DM Lapszemle: A svájci frank lehet Magyarország végzete

2011. szeptember 15.

Rövidebb kihagyás után visszatérő blogunk, ahogy ígértük, sok újdonságot tartogat a számotokra. Ezek közül az egyik egy új rovat indítása, amelynek első cikkét éppen most készültök olvasni. Bár tény, a rovat mögötti koncepció nem valami friss, hiszen lapszemlét korábban mi magunk is készítettünk. Sőt, a neves külföldi lapokban megjelenő Magyarországgal kapcsolatos cikkeket a nagyobb itthoni hírportálok, napi- és hetilapok is rendszeresen közlik. Azonban azzal, hogy mi ezeket az írásokat direkt magyar fordításban fogjuk publikálni, remélhetőleg képesek leszünk új színt hozni a sokszor kivonatolt, saját szájíz szerinti interpretációkkal szemben.
 
Magyarország tervezi, hogy segítséget nyújt azoknak, akik még akkor vettek fel külföldi devizában jelzáloghitelt, mikor még a magyar forint a jelenleginél sokkal erősebb volt. Ám az, hogy Orbán Viktor megoldása vajon egy bátor kísérlet arra, hogy átvágja a Gordiuszi csomót, vagy inkább egy vakmerő politikai szerencsejátéknak felel meg, mely befagyasztja a gazdaságot és az egekbe emeli a kamatokat, arról megoszlanak a vélemények.
 
("A magyarok végzete?", f: www.benzinga.com)
 
Jelenleg a svájci frank értéke majdnem 236 forinton áll (ez 1.12 $). A kormány egy olyan törvényt készít elő, mely lehetőséget biztosítana a hitelt felvetteknek, hogy egy összegben visszafizessék kölcsönüket 180 forintos svájci frank árfolyamon – olyan szinten, melyet utoljára 2008-ban ért el, mikor a forint értéke magasba szökött a carry trade ügyletek miatt („A carry trade lényege, hogy egy alacsony kamatozású devizában hitelt veszünk fel, és a pénzt elhelyezzük egy magas kamatozású devizában. A betéti kamatból kifizetjük a hitel kamatát a többi pedig nyereség.” – a szerk. (forrás).
 
Ha az összes hitelt ennek megfelelően átváltanák (Orbán elmondása szerint az emberek a fenti kondíciókkal forint hitelre cserélhetnék eddigi svájci frank hitelüket), annak a teljes költsége 5 milliárd euróra rúgna, ami az 5 %-át teszi ki a magyar GDP-nek, és valamivel több, mint Magyarország legnagyobb bankjának, az OTP-nek a piaci értéke.
 
Az első, pénteken kiszivárgó pletykák elegendőek voltak ahhoz, hogy az OTP részvényárai 15 %-al essenek, és így leálljanak az értékesítésével arra a napra. A hétfői beszéd (Orbán Viktor napirend előtti beszéde a parlament előtt – a szerk.) szintén nagy port kavart. Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter kijelentette, hogy a lépés országa bankjainak 6 milliárd eurójába kerülhet és egyben „veszélyezteti a fennmaradásukat”. Ezen kívül beavatkozásra sürgette az Európai Bizottságot is.
 
Orbán viszont elmondása szerint tisztában volt a kockázatokkal: „ Megvizsgáltuk, ez vajon nem ingatja-e meg a pénzügyi rendszert. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a külföldi tulajdonú bankok mögött ott állnak az anyabankjaik; az OTP és az FHB mögött pedig ott áll a magyar állam (…) Megvizsgáltuk, vajon a külföldi bankok nem vonják-e ki forrásaikat, nem csökkentik-e magyarországi hitelezéseiket a lépés miatt. Azt találtuk, hogy a mostani döntéstől függetlenül a bankok folyamatosan csökkentik magyarországi hitelezéseiket, folyamatosan vonják ki profitjukat és forrásaikat Magyarországról”
 
Az utolsó megállapítás igaz: a Nemzeti Bank legutolsó vizsgálata szerint az osztrák és olasz bankok – melyek a legnagyobb külföldi szereplők a régióban – valóban csökkentik magyarországi forrásaikat, nem úgy, mint a régió többi országában. Ám a legtöbb elemző ennek okát az Orbán által kivetett 200 milliárdos bankadóban látta. A miniszterelnök hozzátette, ha az európai jogszabályok megkérdőjeleznék a lépést, a kormány „majd helytáll”.
 
Magyarország adóssághelyzete katasztrofális. Ha a jelzáloghiteleid száma a felével nőtt az elmúlt két évben és a munkanélküliségi ráta magas, nem kezdesz el vadul költekezni. Miközben a gyengélkedő német gazdaság felé irányuló export csökken, a kormánynak kétségbeesetten szüksége van a hazai fogyasztás felélénkítésére, hogy betöltsék a keletkezett űrt. A bankok pedig örömmel javítanának az átlagosan átlagban 100.000 jelzáloghitelt tartalmazó portfóliójukon, és térnének vissza a jövedelmező hitelezés útjára. És persze szívesen megszabadulnának a bankadótól is.
 
Viszont a kormány rendkívüli bevételnövelő lépésekhez nyúlt, mióta tavaly szakított az IMF-el, mint például a magánnyugdíj-pénztárak államosítása, valamint krízis adók kivetése a legnyereségesebb gazdasági szektorokra. Koránt sincs abban a helyzetben, hogy feladja ezt a bevételi forrást.
 
2008-ban a külföldi tulajdonú bankok milliárdokat pumpáltak magyar leányvállalataikba, mikor a hitelválság a csőd szélére sodorta az országot. Most először úgy tűnik, hogy a kivonulás jelenik meg, mint egy valós lehetőség részükről. És távolról sem bizonyos, hogy a két hazai bank be tudja tölteni a létrejövő űrt, még – a jelenleg pénzügyileg leterhelt – állam támogatásával sem.
 
A parlament önálló, szuverén intézmény. Újraírhatja a hitelszerződéseket, megszabhatja a kamatszinteket, megtilthatja az uzsorakamatot, és moratóriumot szabhat ki a kilakoltatások megelőzésére.
 
Azon bankok, amelyek alulbecsülték a devizahitelezés kockázatát, kevés szimpátiát érdemelnek. Ám tiszteletben fogják tartani a törvényt, akármilyen formában is, még ha ez azzal is jár, hogy bezárják kapuikat. Hivatalos banki információk szerint alacsony a kereslet a hitelek iránt, de ahogy az egyik már nyugdíjba vonult banki vezető mondta: „amilyen kamatokkal most mi hitelt kínálunk, nem csoda, hogy senki sem akar kölcsönt”. Egy 5 milliárd eurós veszteség után viszont a mostani kamatok különösen jóknak tűnhetnek majd.
 
Mészáros Tamás
(Forrás: The Economist - Hungary and the Swissie)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr783230323

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása