Az elmúlt hónapok negatív kritikáival ellentétben a héten a neves amerikai gazdasági lap, a The Wall Street Journal meglepően objektív írást közölt az Európai Unió hazánkkal kapcsolatos hozzáállásával kapcsolatban. A szerkesztőségi cikk bár kiemeli, hogy a magyar kormány az elmúlt másfél évben valóban hozott aggodalomra okot adó döntéseket, mégis, az a kettős mérce, amit Brüsszel Magyarországgal, illetve a hozzá hasonlatos kisebb tagállamokkal szemben megenged magának erősen képmutató és káros.
Ha legközelebb valaki azt állítja, hogy az Európai Unióban (EU) mindenki egyenlő, és a szabályok minden tagállamra egyformán érvényesek, jobb, ha vet egy pillantást Magyarország 2012-es esetére. Az Európai Bizottság 495 millió eurónyi - a magyar GDP 0,5%-ával megegyező - pénzügyi támogatás folyósításának felfüggesztésével fenyeget, hacsak Magyarország nem hoz hathatós intézkedéseket költségvetési hiányának lefaragására. Magyarországgal szemben az a kifogás, hogy a költségvetés helyzetének irányítása ki fog csúszni a vezetők kezéből, illetve, hogy az alkotmányban nemrég történt változtatások veszélyeztetik a demokráciát.
Az Európai Bizottság értékelése nem teljesen alaptalan. A magyar gazdaság nem növekszik, és az államadósság körülbelül a GDP 80%-a, amelynek több mint 40%-a külföldi valutákban van denominálva. Orbán Viktor különadók sorozatával próbálta csökkenteni a költségvetési hiányt, ezek azonban alkalmatlanok az ország pénzügyi helyzetének helyreállítására, és főleg olyan szektorokat sújtanak, amelyekben a külföldi cégek dominanciája érvényesül.
("Mi döntjük el ki a rossz és, hogy ki a jó", f: www.dailymail.co.uk)
Van azonban egy leheletnyi képmutatás abban, ahogy a Bizottság "költségvetési körmöst" ad Magyarországnak. Az EU törvényei a GDP 3%-ánál húzzák meg az államháztartási hiány felső határát, ám kevés EU-tagról mondható el manapság, hogy megfelel ennek a kritériumnak, vagy, hogy valaha is kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott ezen a téren. Az Európai Bizottság elvárja Magyarországtól, hogy a hiány 2013-ban csak a GDP 0,25 %-ával haladja meg a határértéket. Még a 3,25%-os hiány is kisebb eladósodottságot jelentene, mint a Németországhoz, Hollandiához, vagy Nagy-Britanniához hasonló országok esetében.
Ez ugyan az első eset, hogy a Bizottság a Kohéziós Alapból érkező támogatások felfüggesztésével szándékozik büntetni valamely tagországban a túlzott mértékű hiányt, azonban nem először jelenik meg a kettős mérce az EU-s szabályok alkalmazásában.
2006-ban Litvániának az euró bevezetésére tett kísérlete az utolsó pillanatban hiúsult meg, amikor eldöntötték, hogy a próbaidőszak alatt tapasztalt 2,7%-os átlagos infláció nem elfogadható, mert 0,1%-kal túllépte a felső határt. Történt ez annak ellenére, hogy Vilnius költségvetési hiánya alacsonyabb, gazdaságának növekedési kilátásai pedig jobbak voltak, mint sok nyugati országé abban az időszakban.
Magyarország esetében az EU a támogatás felfüggesztését talán az Orbán-kormány által foganatosított ellentmondásos alkotmánymódosítások szankcionálására használja, annak ellenére, hogy a Bizottság kitart amellett, hogy azt az államháztartási hiány túllépésétől különálló ügyként kezeli. Decemberben a parlament elfogadott egy törvényt, melynek értelmében a miniszterelnök és kormánya nagyobb befolyással lehet a monetáris politikára. Az igazságszolgáltatást és médiát szabályzó törvények változtatásai tiltakozásokhoz vezettek az elmúlt hónapban. Amíg nem születik kompromisszum ezeknek a törvényeknek az érvényességét illetően, addig nem haladnak a további hitelekkel kapcsolatos tárgyalások Budapest és a Nemzetközi Valutaalap, illetve Budapest és az EU között.
Az Európai Bizottságnak komolyan kell vennie a nemzeti törvényeket érintő változtatásokat, amelyek mint Orbán esetében, veszélyeztetik az olyan EU-s értékeket, mint a sajtószabadság és a központi bank függetlenségének elve. Ám úgy néz ki, az EU ezzel az üggyel tovább gyarapítja azon esetek számát, melyekben kiszámíthatatlanul jár el. Teszi ezt egy másik, az EU által elvileg nagy becsben tartott érték, a törvény előtti egyenlőség rovására.
Sándor Cecília
Forrás: The Wall Street Journal - All Hands on Hungary
