Az LMP és a PM után egy újabb párt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) szakpolitikusát kértük fel arra, hogy mondja el véleményét a magyar külpolitika helyzetéről és arról, hogy ha ők határozhatnák meg ezen a területen hazánk stratégiáját, akkor az pontosan hogyan is alakulna. "Több Európát képzelünk el, ami azonban nem jelent kevesebb Magyarországot" - érvel Gúr Roland.
Hogyan képzeli el az MSZP hazánk nemzetközi szerepét a jelenlegi nemzetközi politikai rendszerben?
Gúr Roland: Teljesen másképp, mint a Fidesz. Az MSZP a Keleti Nyitás politikájával szemben egyértelműen az euroatlanti integráció híve, ennek megfelelően világos megkülönböztetést kell tenni a szövetségesek és a kiszámítható, jó gazdasági partnerek között. Ahogy eddig, úgy továbbra is az euroatlanti integráció határozza meg tehát az MSZP külpolitikáját, mert ez az a politikai közeg, amiben mozognunk kell, illetve amiből Magyarország fejlődése garantálható.
Konkrétan az EU-t tekintve: a fejlesztési források 97 százaléka onnan érkezik – lehet tehát jót és rosszat is mondani az Európai Unióra, egyaránt zajlanak az integráción belül jó és rossz folyamatok, de azt meg kell értenie mindenkinek, hogy nem az Unió ellen, hanem vele közösen kell dolgozni céljainkért. Ennek megfelelően egy olyan, polgárközelibb Európa megteremtése a cél, amely jobban képviseli a magyarok érdekeit. Az Európai Unióval közösen kell dolgozni, nem ellene, hiszen az Unió nem más, mint mi magunk vagyunk.
Mi a véleménye az MSZP-nek az Európai Unióról, milyen Európa-politikát vizionál a párt?
GR: Több Európát képzelünk el, ami azonban nem jelent kevesebb Magyarországot; vannak olyan intézkedések, gondolatok, amelyeket európai szinten kell megvalósítani. Ne felejtsük el, hogy az Unióban minden döntésben részt veszünk ma is. Az Európai Bizottság javaslatokat tesz, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament (EP) pedig döntéseket hoz. Az EP-ben a magyarok között a Fidesz képviselői vannak többségben, a Tanácsban pedig az Orbán-kormány miniszterei képviselik hazánkat. A több Európa tehát azt jelenti, hogy több döntés születik az együttműködési rendszerben, amely viszont nem jelenti azt, hogy ebben kevesebb magyar lehetőség lenne. Azon fogunk dolgozni, hogy az EU gyorsabban és érdemben tudjon reagálni az eseményekre és mindez hazánk javát szolgálja.
Az EP-választásokat követően nagy valószínűséggel a Szocialisták és Demokraták frakciója lesz a legnagyobb az Európai Parlamentben, továbbá az Európai Bizottság elnöki székét Martin Schulz foglalhatja el, aki egy dinamikusabb, intenzívebb, erősebb európai vízióval rendelkező karakter, mint a jelenlegi elnök, Barroso. Ez fogja azt garantálni, hogy egy egészen más irányba forduljon Európa, az európai integráció, és az egész Uniós intézményrendszer.
(Gúr Roland, f: www.mszp.hu)
Kormányra kerülésük esetén változtatnának-e a jelenlegi nemzetpolitikai irányvonalon? Ha igen, milyen változásokat képzelnek el?
GR: A nemzetpolitika egy olyan szakpolitika, ami nem valósítható meg megfelelő érdekegyeztetések nélkül. Ma jellemzően minden döntés erőből, egyeztetések nélkül születik – ezt mi elvetendő politikának tartjuk. Azt gondoljuk, az elsődleges cél az, hogy a helyben élő magyar kisebbség érdekeinek megfelelő döntések, intézkedések szülessenek, és ne Budapestről akarjuk megmondani, mi az, ami a határon túl élő magyaroknak jó. Az érdekegyeztetés azért szükséges, hogy mindenkinek a véleményét megismerjük az adott kérdést illetően, és ezt követően tudjunk megfelelő döntést hozni, és azt tapasztaljuk, hogy az egyeztetésre való hajlandóság meg is van a határon túli magyar pártokban.
A cél ennek megfelelően továbbra is az, hogy minden egyes, a magyarok érdekeit képviselő párttal együttműködjünk, egy korrekt kapcsolatot kialakítva velük a magyar érdekek megfelelő képviselete érdekében – függetlenül attól, hogy adott esetben az MSZP-től eltérő politikai ideológiai irányt képviselnek. Nem az a cél, hogy legyen egy baloldali és egy jobboldali irányvonalat képviselő magyar párt is a szomszédos államokban. Ezen felül a társpártjainkkal ápolt jó viszonyt – így Mesterházy Attila jó kapcsolatait – is szeretnénk felhasználni annak érdekében, hogy azokat a folyamatokat erősítsük, amelyek a magyar kisebbség érdekeit szolgálják.
Az EU-n kívüli országok közül melyekkel tudna elképzelni szorosabb viszonyt? Mi a véleménye a Globális (más néven Keleti) Nyitás politikájáról?
GR: Bármelyik demokratikus országgal el tudunk képzelni együttműködést. A (nem fideszi értelemben vett) Keleti Nyitás politikájával sincsen alapvetően problémánk, minden olyan országgal, amely Magyarországot, a magyar emberek lehetőségeit tudja erősíteni, keresni kell az együttműködést, a megfelelő kapcsolatokat. Világos megkülönböztetést kell azonban tenni a szövetségesi viszony és a kiszámítható, a javunkat szolgáló gazdasági kapcsolatok fenntartása között. A szövetségeseink az euroatlanti integrációban részt vevő országok; ez az a szövetségi rendszer, ami mellett elköteleződtünk, amely a mi értékrendünket képviseli.
Ettől függetlenül az egy másik kérdés, hogy kivel és milyen mélységű gazdasági vagy egyéb kapcsolatokat alakítunk ki és tartunk fenn – akár Kínával, akár a FÁK-országokkal, - vagy némi átfedést említve - akár a BRIC tagjaival, hovatovább más fejlődő országokkal is együtt lehet, és kell is működni, de ez nem helyettesíti a szövetségi rendszert. Orbán Viktor Keleti Nyitás politikájával az a probléma, hogy semmilyen kézzelfogható gazdasági vagy más eredményt sem tud felmutatni, nem lett olcsóbb a gáz, nem lett olcsóbb az olaj, nem lettek intenzívebbek a gazdasági kapcsolatok, nem indult be a turizmus, stb. – nem lett a magyar emberek helyzete semmivel sem könnyebb ennek a politikának köszönhetően. Létrejött valami, amiből azonban nincs eredményünk, és ezzel a helyzettel kell valamit kezdenünk.
Mi a véleménye a Visegrádi Négyek szervezetéről, feladatairól és jövőjéről? Milyen szerepet szánnak a V4 együttműködésnek?
GR: Ha pikírt vagyok, azt mondom, többet, mint a békemeneteken való részvétel. A V4 egy nagyon jó kezdeményezés, amit intenzívebben kellene fenntartani, mint jelenleg. A V4 lehet egy olyan „szövetség a szövetségen belül” is akár, amely a mi érdekérvényesítési potenciálunkat jelentősen növeli. A Visegrádi Együttműködés keretei között – bár kis állam vagyunk európai szinten – sokkal nagyobb súlyunk lehet, mint egyébként, hiszen vannak olyan kérdések, érdekek, melyek az egész régiónak kiemelten fontosak, és ezeket a V4 keretében összefogva nagyobb eséllyel tudjuk képviselni. Egy olyan együttműködést kell létrehozni tehát, amellyel valós érdekérvényesítést tudunk elérni, ez Magyarországnak kiemelt prioritás kell, hogy legyen. A V4-együttműködés kibővítését alkalmanként, egy-egy konkrét ügy mentén tudjuk elképzelni – akkor tudunk hatékonyan fellépni tágabb együttműködésként, ha szorosan kapcsolódnak az érdekeink.
Ön szerint van-e szükség változásra Magyarország jelenlegi NATO- és ENSZ-politikáját tekintve? Ha igen, milyen módon?
GR: Ami a NATO-kötelezettségeket érinti, vannak nehézségeink a vállalásaink teljesítését tekintve, mert ez egy elég költséges dolog. Azzal azonban, hogy tagja vagyunk ennek a szervezetnek, a jogokkal együtt kötelezettségek is járnak. Magyarországnak nem kell minden egyes területen vezető szerepet betöltenie és azonos súlyt képviselnie a többi tagállammal. A mi dolgunk az, hogy megtaláljuk azokat a speciális területeket, ahol hasznára lehetünk a NATO-nak és Európának – erre vannak jó példák, ilyenek lehetnek például a víztisztítás vagy a tűzszerészet.
Az ENSZ-politikát tekintve részben egy átrendeződést láthatunk abban a tekintetben, hogy a fejlődő országok erősödése figyelhető meg a szervezetben. Magyarországnak megint csak abban kell eredményeket elérni, hogy egy olyan szövetségesi rendszer biztos részese és bizonyos ügyekben mozgatórugója legyen, amelynek segítségével hatékonyan tudja érvényesíteni az érdekeit, hiszen önmagában Magyarország súlya kicsi a szervezetben, szükség van partnerekre ahhoz, hogy elérjük céljainkat.
DiploMaci
A DiploMaci blog elkötelezett az értelmes külpolitikai közbeszéd megteremtése mellett, aminek érdekében nem rég új rovatot indított, "Választások 2014" néven, amelyben pártjaink külpolitikai szakpolitikusai mondják el álláspontjukat hazánk, általuk követni kívánt külpolitikai stratégiájáról.
Olvassatok minket. Kövessetek minket Facebookon. Osszatok meg minket.
