A tavaly megválasztott republikánus kormányzó, Scott Walker február 11-én hozta nyilvánosságra az állami költségvetés kiigazítását célzó új törvénycsomagot. Ez amellett, hogy növeli az állami alkalmazottak egészségügyi hozzájárulását és nyugdíjpénztári befizetéseit, jelentősen megcsorbítja a szakszervezetek béregyeztetési jogait. Elsősorban a bérek módosítására vonatkozó egyeztetési kötelezettségben lesz markáns változás – a törvény a bérek emelését az infláció szintjén maximalizálja, e fölött csak népszavazás útján emelkedhetnének a bérek. A rendőrségen és tűzoltóságon kívül minden szakszervezet elveszíti az alkudozás lehetőségét, továbbá megteremti a szakszervezeti járandóság befizetéséből való kimaradás lehetőségét a hatályos szerződések lejárta után. 

 

A csomag hatására tüntetők lepték el az állam fővárosának, Madisonnak a törvényhozás épülete előtti terét. A tiltakozó tömeg diákokból, egyetemistákból, tanárokból, tűzoltókból és rendőrökből állt. A kezdeti 30 ezer fős tömeg március közepére már 100 ezer fősre duzzadt, így a tüntetéseken többen vettek részt, mint a vietnami háborút ellenző megmozdulásokon. A tiltakozók közül sokan az egyiptomi tüntetések jelszavait skandálták. A 33 tagú szenátus 14 demokrata képviselője eközben elhagyta az államot, megbénítva ezzel a szenátus intézményét. A költségvetési törvény elfogadásához ugyanis 3/5-ös többségre van szükség a szenátusban, azonban a törvény átírása után – tehát a költségvetési passzusok kiszedésével – a republikánus szenátorok végül egyszerű többséggel elfogadták a törvénycsomagot. Scott Walker március 12-én írta alá a törvényt. Egy héttel később Maryann Sumi bíró átmenetileg megakadályozta a törvény kihirdetését a nyilvánosság jogának csorbítása miatt, lehetőséget teremtve ezzel a szakszervezetek számára némi időnyerésre.

 

(A wisconsini tavasz, forrás: www.thedemocraticstrategist.org)

 

A republikánusok szerint a törvényre az állam eladósodottsága és a magas költségvetési hiány miatt van szükség. A kormányzó szerint a következő két évben 3,6 milliárd dollárra emelkedne az állam eladósodottsága a kiigazítás nélkül. A törvény továbbá megközelítőleg 250 ezer új munkahely megteremtését segítené elő a magánszférában. Éppen ezért az alapvetően helyi események országos szintű politikai kérdéssé alakultak át, hiszen az Egyesült Államok legtöbb állama hasonló problémákkal küzd, mint Wisconsin. A kritikusok szerint ugyanakkor a törvény gazdasági haszna elenyésző, a csomag inkább csak egy eszköz a szakszervezetek jogainak megcsorbítására. A demokraták azt érzik, hogy a republikánusok három társadalmi rétegre próbálják ráhúzni az ország gazdasági problémáit: a köztisztviselőkre, az állami alkalmazottakra és a bevándorlókra.

 

Nem eldöntött egyelőre, hogy melyik politikai oldal profitál többet az eseményekből. A lakosság szűk többsége ellenzi a törvényt, de leginkább a törvény megosztó jellege érvényesül: a határozottan ellenzők és a határozottan támogatók aránya közel megegyezik. A republikánusok megítélése kis mértékben romlott, de ez nem jelentette egyértelműen a demokrata politikusok megerősödését. Eközben számos más államban (Ohio, Florida, Iowa, Michigan) hasonló törvény meghozatalát tervezi a helyi republikánus kormányzó.

 

(Scott Walker, forrás: www.guardian.co.uk)

 

A demonstráció tehát összességében csak tovább mélyítette a társadalomban már eddig is súlyos problémákat okozó megosztottságot (arizonai lövöldözés). Barack Obama elnök kiállt a szakszervezetek mellett – amelyek hagyományosan a demokrata elnökjelöltek legnagyobb támogatói – azonban kevés figyelmet fordított az eseményekre. Márpedig ebben a formában ez egy újabb elszalasztott lehetőség Obama részéről, hogy az országot egyesítő elnökként lépjen fel. Scott Walker nevét viszont érdemes megjegyezni, mivel a legújabb telefonos közvélemény kutatások szerint a republikánus szavazók szívesen látnák az ország jövő évi elnökjelöltjeként.