Theresa May belügyminiszter holnap hozza nyilvánosságra a brit kormány friss terrorizmus ellenes törvény tervezetét. A javaslat több érdekes és vitára okot adó fejezetet is tartalmaz – például a terrorgyanúba keveredett állampolgárok átmeneti kitiltását az Egyesült Királyságból – éppen ezért közel sem biztos, hogy a kormány jelenlegi tervei csont nélkül átmennek majd a parlamenten. De ha igen, azzal a britek új irányt szabhatnak a terror elleni harcban.
2010-ig bezárólag a brit Munkáspárt a New York-i és londoni terrortámadások nyomán bőszen törvénykezett, hiszen egymaga 6 átfogó terrorizmus ellenes törvényt terjesztett be és fogadott el, amivel a helyi politikusok és lakosok – még ha csak rövid ideig is – úgy érezhették, hogy országuk egy fokkal biztonságosabbá vált, mint korábban. A négy évvel ezelőtt a baloldalt váltó konzervatív-liberális kormány koalíció azonban elérkezettnek látta az időt arra, hogy végre maga is törvényt alkosson a kérdésben. Bár a végeredmény részletesen csak holnap, Theresa May belügyminiszter bejelentésével lát napvilágot, a törvénytervezet fontosabb pontjai már ma is ismertek, érdemes ebből szemezgetni.
(Theresa May, f: www.bbb.co.uk)
A tervezet legfontosabb, és szakértők szerint talán messze legvitatottabb pontja a terrorgyanúba keveredett brit állampolgárok átmeneti kitiltása lehet az Egyesült Királyságból. Az, hogy ez a valóságban hogyan valósulhat meg, még bizonytalan, ám a jogalkotói cél világos: azoknak az országba visszatérni akaró briteknek, akikről a hivatalos szervek feltételezik, hogy terrorfenyegetést jelenthetnek (például mert szélsőséges tanokat hallgattak Afganisztánban, vagy harcoltak az IS oldalán Irakban), legfeljebb 2 évig megtagadhatják a belépését. Ez a kitétel pedig nem mást jelent, minthogy a Királyság hajlandó átmenetileg hontalanokká tenni azokat, akik terrorgyanúba keverednek, dacára annak, hogy ez a gyakorlat nemzetközi jogba ütközik. Ráadásul ezt a súlyos korlátozást az érintettek csak úgy kerülhetik el, ha belegyeznek abba, hogy titkosszolgálatok állandó megfigyelés alá vonják őket, ami meg a személyes szabadság korlátozásának kérdéseit feszegeti nagyon erősen. Ellenzéki oldalról a napokban már többen jelezték, hogy ez a megoldás számukra elfogadhatatlan, ahogy ismert jogvédő szervezetek (HRW, Amnesty) is kifejtették tiltakozásukat a tervvel szemben.
Papíron kevésbé rizikósnak tűnhet az iskolai szélsőségesség visszaszorítására beterjesztendő kitétel, miszerint a jövőben a brit iskolák (gimnáziumok, főiskolák, egyetemek, stb.) kötelesek lesznek belügyi előírásokat követni annak érdekében, hogy például a szélsőséges nézeteket valló meghívott előadók kitiltásra kerüljenek az intézmények területéről; ha ezeket az előírásokat nem tartják be az egyes iskolák, súlyos büntetésre számíthatnak. A gyakorlat azonban mást mond, hiszen a szólásszabadság jogát korlátozni akaró pontról nem csak kormány és ellenzék gondol mást, hanem sok esetben a konzervatívokon belül is komoly nézeteltérések vannak a kérdésben. Ezért itt is parázs vitákra lehet számítani, csakúgy, ahogy az utazási korlátok terén. A tervek szerint ugyanis a kormány nem csak a terrorgyanús brit állampolgárok beutazását akarja szabályozni, hanem azok kiutazását is. Az eddigi törvények ugyanis a hatóságok számára rövid őrizetbe vételt és kihallgatást tették lehetővé az ország határain, mostantól viszont – elfogadás esetén – akár 30 napig is megtagadhatják a kiutazást bizonyos egyénektől, elkobozva jegyüket és hivatalos irataikat. További fontos javaslat még az utaslisták teljes körű hatóságok általi megismerése (repülőgép társaságoknak előre küldeni kellene), az IP-cím adatok megőrzése és hatósági kérés esetén azonnali rendelkezésre bocsátása (internet és telekom cégekre nézve kötelező lehet), illetve a terrorgyanús személyek országon belüli, kényszerített relokációja.
("Sokan tartanak egy ilyen jövőtől", f: www.businessinsider.com.au)
A fentiekből látszik, hogy a brit kormány valóban komoly terrorellenes tervekkel rendelkezik, amelyek közül ráadásul több pont is úttörő lehetne az európai jogszabályalkotásban. Persze ehhez elengedhetetlen, hogy azokat a parlament is elfogadja, amire viszont be kell látni, kevés esély mutatkozik. Részben a Munkáspárt várható ellenállása, részben pedig a civil szervezetek felháborodása nyomán. A Konzervatívok mindenesetre megpróbálkoznak a szinte lehetetlennel. Talán nem véletlen, hogy Theresa May éppen az elmúlt hetekben hozakodott elő az információval, hogy a 2005-ös londoni terrorcselekmények óta a hivatalos szervek nagyjából 40 komoly terrortámadást akadályoztak meg az országban, ezzel is saját és pártja oldalára állítva a brit közvéleményt. Természetesen az, hogy végül eléri-e a kormány a célját, megjósolhatatlan; főleg úgy, hogy a tényleges és teljes törvénytervezet még nem került beterjesztésre. Ám az jól látszik, hogy az időzítés nyilvánvalóan arra játszik (részben vagy egészben), hogy ha a konzervatívoknak most nem is sikerül mindent elfogadtatniuk a parlamenttel, azért a jövő év májusában esedékes választásokon legyen mit felmutatniuk, amikor arról lesz szó, hogy ki védi meg a brit állampolgárokat a belföldi és külföldi terroristáktól.
Németh Áron Attila