Ante Gotovina tábornok már a 2005-ös spanyolországi elfogása előtt is a horvát nemzet egyik hőse volt, aki a délszláv háborúban minden nehézség ellenére, szembe mert szállni a megszállónak tartott szerb erőkkel. A horvát hadsereg egyik vezére, korábbi francia idegenlégiós, az amerikaiak hathatós segítsége mellett tervezte meg azt a hadműveletet, ami tegnap lényegében a vesztét okozta. A Vihar-hadművelet hivatalos célja a szakadár Krajinai Szerb Köztársaság területének Horvátországhoz történő visszacsatolása, valamint a szerb csapatok kiűzése volt. A tervnek azonban volt egy (állítólag) nem hivatalos célja is, mégpedig az, hogy horvát erők brutálisan megtorolják mindazt a fájdalmat és keserűséget, amit a szerbek okoztak nekik. A pénteki ítélet szerint ugyanis Gotovina nem elégedett meg azzal, hogy a hadművelet elérte kitűzött célját, hanem később – a horvát politika elit beleegyezésével – szabályos etnikai tisztogatást rendezett az ország dél-nyugati vidékén, meggyilkolva közel 150 szerbet, megkínozva ennél jóval többet és elűzve további 200 ezret.

 

("Ők inkább Gotovinát választanák", f: www.bauk.bloger.hr)

 

A hágai bíróság döntése persze már önmagában is hatalmas felzúdulást váltott volna ki Horvátországban, hiszen az országban rengetegen, főleg az idősebbek és az egykor a háborúban szolgálatot teljesítő katonák, gyakorlatilag szentként tisztelik a volt tábornokot. Ám azzal, hogy az ítélet, amely Gotovina mellett egy másik volt katonát, a rendőrökből álló paramilitáris szerveket irányító Mladen Markacsot is bűnösnek találta (Markacs 17 évet kapott – szerk.) már túl sok volt a közvéleménynek. Nem beszélve legfőbbképpen arról, hogy a bíró nyíltan megvádolta a volt elnököt, Franjo Tudjmant, aki tulajdonképpen létrehozta a független horvát államot, hogy az külön asszisztált a délszláv háborúban a Gotovina és társai által elkövetett bűntettekhez. A horvát miniszterelnök asszony, Jadranka Kosor erre reagálva elmondta, hogy a hágai bíróság döntése országa számára teljességgel elfogadhatatlan, hiszen az egyértelműen kimondja, hogy a politikai elit népirtásban segédkezett, ami nem felel meg a tényeknek. Kosor szerint ugyanis a valóság az, hogy a horvát katonai és rendőri erők egy ellenséges, agresszív és sok esetben brutális megszálló erőt űzött ki az ország területéről, hogy ezzel elnyerje saját függetlenségét.

 

(Jadranka Kosor, f: www.seebiz.eu)

 

A miniszterelnök és a kormány számára természetesen az ítélet rendkívül kellemetlen, főleg, hogy az elmúlt években a nacionalisták ismét egyre csak erősödnek. Ezzel ráadásul a katolikus egyház által is inkább pártfogolt szélsőjobb az, amelyik újabb győzelmet könyvelhettek el, maguk mellé állítva a társadalom egy újabb szeletét, hiszen ők a kezdetektől fogva ellenezték Gotovina kiadatását, majd perét. Kosor – aki amúgy korábban élenjárt a háborús bűnösök felkutatásában és a hágai bíróságnak történő kiszolgáltatásukban – ezzel két ok miatt is nagyon nehézhelyzetbe került. Egyrészről kívülről ott van az EU, mely továbbra is súlyos nyomást helyez rá, amiért szerintük a horvát kormánya nem tesz eleget a délszláv háború rémtetteinek kivizsgálására. Másrészről pedig belülről ott vannak a nacionalisták, akik egyre közelebb kerülnek a kormány megdöntéséhez, mivel szerintük Kosorék egyszerűen elárulták a horvát nemzetet.

 

Az, hogy végül melyik „nehezék” temeteti majd maga alá a hosszú ideje az EU-csatlakozásért küzdő Zágrábot, ha egyáltalán eltemeti, még nem egyértelmű. De az, hogy Kosor szörnyen nehéz hetek, sőt, hónapok elé néz, az biztos.