Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) idei csúcstalálkozójára november 5. és 11. között került sor Pekingben. Míg a csúcs az amerikai-kínai, valamint az orosz-kínai reláció számára kimondottan jó eredményeket hozott, addig a japán-kínai és az amerikai-orosz kapcsolatokban nem történt jelentős előrelépés. A két utóbbi relációra az érdekeltek ukrán helyzettel kapcsolatos véleménykülönbözete, valamint a Kelet-kínai-tengeren található vitatott hovatartozású szigetek körüli véget nem érő konfliktus nyomta rá bélyegét. A kínai elnök és a japán kormányfő Abe Sinzó hivatalba lépése óta először tárgyalt egymással, viszonyukat továbbra is hűvösség jellemezte. Obama és Putyin szintén csak pár szót váltottak egymással.
A 21 országot – köztük Kínát, Oroszországot, az Amerikai Egyesült Államokat – magába tömörítő szervezet mára a világgazdasági forgalom több mint felét bonyolítja. Világpolitikai, világgazdasági jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A múlt héten záródó csúcs főbb céljai között a regionális gazdasági integráció mélyítése, a gazdasági reformok bevezetése, az infrastrukturális fejlesztések továbbvitele, valamint a térség innovációjának előmozdítása szerepelt.
("Egyenviselet" - Brunei szultánja, Putyin, Hszi Csin-ping és felesége, valamint Obama; f.: rt.com)
Kína nem csak kifejezte elkötelezettségét a teljes körű szabadkereskedelmi övezeten alapuló gazdasági integráció (FTAAP- Free Trade Area of the Asia-Pacific) létrehozása mellett, hanem annak legnagyobb szorgalmazójaként lépett fel. Fontos megjegyezni, hogy e mögött valószínűleg az a tény áll, hogy – miközben Peking gazdasági fejlődése lassuló tendenciát mutat – az amerikaiak eltökélt céljuknak tekintik a jelenleg még csak tárgyalási szakaszban levő, úgynevezett Csendes-óceáni Partnerség (TPP) létrehozását, melynek tagjai közé nem kívánják felvenni sem Kínát, sem Oroszországot. A TPP 12 csendes-óceáni gazdaság (Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr, Vietnam és USA) szabadkereskedelmi megállapodása lenne, ami az Egyesült Államok számára számos gazdasági előnnyel járna. Elemzések szerint a TPP létrejötte esetén Kína olyan exportveszteség által generált gazdasági hátrányba kerülne, melyet nem engedhet meg magának. A belső piacára nem tud kellő mértékben támaszkodni, így kénytelen volt bemutatni az úgynevezett FTAAP tervet, mely Peking számára is ugyanolyan előnyöket hozna, mint vetélytársának, az USA-nak. A kínai elnök, Hszi Csin-ping felszólította az APEC tagokat, hogy célként szolgáljon az egyetértés megszületése után a következő 5, 10, 25 évre szóló cselekvési tervek kidolgozása. Véleménye szerint az FTAAP keretein belül nem csak gazdasági előnyökhöz juthatnának a tagországok, de a tapasztalatok megosztása, a technológiai együttműködés, a protekcionizmus, korrupció elleni harc is nagy szerepet kapna.
A találkozó során a gazdasági érdekellentétek ellenére Kína és az Egyesült Államok számos kérdésben egyezségre jutott. Obama kifejtette, hogy a térség mind gazdaságilag, mind stratégiailag kiemelt helyen szerepel országa számára. A két fél megállapodott a technológiai, főként számítástechnikai termékek vámilletékének sorozatos leépítésében, valamint az amerikai vízumkedvezményeknek köszönhetően – mely szerint a kínai turistáknak és az üzleti céllal beutazóknak szóló többszöri beutazásra jogosító vízumok időtartamát tíz évre, a diákokét öt évre növelik a jelenlegi egy éves időtartamról – turisztikai területen is pozitív eredmények születtek. Ezzel az intézkedéssel, mindamellett, hogy Kína növeli az amerikaiak turizmusból származó bevételét, bekerült az USA-val szoros kapcsolatban levőként számon tartott országok közé. A felek továbbá védelmi, katonai megállapodást, valamint a károsanyag-kibocsájtás szabályozására irányuló törekvésekről szóló egyezményt kötöttek. A csúcs végeztével azonban az amerikaiak számára a Transzpacifikus Társaság, a TPP prioritást tekintve továbbra is az első helyen szerepel, megelőzve az FTAAP tervezetét.
Orosz-kínai viszonylatban a legfontosabb eredmények közé tartozik, hogy a felek megegyeztek abban, hogy ezentúl a kétoldalú kereskedelmükben az energiahordozók területén fizetőeszközként dollár helyett jüant és rubelt használnak a jövőben. A találkozót megelőzően Kína és Oroszország már a májusihoz hasonló nagy jelentőségű gázszállítási megállapodást kötött, mely révén nemcsak Kína fedezheti egyre nagyobb nyersanyagigényét, de Oroszország is csökkentheti mind politikai, mind gazdasági függőségét az európai vásárlóitól.
("Keletibb Nyitás" - Putyin és Hszi Csin-ping; f.: reuters.com)
Az APEC-csúcson mindezek mellett megszületett a régió országai közötti, valamint azok civil szervezetei közötti kapcsolatának szorosabbra fűzésére szolgáló terv, továbbá a vezetők egyetértettek egy, az országhatárokon átnyúló nemzetközi bűnüldözési hálózat létrehozásában is. A tagok együttesen a protekcionizmus minden formáját elutasították, mely gátat jelenthet a szabad kereskedelemre nézve, valamint közös nyilatkozatot adtak ki a korrupció elleni küzdelemben történő összefogás megerősítésére. A csúcstalálkozó legnagyobb eredményének azonban kétségkívül az FTAAP terve tekinthető, mely megvalósulása esetén nem csak a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térségeként lenne jegyezhető, hanem átírná a világkereskedelem eddigi szabályait is.
Gyuris Klaudia
