mondjuk mélyről könnyebb nagyokat fejlődni...), szerinted az EU fel van készülve rá, hogy hirtelen bekerüljön egy 78 milliós új (ráadásul szegény) ország, ami a demográfiai adatokat elnézve pár éven belül megelőzné Németországot, és az EU legnépesebb országává válna? Eddig a legtöbb polgárral rendelkező (legnagyobb szavazati jogú) és a legerősebb gazdasággal rendelkező országok egybeestek.

flimo13 2011.01.14. 23:15:39

Ragyogó, akkor most végre hazatakarodnak Európából? Ha meg úgy robog a gazdaságuk, kérhetünk jóvátételt a 150 évért, mostanában nagy divat.

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2011.01.15. 00:31:58

Jó poszt, bár én az Euro-övezet problémáit nem keverném ide. Ne hasonlítsuk össze a kaktuszt a macskával.
A török-amerikai viszony képét némileg árnyalja (török oldalról) a "Farkasok völgye" c. film.

31/48 2011.01.15. 01:48:40

Jó poszt, nagyon tetszik. Viszont a jelenlegi iszlamista kormányzattal nem tudom érdemes lenne-e őket felvenni. Gazdaságilag talán megérné, viszont hosszútávon politikai és társadalmi bomba lehet.

Mindenképpen érdemes viszont komolyan mérlegelni, mert lehet végül nem marad más lehetősége az Unionak, ha meg akarja akadályozni, hogy a törökök túlságosan elforduljanak az arabok irányába.

Zigomer Trubahin · http://ertedmar.blog.hu/ 2011.01.15. 02:02:07

Köszi a cikket, érdekes volt. Csak egy apró helyesbítés: Törökországot nem az oszmán birodalom felbomlása után nevezték Európa beteg emberének, hanem pont hogy előtte. Kb. úgy a 19. század elejétől kezdve.

Decadurabolin 2011.01.15. 02:14:05

a kurd kérdés miatt - lakosságon belül egyre nagyobb a részesedésük - nem látok bennük túl nagy potenciált. pár jo évtizedük lehet, de több semmiképpen se.

Greg_ · http://kereszturi.tumblr.com 2011.01.15. 05:28:14

Nem becsülném alá a török alkotmánymódosítás azon részét, mely a katonaság erejének megnyirbálását hozta. Ahogy @saq írta, a katonaság mindenhol jelen van, s a köztársaság korai időszakától kezdve az új, európabarát elit támogatója, az iszlám fordulat fékje volt. Illetve még mindig az. Nem véletlen, hogy az összes, Európához közel eső, a mai modern Törökország gazdasági erejét adó megyében az alkotmánymódosítás ellen szavazók voltak többségben. A módosítást a szegény, anatóliai 'iszlám' megyék szavazták meg. Az eredményt az ország gazdasági és értelmiségi elitje igen nehezen élte meg, s egyértelműen az iszlám fordulatot látja benne. Ez az az ok, ami miatt az EU csatlakozási tárgyalások folytatása csak lózung, színjáték. S talán ugyanez az ok, ami miatt Európa is inkább elfelé lépdel a csatlakozás felől. Törökország éppen az ellenkező irányba halad. Viszont érezhetően erősödik és modernizálódik a gazdaság, s nem titkoltan a közel-keleti iszlám világ egyik központi hatalmává kívánnak lenni. Ehhez minden esélyük és lehetőségük meg is van.

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2011.01.15. 07:39:35

@Greg_: Az Unió és az euro helyzetét látva Törökország kelet felé fordulását nem is nagyon csodálom annyira.

TiZ 2011.01.15. 08:13:35

Mintha éppen tavaly olvastam volna valahol, hogy kezd rendeződni a ciprusi helyzet, melyet mindkét fél támogat. Most utána is nézek.

dibbler 2011.01.15. 09:35:45

Torokorszag bonyolult kornyezetben van, nagyon nehez hosszabb idoszakon at sorozatosan jo donteseket hozni.

Ez csak egy modon lehet: allando doktrina (eszmerendszer, vizio, stb) kell.

Most ujabb jo lepest tettek: eddig a hadsereg volt az egyeduli "doktrina orzo", most mar a konzervativ kormany is tobb mint papok es szerencsetlen hoborgok gyulekezete.

Moavija 2011.01.15. 09:41:15

Tény, a hadsereg akadályozta meg Törökországot egy rossz útra térésben. Sokan elfelejtik, hogy ezt a rendszert Mustafa Kemal és Iszmet Inönü már Izmir elfoglalása előtt kidolgozta és hirdette.
A kurdok pedig török belügy, lévén tudom ez sokaknak fájó tény, de nincs önálló Kurdisztán.

NagyDóra 2011.01.15. 10:28:36

A török diplomácia balanszírozó képessége tényleg példás, a NATO-ban (már csak a tervezett rakétavédelmi pajzs ill. katonai képességeik miatt is)nélkülözhetetlenek, az USA és az EU számára pedig sokszor az egyetlen közvetítőnek bizonyulnak pl. Irán vagy az közel-keleti országok felé.

Az, hogy Törökország kelet felé nyit, alapító tagja lett a Levantei Kvartettnek, jóban van Ahmanidezsáddal, és hogy márciusban közös hadgyakorlatot tart Pakisztánnal és Afganisztánnal,még nem jelenti, hogy feladták volna az uniós csatlakozási terveiket, szerintem teljesen normális dolog, hogy jószomszédi viszonyokat szeretnének ápolni a környező országokkal.

A kurdok kérdését pedig nem szabad összekeverni a PKK (ami az EU, USA és Tro. szerint is terrorszervezet)és a török hadsereg negyedszázados konfliktusával. Az utóbbi néhány évben az Erdogan-kormány jelentős reformokat eszközölt a kurd kérdésben: eltörölte a kurd nyelv használatára vonatkozó szabályokat, engedélyezte a kurd televízió- és rádióműsorokat(..stb.), és ha egymásra vetítjük az ország etnikai térképét és a 2007-es választások eredményeit, azt lehet látni, hogy a kurdok lakta területek legnagyobb százaléka a mostani kormánypártra szavazott.

Ja, és Törökország (asszem 1923 óta) szekularizált állam. :)

Ui: Jó cikk, köszi. :)

Hullafotós 2011.01.15. 10:40:31

Nem lebecsülendő adalék a reakció sem, amit Merkel asszony "elég a multikulturális Németországból" kijelentésére adtak. Erdogan válasza érzékelteti a török külpolitika tartalmát és lényegét. Ha már egyszer bent vannak több millió termelőkézzel az EU motorjának szánt német gazdaságban (azaz vaskosan kiveszik a részüket a várt fellendülésben), mindenki számolhat vele, h társadalmi, kulturális és vallási téren is meg fogják kérni ennek az árát. Olyan országról beszélünk, melynek szinte még emberemlékezetnyi távolságból származó történelmi tapasztalatai vannak abban, hogyan kell túlélni és sikeresnek lenni, ha szó szerint minden irányból támadnak rá. Egy ország, mely saját lábon álló gazdasággal rendelkezik, NATO kódok birtokában van, csapásmérési távolságra fekszik a világ legnagyobb energiahordozó forrásaitól, egy olyan ország, mely rokoni kapcsolatai révén már most, vagy a közeljövőben képes rá, hogy zűrt okozzon a feltörekvő kínai hatalom hátországában, azaz vele is képes tárgyalási potenciállal asztalhoz ülni.

Sir Galahad 2011.01.15. 10:43:36

@Moavija: Bocs, de a kurd kérdés nem ilyen egyszerű. Ha jól tudom, önálló roma állam sincs, mégsem kezelik belügyként a sorsukat.

roki 2011.01.15. 11:06:57

Isztambul adja a török gazdaság potenciáljának 70%-át, ami gazdaság a város kedvező geostratégiai helyezetét kihasználva az eredeti tőkefelhalmozás során töretlenül akkumulálódott és nem igazán "beltörök" szálakkal rendelkezik.
Nagyon kérdéses, hogy ez a tőke miként reagálja le az iszlám világban szerzendő politikai befolyáshoz kellő hatalmi eltolódást.

Talán most még nem, de egy-két generáció alatt akár az is elképzelhető, hogy a szekularizáció mentén olyan törésvonal keletkezik, ami a nyugattal kompatibilis és inkompatibilis részre osztja Törökországot.
Jellemző, hogy igen sokan térnek haza Németországból és ezek között a "németnek iszlamista", "töröknek hitetlen" emberek között nem arat osztatlan sikert az ázsiai miliő.

Az ankarai kormánynak az anatoliai országrészben hatalmas pénzeket kellene elkölteni a fejlesztésekre, hogy ne szakadjon ketté az ország, kérdés, hogy ezt a nyugatosabbak miként viselik majd, ha zsebükre megy a játék.

Szerintem egyébként a jövő szempontjából a történelminek is nevezhető orosz-török ellentét(vagy esetleg egyezség) kaukázusi és belső-ázsiai lecsapódása fogja motiválni Ankarát a jövőben és nem a tőle délre elhelyezkedő tér viszonyai, ugyanis a nagy eséllyel Kína és Európa között Oroszország közreműködésével vasúton zajló távolsági kereskedelem átrendezi a jelenlegi kapcsolatokat és erre Törökországnak is figyelemmel kell majd lennie.

mefiszta 2011.01.15. 11:32:21

@Sir Galahad: A roma egy vándor nép, össze se lehet hasonlítani a kurdokkal. A kurdok MINDIG is ott éltek a hegyek között (nem hiába hívták őket "hegyi törököknek", ezzel is letagadva a kurdok létezését). És Kurdisztán csak azért nincsen most, mert annak idején, újabb és újabb egyezmények során egyszer csak lehagyták őket a térképről (1920-ban még autonóm Kurd államról beszéltek). Sárba tiporták a jogaikat, tűzzel-vassal irtották őket, nem csak Törökországban, hanem Irakban, Iránban, Szíriában mindenhol. (Egyébként Irak jelenleg egyetlen stabil és fejlődőképes régiója a kurdok lakta terület, márcsak az olaj miatt is). Kurdisztánnak éppen olyan joga lenne létezni, mint ahogy akármelyiknek ezek közül az államok közül, etnikai alapon biztos sokkal inkább, mint Iraknak pl.
A PKK pedig nem terrorista szervezet, hanem szabadságharcosok pártja. A terrorista az az állam, aki nem ismeri el egyenjogúnak az állampolgárait.

gagauzz kalauzz 2011.01.15. 11:32:46

Engem az fogott meg a cikkben, hogy Törökhonban még az alkotmányuk módosítását is jól megnépszavazzák. Nem tudnak ezek a a lófarkas kaftánosok semmit a hitetlen gyaur nemzeti együttműködés rendszerirül?
Jumurdzsák forog a sírjában.:-)

NagyDóra 2011.01.15. 12:10:32

@mefiszta: Nem bántani akartam a kurdokat, és azt sem mondtam, hogy szerintem a PKK terrorszervezet, csak annyit,hogy az EU, az USA és a Törökország által számon tartott terrorszervezetek között is szerepel (nyilván politikai okokból, különben az ellene való fellépés miatt a nemzetközi közösség eléggé ráncolná a szemöldökét).

Sajnálatos történelmi körülmények miatt nincs önálló kurd állam, és a politikai realitások azt mutatják, hogy nem is lesz. Így jobb híján örüljünk annak, hogy a kurdok Irakban területi autonómiát kaptak, hogy 2002 óta nincs Törökországban szükségállapot a konfliktus miatt, hogy a kormány legalább elismeri a probléma létezését, és igyekszik "puha" eszközökkel kezelni.
Tény, hogy az emberi jogok tekintetében Törökországnak van mit tanulnia, de a kisebbségi jogok adása és hasonlóak a kurdok szempontjából is kifizetődőbb szerintem, minthogy újra polgárháborúzzanak.

Terrorista- szabadságharcos: legtöbbször nézőpont kérdése. :)

mefiszta 2011.01.15. 14:02:17

@NDori: Igen igazad van a sajnálatos politikai körülményeket illetően. Ugyanezt elmondhatnánk a magyar békeegyezmények kapcsán is ugye, így jártunk, mondhatni a kudok is így jártak....Most, hogy annyi kurd ment nyugatra élni, tanulni, dolgozni, talán ez az új generáció lendíthet valamicskét a népe sorsán, remélhetőleg.
Azzal viszont vitatkoznék, hogy nézőpont kérdése lenne ki a terrorista/szabadságharcos. Vannak bizonyos alapértékek, jogok, amelyek mindannyiunknak járnak egyezményes alapon, ha ez sérül, az ellen fel kell lépni,ha szép szóval nem megy, akkor másképp. És kik azok az államok, akik terroristát kiáltanak? pont azok, akik a térképet is újrarajzoltak a saját szájízük és az akkori erőviszonyok alapján. Nyilván nekik most sem érdekük, hogy "instabillá" váljon a térség, habár ez vicces, épp elég instabil így is. Az eszközöket meg lehet kérdőjelezni, de a célt magát szerintem nem, úgy értem a PKK célját (ami még csak nem is "szélsőséges" már rég nem beszélnek önálló Kurdisztánról).
De értem egyébként, hogy nem akartad bántani a kurdokat :) Érdekes dolog, hogy a kurd nyelv indoeurópai nyelv, míg a török altáji, semmi közük egymáshoz...a magyar meg ugye hivatalosan finnugor.. az biztos, hogy agglutinatív. Az összes indoeurópai nyelv flektáló nyelv, kivéve kettő agglutinatív nyelvet: a perzsát és a kurdot! Ez nagyon érdekes szerintem, sőt az is, hogy a nemzeti lobogónk pont olyan, mint a kurdoké, azzal a különbséggel, hogy nekik van egy napkorong a közepén...:) Na, de ez már csak tényleg az érzelmi része, meg egy kis spekuláció :)

- duplagondol 2011.01.15. 14:20:40

Ahogy Roki utalt rá: ha Törökország az uniós csatlakozás helyett mégis híd-szerepet akar, fog vállalni, közel kerülhetünk ahhoz, hogy rendezzék a viszonyt az oroszokkal. Ketten együtt a legkomolyabb befolyással lehetnek a Közel-Kelet életére, egy amerikai-iráni háborút ezután már más szemszögből kellene szemlélni.

- duplagondol 2011.01.15. 14:24:06

@mefiszta: A kurd zászlót a XX. században állították össze, a legrégibb kurd párt használta ezeket a színeket.

mefiszta 2011.01.15. 14:35:52

@- duplagondol: Igen tudom, hogy ez nem egy régi zászló. Nem is akarok összemosni semmit, és semmilyen következtetést levonni ebből. Ez csak egy egyszerű egybeesés, ami tetszik nekem :)

mefiszta 2011.01.15. 14:55:48

@- duplagondol: Amerikai-iráni háború. Sajnos az iráni nép nem volt elég erős, hogy leszámoljon a vezetőivel. Amit ma Iránból látunk az közel sem tükrözi azt a képet, ami Irán valóban. Én csak remélni merem, hogy előbb-utóbb elkergetik végre az elnyomó iszlám rezsimet és Irán ismét egy felvilágosult, szekuláris állam lehet, amilyen az iszlám forradalom előtt volt.

NagyDóra 2011.01.15. 14:59:05

@mefiszta: Forradalmár, szabadsághős/harcos, gerilla, partizán, ellenálló, bűnöző, lázadó, puccsista, ellenforradalmár, terrorista...stb. Szerintem lényegében mindegy, azért, mert mindegyikben közös elem a politikai célok érdekében végrehajtott erőszak. Nyilván egy adott kisebbség kormányzat elleni lázadása, elszakadási törekvései a kormány szemében szeparatizmus, míg a támogatók jogos cselekményként látják és szabadságharcosoknak titulálják őket, amiért élnek önrendelkezéshez való jogukkal. A csecsenek is terroristák az oroszok szemében, de ha egy kurdot vagy egy koszovói albánt megkérdeznének, azt mondanák, hogy a csecsenek jogosan léptek fel. Én így értettem azt, hogy a két dolog egyre megy, ez is csak egy vélemény, és az is marad, amíg a terrorizmusnak nem lesz egy nemzetközileg is elfogadott definíciója- addig kár ezen vitatkozni. :)

Mindenesetre nagyon pozitív dolognak tartom, hogy a kurdok elleni török hadsereg által elkövetett jogsértések nagy hányada a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának asztalán landol, és Törökország elég rendesen fizetgeti a kártérítéseket. Jobb, mint a semmi :)

Nyelvészeti kérdésekben nem merek vitatkozni, biztos igazad van. :)

- duplagondol 2011.01.15. 15:03:06

@mefiszta: Értelek. Én azt mondom, éljen a mexikói-magyar rokonság is..:)

- duplagondol 2011.01.15. 15:07:46

@mefiszta: Ha vége lesz a brezsnyevi pangásnak Iránban és sikerül zökkenőmentes fordulatot venniük, a külpolitika alapjaiban aligha fog változni. A tavalyelőtti zöld forradalmárok jelentős része öntudatos perzsa nacionalista volt: ahogy Törökországra, úgy Iránra is igaz, hogy kinőtte a "rászánt ruhát".

mefiszta 2011.01.15. 15:10:52

@NDori: Értem, amit mondasz. A PKK-nak nyilván voltak szeparatista törekvései, de elsősorban akkor is a kurdok jogainak sárba tiprása miatt lépett fel. Mondjuk van egy kurd falu, jön a török hadsereg, felégeti a falut, néhány ember meghal, a többit táborokba deportálják. Ez nem terrorizmus? Még 1991-ben is be volt tiltva a kurd nyelv, annak ellenére, hogy több millióan beszélik? ez nem terrorizmus? Az a terrorista, aki ez ellen meg akarja védeni magát?
Igen, szerintem is nagyszerű, hogy Törökország kártérítéseket fizet. Én csak a demokratikus országok végtelen képmutatásán akadok fenn, amit ebben a kérdésben tanúsítanak. Persze ez is csak arról szól, hogy mindig az erősebb kutya b@szik, bocsánat a megfogalmazásért.

NagyDóra 2011.01.15. 15:27:10

@mefiszta: Törökország 2005-ig még a kurd probléma létét is tagadta, addig az volt a szöveg, hogy nincsenek is kisebbségek az országban, mert ugye a törököknél nem alakult ki etnikai alapú nemzettudat (vagyis török az, aki Törökország területén él).
Örüljünk, hogy megváltozott.
Nem te vagy az első, aki a demokratikus országok képmutatásán fennakad. Ebben a műfajban -mint oly sok másban is- az USA élen jár. :)

mefiszta 2011.01.15. 15:42:27

@- duplagondol: én szívesen azonosulok a mexikói zapatistákkal :)

mefiszta 2011.01.15. 15:43:00

@NDori: Mi igazából teljesen egyetértünk :)

Sir Galahad 2011.01.15. 19:39:53

@mefiszta: Amit te írtál, nem cáfolja, amit én mondtam, inkább erősíti. Szerintem sem török belügy a kurd kérdés.

mefiszta 2011.01.16. 15:00:43

@Sir Galahad: igen, igaz. Ne haragudj, nem olvastam el, hogy pontosan mire válaszoltál, így félreértettem. Felületesen olvasva úgy tűnt, hogy a kurdokat a romákkal hozod közös nevezőre, de ez csak az én hibám, bocsánat!! :)

izmirli 2011.01.28. 11:44:51

@Greg_:
nagyon jo meglatas!
az orszag ezzel a kormanyzattal erösen iszlamizalodik és pont azt a féket - a katonasagot - akarja gyengiteni, ami az atatürki modern berendezkedés védelmezöje
Europa és az USA egyértelmüen tamogatja ezt a kormanyt, mert ha az orszag iszlamizalodik könnyebb kordaban tartani öket a vallassal. Sem az EU sem az USA-nak nem érdeke a vilagi kormanyzat.

Mas:
A kurd kérdésröl: Atatürk ota (nemzetközi egyezményben lefektetve) az orszag hivatalos nyelve a török, a kisebbségeket vallasok alapjan különböztetik meg (keresztény, zsido, muzulman stb.). Erdekes, hogy a többi 30 kisebbség (bosnyakok, lazok, bolgarok stb.) nem akarnak külön jogokat magukat, pedig felajanlottak nekik, akkor a kurdok miért? AzéRt mert Amerika tamogatja öket, meg akarja osztani az orszagot. Csak nem tudni mennyire lenne életképes egy önallo Kurdisztan, mellette egy Törökorszaggal.
A PKK (az EU szerint is) terrorista szervezet, tehat miröl beszélünk? A hadsereg keleten ezekkel a terroristakkal harcol, naponta halnak meg emberek azon a részen, nem csak katonak. A PKK a sajat embereit is megöli (nöket, gyerekeket stb.). Az idei juniusi valasztasok elött nyiltan megfenyegette a kurd lakossagot: egy, nem a kurd partra leadott szavazat egy civil ember életébe fog kerülni, 5 nem szavazat 5 ember életébe.
Törökorszagot nem lehet az europai mércével mérni, teljesen masok a politikai hagyomanyai. Ebben az orszagban egyetlen biztositéka van a rendnek: ez a hadsereg. Tetszik az EU-nak vagy nem. Ez a hadsereg pedig a 2. legnagyobb a NATO-ban.
süti beállítások módosítása