Gyengülő kormány és fokozódó társadalmi elégedetlenség jellemzi az idei ősz lengyel belpolitikáját. A konzervatív-liberális kormányt jobbról és balról egyaránt komoly támadások érik, ráadásul a gazdaság idei gyenge teljesítménye a párt korábbi szavazóit is eltántorítani látszik Donald Tusk támogatásától.
Egyre biztosabbá válik Lengyelországban, hogy a Donald Tusk vezette kormány nem lesz képes kitölteni hivatali idejét (a teljes ciklus elvben 2015-ig tart – szerző). A Polgári Platform (PO) és a Lengyel Néppárt (PSL) koalíciójából álló kabinetre rendkívül komoly nyomás nehezedik több oldalról, és a jelek szerint a növekvő problémákat egyre kevésbé képes kezelni az ország jelenlegi vezetése. A koalícióval szembeni elégedetlenség szeptemberben óriási mértéket öltött, és az utcára vitte az embereket. A lengyel történelemben már egyszer sorsfordító szerepet betöltött, politikától független Szolidaritás szakszervezeti mozgalom a munka törvénykönyvének módosítása, annak egyes rendelkezései miatt szervezte meg a szeptember 7-11. között zajló sztrájkot. A Wladyslaw Kosiniak-Kamysz munkaügyi miniszter lemondását is követelő tömeg számára leginkább a nyugdíjkorhatár 67 évre történő emelése, a nyolc órás munkanap eltörlése és a minimálbér csökkentése a leginkább elfogadhatatlan. A több mint százezer szakszervezeti tag részvételével zajló tüntetéseket a lakosság 59%-a is támogatta. Pedig az intézkedésekre vagy legalábbis határozott lépésekre a gyengülő gazdasági teljesítmény miatt azonnal szükség van Lengyelországban.
("Nehéz napok jönnek" - f: www.polonyadan.com)
A GDP idén mindössze 0,5%-kal bővül, és bár a jövő évi adatok kedvezőbbek, félő, hogy ez nem lesz elég. A lengyel alkotmány ugyanis azonnali lépéseket követel meg abban az esetben, ha az ország GDP-jének 55%-a fölé emelkedik az államadósság. Az érték tavaly 52,7%-on állt, és bár Jacek Rostowski pénzügyminiszter nyilatkozata szerint jövőre sem lépik túl az alkotmányban meghatározott szintet, erre nincs biztos garancia. A kormány terve az államadósság csökkentésére ismerős lehet a magyarok számára, a Pénzügyminisztérium ugyanis a magán-nyugdíjpénztárakban felhalmozott megtakarításokat szemelte ki. A tervek szerint a magán-nyugdíjpénztárakat köteleznék az állami kötvényekben tartott 121 milliárd zlotys vagyon átadására. Az intézkedés hatására azonnal 8 százalékponttal csökkenne a lengyel államadósság. A hírre a varsói tőzsde rögtön 5%-ot zuhant, a tízéves államkötvények pedig 50 bázisponttal emelkedtek. A pénzügyi körök elégedetlensége azonban várhatóan jelentősen enyhül majd a következő hónapokban, hiszen Tusk még mindig a kisebb rosszat jelenti számukra.
A legnagyobb ellenzéki tömörülés vezetője, Jaroslaw Kaczynski ugyanis az üzleti szféra rémálmát testesíti meg. 2005 és 2007 között miniszterelnöksége valódi ámokfutás volt a lengyel gazdasági életben, és sok elemző szerint az sem jelent sok jót, hogy a volt kormányfő legnagyobb példaképe Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) népszerűsége már bőven megelőzi a PO-ét, amelynek koalíciós partnere, a PSL számára már az 5%-os parlamenti küszöb megugrása is komoly kihívást jelent a jelenlegi adatok szerint. Eközben a parlamenti többség folyamatosan olvad. Legutóbb Jaroslaw Gowin igazságügy-miniszter lépett ki a kabinetből és a frakcióból a nyugdíjreform kapcsán, ezzel kétfősre apadt a ciklus elején még tizenöt fős többség. Kaczynski pedig minden lehetőséget megragad a kormány bírálására. A kormány egyre inkább sarokba szorul, szeptember 27-én például amiatt kellett magyarázkodnia a kormányzó többségnek, hogy a lengyel parlament, a Szejm elutasította az európai viszonylatban amúgy is erős abortusztörvény további szigorítását, pedig több mint négyszázezer lengyel írta alá az erről szóló petíciót.
Tóth Nándor Tamás
