A vita Magyarország gazdasági intézkedéseiről – amely megosztotta Budapestet és Brüsszelt – pénteken az utcára terelődött, mikor ellenzéki képviselők be nem jelentett tüntetést rendeztek a parlament előtt.

 

(Parlament előtt az LMP-s képviselők, f: www.origo.hu - Hajdú D. András)

 

Sok változást nem értek el. A jobbközép Fidesz kormány, Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével, megosztó változtatásokat nyomtak át (a parlamenten) a választásokra, adókra és egyéb törvényekre vonatkozóan. De a demonstráció, ami a rendőrséget nagyjából egy tucat képviselő köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök rövid őrizetbe vételére késztette, mutatja, hogy az érzelmek nőnek belföldön és külföldön egyaránt.

 

A tüntetők első számú célpontja az új választási törvény volt, amely csökkenti Magyarország elhízott parlamentjét 386 képviselőről, egy kezelhetőbb 199-re. Eddig minden rendben – és sokkal szégyentelenebb. A kritikusok ugyanis azt állítják, hogy a választási határokat szándékosan úgy alakították ki, hogy az az elkövetkező években rendkívüli módon megnehezítse a baloldali koalíciók számára a parlamentbe kerülés lehetőségét.

 

Ám az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap figyelme sokkal inkább a pénzügyi stabilitási törvény és a Nemzeti Bank törvény módosításaira szegeződött – mindkét intézkedés elvetését kérték Budapesttől, mint feltételt az új hitel megállapodással kapcsolatos tárgyalások megkezdéséhez, amit a magyarok a múlt hónapban kértek.

 

A zárószavazás a Nemzeti Bank törvényről jövő héten lesz – de a kormány képviselői a pénzügyi stabilitási törvényt elfogadták, ami hatalmas arculcsapás Brüsszel és az IMF számára – holott figyelmeztették őket. Csütörtök este egy dacos Orbán azt nyilatkozta a kormány közeli HírTV-nek, hogy mindkét törvény elengedhetetlen az új alkotmány miatt, és mindkettő hatályba lépése Januárban esedékes.

 

Pénteken a parlamentben Matolcsy György gazdasági miniszter azt mondta, hogy a törvény a versenyképességet, a munkahelyteremtést segíti, valamint biztosít egy „kiszámítható adósság lefaragási programot”, amely fontos az ország gazdaságának stabilitása érdekében.

 

Minden kétséget kizáróan, pénzügyi értelemben, a törvény jól néz ki, például kimondja az

államadósság 50 százalékig csökkentését és ott befagyasztását.

 

De törvénybe foglalja az „egykulcsos” személyi jövedelemadót is. Orbán számára az egykulcsos adó egy fajta Szent Grál, úgy hiszi, hogy egy ilyen intézkedéssel kemény munkára sarkall – ezért is fogadta el bevezetését a kormány már az év elején.

 

Az új adó csak azokat segítette, akik 1000 euró fölött keresnek egy hónapban – ez az átlag magyar keresetet meghaladja – hatalmas lyukat ütve ezzel a költségvetésen.

 

De miért nyugtalan az EU és az IMF? Lényegében azért, mert a kormány alaptörvényként fogadta el a pénzügyi stabilitási törvényt – vagyis a megváltoztatásához 2/3-os többség kell a parlamentben, és elnézve a gyenge, széttagolt ellenzéket, a törvényt ezzel kőbe vésték

 

„Ez azt jelenti, hogy minden új kormány keze meg lesz kötve; semmilyen módon nem tudják majd érdemben megváltoztatni a jelenlegi rossz gazdasági intézkedéseket,” nyilatkozta a beyondbrics-nek (a Financial Times feltörekvő piaci blogja – szerző) Linder Bálint, az ellenzéki LMP szóvivője.

 

És éppen ez az, amitől az EU és az IMF tart. Nem is készülnek a januári tárgyalásokra, amiben a magyar kormány oly magabiztosan hisz.

 

A magyar kormány és intézmények válaszoltak a Bizottság által megfogalmazott aggodalmakra. „Az ügyek fontosságát figyelembe véve, ezek a válaszok mélyreható áttekintést igényelnek, melyek már folyamatban vannak és hamarosan befejeződnek. A Bizottság a következő lépésekről ezek fényében fog tudni dönteni,” mondta a beyondbrisc-nek Mark Gray, az Európai Bizottság szóvivője, hozzátéve, hogy a törvényt elfogadták Budapesten.

 

Mivel a Nemzeti Bank törvény jövő héten kerül a parlament elé, nincs sok lehetőség a karácsonyozásra Budapesten, a békét és jóindulatot nem is említve.

 

Németh Áron Attila