Az LMP megkérdezése után a közelgő választások egy újabb szereplőjét faggattuk arról, hogy hogyan vélekedik hazánk külpolitikai múltjáról, jelenéről és jövőjéről. „A Globális Nyitás politikája egy reklámszlogen” – interjú Jávor Benedekkel, a Párbeszéd Magyarországért társelnökével.
A magyar érdekeket csak az európai integráció keretein belül lehet sikerrel érvényesíteni mind a külhoni magyarok, mind a globális kereskedelmi ambíciók vonatkozásában – véli Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke. A brüsszeli karrierben gondolkodó politikus szerint hazánknak aktívabb szerepet kell vállalnia a nemzetközi szervezetekben (ENSZ, V4), és intenzívebb nemzetközi fejlesztési politikát kell folytatnunk a Nyugat-Balkánon vagy épp Kijevben.
Hogyan képzeli el hazánk nemzetközi szerepét, prioritásait? Milyen szerepe van Magyarországnak a jelenlegi nemzetközi politikai viszonyrendszerben?
Jávor Benedek: Magyarország megkérdőjelezhetetlenül az európai érték- és érdekközösség tagja. A rendszerváltást követően kialakult világrendben, a feltörekvő hatalmak tükrében az európai államoknak csak úgy van esélye az érdekérvényesítésre, ha együttes erővel, közösen lépnek fel a közös európai érdekek mellett. Magyarország külpolitikai prioritása ezért az, hogy aktív, cselekvő részese legyen az európai együttműködésnek, úgy befolyásolja Európa alakítását, hogy a magyar érdekeket az Európai Unión belül és az unió határain túl tudja érvényesíteni. Az európai integráció segít bennünket a másik külpolitikai prioritás elérésében is: a határon túli magyarok érdekeinek érvényesítésében és védelmében az unión belül és annak határán túl is.
(A Globális Nyitás egy reklámszlogen - Jávor Benedek, f: www.nol.hu)
Mi a véleményük az Európai Unióról, milyen Európa-politikát vizionál a Párbeszéd Magyarországért?
JB: Magyarország számára a nagy játékosok által meghatározott globális térben az az esély adódik, hogy az európai együttműködésen keresztül érvényesítse az érdekeit, ezért a Párbeszéd Magyarországért határozottan kiáll hazánk uniós kötelezettségei mellett. Ugyanakkor azt látjuk, hogy az unió maga is keresi a válaszokat azokra a problémákra és kihívásokra, amelyek az utóbbi években felmerültek – részben a belső szerkezet kérdésében, részben pedig az EU által a világban betöltött szereppel kapcsolatban. Mi azt gondoljuk, hogy szükség van az európai integráció további mélyülésére, ugyanakkor kritikusan kell viseltetni azokkal a hibákkal, amelyekkel az unió az utóbbi években elkövetett, vagy amelyre az unió jelenlegi struktúrája nem ad választ. Szükség van a centrum-periféria-félperiféria probléma kezelésére. Szemmel látható, hogy az európai válságkezelés nem hozott valós sikereket, és nem kellően érzékeny a mediterrán, illetve a közép-európai tagállamok sajátos helyzetére. Egy olyan Európát akarunk, amely felismeri a saját tagállaminak sokszínűségét, és erre reagálva a megoldások sokszínűségét kínálja. Nem elég a fiskális szigor vagy megszorító intézkedés politikája, az egyensúlyra való törekvés nem válasz a mély szerkezeti problémákra. Az európai struktúrák megújításának részesévé kell tenni a növekedés-ösztönzést és a munkahely-teremtést, mindehhez társulnia kell a szociális feladatok felvállalásának. Európa nem pusztán egy gazdasági, hanem egy politikai közösség, amely a szolidaritás eszméjét is magában foglalja. Ha ezekre az unió nem nyújt választ, akkor nem fog tudni egy tartósan erős, egységes integrációként fennmaradni. A felsoroltakon felül intenzív együttműködésre van szükség a tagállamok demokratikusan megválasztott szervei és az uniós intézmények között, vagyis a nemzeti parlamenteket jobban be kell vonni. Amikor a fenntartható fejlődés bizottság elnöke voltam, szorgalmaztam, hogy az uniós irányelvek vitája kerüljön be a bizottság elé, de erre nem volt elég fogékonyság. Európa és a világ előtt álló egyik legnagyobb feladat a környezeti krízissel, a globális klímaváltozással való szembenézés. Ebben az Unió már most is kezdeményező szerepet játszik a nemzetközi színtéren, ezt tovább kell erősíteni. Magyarországnak – mint a klímaváltozásnak erősen kitett országnak – elemi érdeke, hogy ebben aktív szerepet játszon.
Kormányra kerülésük esetén hogyan változna a nemzetpolitika?
JB: A határon túli magyarság – azon belül pedig elsősorban a kárpát-medencei magyarok élete – a mindenkori magyar kormány kiemelt külpolitikai prioritása. Elengedhetetlen a szoros és intenzív kapcsolat a külhoni magyar közösségekkel. Ugyanakkor nem vagyunk hívei a jelenlegi kormány által követett megosztó politikának, nem lehet megkérdőjelezni a határon túli magyar közösségek azon jogát, hogy a saját politikai képviseleteiket maguk válasszák ki. Elfogadhatatlan az a gyakorlat, ahogy a FIDESZ mesterségesen beavatkozik a határon túli magyar közösségek belső életébe, megpróbálja létrehozni a hozzá lojális szervezeteket, és a magyar adófizetők pénzét a szelektíven kiválasztott szervezetek támogatására fordítja, miközben a határon túliak bizalmukkal felhatalmazott szervezeteit karanténba helyezi. A Párbeszéd Magyarországért nem kíván különbséget tenni. Fontosnak tartom továbbá, hogy a FIDESZ a határon túli közösségek tekintetében a homogén, egyszínű, egysíkú identitást támogatja. Mi azt gondoljuk, hogy a külhoni magyar közösségekben a magyar identitásnak sokféle formája létezik. Nem lehet engedni, hogy a vegyes házasságból származó gyermekek kikerüljenek a mindenkori magyar kormány látóköréből. A székelyföldi autonómia ügyében mi a helyi magyar közösség törekvését támogatjuk. A romániai magyar politikai szervezeteken belül konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy kívánatos cél a kulturális és területi autonómia elérése. Ennek legsikeresebb módja azonban nem a mindenáron történő konfliktus-keresés. Kemény tárgyalópartnernek kell lenni, de olyan megoldásokat kell kidolgozni, amelyek elfogadhatók az adott ország többségi nemzete számára is. Csak ezek tudnak tartós eredményt elérni. A Kárpát-medencei kapcsolatoknak a magyar közösségek érdekvédelme mellett a környezeti diplomácia is fontos eleme kell, hogy legyen – elég ha csak a tiszai ciánszennyezésre, Bős-Nagymarosra és a Szigetközre, a Rába-habzásra vagy a verespataki aranybányatervre gondolunk.
(PM - Párbeszéd Magyarországért, f: www.parbeszedmagyarorszagert.hu)
Az EU-n kívüli országok közül melyekkel tudna elképzelni szorosabb viszonyt a Párbeszéd Magyarországért? Mi a véleményük a Globális (más néven Keleti) Nyitás politikájáról?
JB: A Globális Nyitás politikája egy reklámszlogen. Ha megnézzük a tényleges külkereskedelmi forgalmat, akkor látható, hogy nincs érdemi változás, sőt a válság előtti időszakhoz képest a Kínával folytatott kétoldalú kereskedelem például visszaesett. A valóság az, hogy a magyar export-import 65-70%-a az uniós tagállamok felé bonyolódik. Természetesen nem zárjuk ki, hogy a felemelkedő globális hatalmakkal mélyítsük a kapcsolatokat, és a saját javunkra fordítsuk azokat a változásokat, amelyek a globális erőtérben végbemennek, de ez nem tudja helyettesíteni hazánk euroatlanti kapcsolatait. Ugyanakkor Magyarország – akárhogy is érezzük sokszor – globális léptékben a világ leggazdagabb negyedéhez tartozik. Mint ilyen, megkerülhetetlen felelőssége van globális színtéren, amivel a jelenleginél sokkal intenzívebben kell szembenéznie. A meglehetősen visszafogott és nem koncepciózus nemzetközi fejlesztési politika helyett a méreteinkhez és erőforrásainkhoz illeszkedő, de a jelenleginél nagyságrendekkel intenzívebb nemzetközi fejlesztési politikára van szükség, melynek célterületeit több mint egy évtizeddel ezelőtt kijelölte magának a magyar állam. Ez részben a Balkán, részben keleti szomszédunk, továbbá néhány harmadik világbeli ország (Vietnám, Etiópia, Palesztin Hatóság).
Mi a véleményük a Visegrádi Négyek szervezetéről, feladatairól és jövőjéről? Milyen szerepet szánnak a V4 együttműködésnek?
JB: A V4-ben sokkal több lehetőség rejlik, mint amit a politika jelenleg kihasznál. A visegrádi országok rengeteg kérdésben azonos érdekekkel bírnak, és az EU működése során azt látjuk, hogy a hatékony érdekérvényesítés kulcsa a szövetségekben rejlik. Az együttműködés lehetőségeket teremt arra, hogy hangsúlyt fektessünk a korábban említett centrum-periféria helyzet orvoslására, a gazdasági kormányzásra vagy a pénzügyi felügyelet kiépítésére. Sajnos azt látjuk, hogy az együttműködést a napi politikai érdekek felülírják – jól illusztrálja ezt a közös fellépés hiánya az ukrán válság kapcsán.
(Sokkal aktívabb ENSZ-politika kellene - Jávor Benedek, f: www.delmagyar.hu)
Pártjuk szerint milyen Magyarország jelenlegi NATO és ENSZ politikája? Szükség van-e szerintük változásra? Ha igen, milyen módon?
JB: NATO-relációban Magyarország teljesíti az elvárt minimumot, itt radikális irányváltásra nincs szükség. A tagságunkat arra is fel kell használni, hogy igyekezzünk a nemzetközi konfliktusok katonai megoldása helyett a békés, diplomáciai útra terelni az észak atlanti szövetség válságkezelését. Ebben az Unió tagállamainak jó része partnerünk lenne. Az ENSZ kapcsán meggyőződésem, hogy Magyarország sokkal aktívabb politikát tudna folytatni. Jelenleg egy követő politika zajlik. A fenntarthatóság érvényesülését jobban kéne képviselnünk. Sólyom László volt köztársasági elnök szerepvállalása jó példa, az egykori államfő javasolta egy önálló szakosított környezetvédelmi ENSZ-szervezet felállítását. Ez egy komolyan támogatható és képviselhető cél, ahol hazánk remek tapasztalatokkal bír: forradalmi lépést tettünk ugyanis a 21. század feladataival való szembenézés területén, amikor létrehozták a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát. Ezt a magyar tapasztalatot uniós és ENSZ-szintre is emelhetnénk.
Az Ön pártja számára – a mai külpolitikai stratégia kialakításánál – meghatározó erővel bírnak a magyar külpolitika múltbeli fontos eseményei, döntései?
JB: A korábbi történelmi döntések alapvetően befolyásolják a politikai lehetőségeket. A magyar külpolitika nem tud nem tudomást venni például a trianoni szerződésről, hiszen az hozta létre azt a helyzetet, amelyre reagál például a nemzetpolitikánk. A döntés orvoslásának a legjobb keretét az unió adja meg, számunkra ez is egy újabb lökést ad az EU-ban zajló aktívabb szerepvállaláshoz. Szerbia csatlakozásával például a vajdaságban élő magyarság helyzetén is javítani tudnánk.
DiploMaci
A DiploMaci blog elkötelezett az értelmes külpolitikai közbeszéd megteremtése mellett, aminek érdekében nem rég új rovatot indított, "Választások 2014" néven, amelyben pártjaink külpolitikai szakpolitikusai mondják el álláspontjukat hazánk, általuk követni kívánt külpolitikai stratégiájáról.
Olvassatok minket. Kövessetek minket Facebookon. Osszatok meg minket.
