Besztercebányán Marián Kotleba győzött, Nagyszombat megyében Berényi József 40%-ot szerzett, Frešo magabiztosan hozta Pozsonyt – Szlovákiában a megyei választások második fordulója is hozott érdekes eseményeket.
Három héttel ezelőtt, előző cikkem megírásakor nem hittem volna, hogy érdemes lesz a szlovákiai megyei választásokkal harmadszor is foglalkozni. Az első forduló eredményei alapján minden eredmény borítékolhatónak tűnt, november 23-án azonban születtek meglepetések. Neonáci megyefőnök Besztercebányán? Magyar előretörés a Nagyszombati kerületben? Lássuk alaposabban az eredményeket!
A két nagy meglepetés közül – szlovákiai magyarság érintettsége okán – Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnökének jó szereplésével kezdem a november 23-i események bemutatását. Az első fordulóban az MKP elnöke egy hajszállal, néhány száz szavazattal lett második kihívói előtt (14339 szavazatot szerzett, szemben a harmadik helyezett Ivan Uhliarikkal – 14284 szavazat, illetve a negyedik Nagy Józseffel – 14174 szavazat). A Híd szinte azonnal felajánlotta támogatását a második fordulóra, amit kis tanakodás – és egy-két oda-vissza történő, kevéssé érthető oldalvágást – követően Berényi és csapata elfogadott. Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy a magyar jelölt több mint a duplájára emelte az általa begyűjtött szavazatok számát (31884), 39,7%-os eredményt érve el. Minek köszönhető ez? Egyfelől minden bizonnyal hatott Robert Fico negatív kampánya: a miniszterelnök arra buzdította a szlovák szavazókat, hogy szlovák jelöltre voksoljanak. Ugyanakkor, mivel a megyében a magyar nemzetiségű lakosság aránya 21 százalékra tehető, a magyar párt(ok) minden bizonnyal jobban mozgósított(ak) a többi riválishoz képest. Az MKP elnöke a választást követően sietett hangsúlyozni, hogy ezzel a szép eredménnyel pártja visszatért a politikai színtérre, és a választók őt magát megbízhatónak tartják. „Már nagyon kellett egy ilyen jó eredmény, hogy igazoljuk a létünket a szlovákiai politikában, és igazoljuk azt, hogy jövőnk is van” – nyilatkozta érezhető megkönnyebbüléssel a hangjában a pártelnök a Hír TV-nek. Mindemellett nem szabad figyelmen kívül hagyni az értékelés során, hogy a részvételi arány mindössze 17,28 százalékos volt, és az MKP-t rendre a parlamenti küszöb (5 százalék) alatt, míg a Híd-Mostot felette mérik a felmérések. Berényinek és pártjának azonban most esélye lehet belekapaszkodni az elért eredménybe, kiváltképp akkor, ha Nagyszombat megyében riválisa, Tibor Mikuš valóban felajánl neki egy alelnöki posztot. „Egy pártnak joga van javaslatot tenni az alelnök személyére, nekem pedig jogomban áll azt elfogadni vagy elutasítani. Berényi a kampány során nagyon tisztességesen viselkedett. Nem látok okot arra, miért ne fogadhatnám el alelnöknek, ha a párt [az MKP] felkér erre” – fogalmazott a nyertes. Öllős László politológus szerint az MKP valódi erejére akkor derül fény, amikor megtörténnek a koalíciókötések a megyei közgyűlésekben, és kiderül, milyen tisztségeket tölthetnek be a párt jelöltjei. Mindenesetre Kassán a Smerrel kötött koalíciós szerződés alapján számíthatnak egy alelnöki tisztségre, ahogy Pozsonyban is szeretnék elérni, hogy Németh Gabriella alelnök maradjon. Nagyszombat megyében a második legnagyobb frakciót adja az MKP, így meglehetősen jó esélyekkel néz a tárgyalások elé. Berényi József szerint a Nyitra megyei eredmények is feljogosítják a pártot egy alelnöki pozíció megszerzésére. Besztercebánya megyében Csúsz Péter megyei alelnök értékelése szerint nem az MKP, hanem a megyefőnök Marián Kotleba szorul majd ellenzékbe. „Huszonhatan a Smer-SD emberei és egy olyan képviselő sincs, aki az ő pártjából lenne, tehát blokkolni tudják a megyei elnök összes javaslatát, ha ehhez van kedvük. Az MKP frakció öttagú, más pártok, - a HZDS, SNS, SDKÚ-DS, NOVA - 1-1 képviselőt juttatott a testületbe, melynek tizenhárom tagja független. Most még nem tudom megmondani, hogy ebben a helyzetben hogyan találjuk meg a helyünket. Ha korrekt lesz a tényleges megyei munka, akkor nem látom azt a problémát, amivel most mindenki riogat bennünket“ – fejtette ki.
("Kotleba rendet tenne", f: www.nol.hu)
Besztercebánya és Marián Kotleba – lássuk, mi állhat a hatalmas meglepetés hátterében, és mi várható a megyében. Az elemzők egyöntetűen úgy látják, hogy elsősorban a kilátástalanság vezette a szavazókat döntésükben: sokan úgy érzik, elsősorban a leszakadó régiókban (a megye déli része, a határ menti gömöri térség súlyos munkanélküliségi mutatókkal rendelkezik – hasonlóképpen a határ innenső oldalán lévő területekhez), hogy senki nem foglalkozik a problémáikkal. A munkanélküliség mellett a romákkal való együttélés nehézségei is növelik a feszültséget – a választók végső elkeseredésükben, és a többi pártnak figyelmeztetésül szavazhattak a szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk Néppárt jelöltjére. Emellett többen kiemelik a többi párt kommunikációját – vagy éppen annak hiányát. Robert Fico miniszterelnök – ellentétben Nagyszombat megyével – itt nem tartotta fontosnak a pártja jelöltje melletti kiállást. (Fico egyébként a besztercebányai végeredmény miatt a választást követő sajtótájékoztatóján a jobboldali pártokat tette felelőssé.) Az SDKÚ jelöltje, Ľudovít Kaník smeres riválisát még Kotlebánál is szélsőségesebb személynek igyekezett lefesteni – míg a pozsonyi pártközpont Vladimir Maňka megválasztása mellett szállt síkra. A végeredménnyel kapcsolatban meg kell azonban jegyezni, hogy a választási részvétel – a többi megyéhez hasonlóan – alacsony, mindössze 24 százalék körüli volt. További fontos adalék, hogy Marián Kotlebának egyetlen párttársa jutott be a megyei közgyűlésbe, a 49 képviselőből 24 a Smer tagja, a többi szavazat a jobboldali pártok között oszlik meg. A megyefőnök a közgyűlés nélkül pedig tehetetlen (ez a képviselők politikai felelősségét jelen helyzetben jelentősen megnöveli) – igaz, Kotleba nem is kíván együttműködni közgyűlése tagjaival, hiszen a többi pártot „politikai maffiának” tartja, ezzel együtt bízik abban, hogy jó ötleteit támogatni fogják. Egyébiránt elsődleges teendőjének a szociális biztonság és a közbiztonság megerősítését tartja az új „zsupán”. Hogy Kotleba mindezt hogyan akarja megvalósítani, és megyefőnökként miként fog viselkedni, a jövő fogja megmutatni – múltjából azonban érdemes szemezgetni. Az általa alapított Szlovák Testvériség nevű szervezetet, amely a Tiso-féle fasiszta szlovák államot tartotta példaképének, több ízben szervezett magyar-, roma- és zsidóellenes felvonulásokat. A szervezetet 2005-ben betiltották, két évvel később Kotleba pártot alapított. 2009-ben is pályázott a megyefőnöki posztra, egyik akkori szórólapján a következő üzenettel: "a te bizalmad segítségével (egyebek mellett) biztosan sikerül megszüntetnem nem csak a cigány paraziták igazságtalan kedvezményezését". (A szlovák Legfelsőbb Bíróság idén márciusban úgy ítélte meg, a szöveg nem minősül romaellenesnek.) Tavaly nagy port vert fel Kotlebának az indítványa, miszerint ledózeroltatná a krasznahorkai cigánytelep engedély nélküli házait. A sort hosszan lehetne folytatni, ha valaki egy kis időt szán a témára, különösebb meglepetések nem érhetik régebbi újságcikkeket, híradásokat böngészve.
Marián Kotleba a besztercebányai tisztséget saját bevallása szerint ugródeszkának tekinti. Jó hír: 2012-ben 1,5 százalékot szerzett a parlamenti választásokon a Mi Szlovákiánk Néppárt. Rossz hír: 2016-ig Kotlebának és pártjának sok ideje van megerősödni. Továbbá jövőre köztársasági elnököt, európai parlamenti képviselőket és helyhatósági vezetőket választanak Szlovákiában.
A választások végeredménye a sme.sk honlapján kiválóan vizsgálgatható a szlovák nyelv ismerete nélkül is: http://www.sme.sk/volby-vuc/2013/vysledky/
Abelovszky Tamás
