A romániai elnökválasztás alaposan felrázta a szomszédos állam belpolitikai életét. Röpke egy hét alatt három külügyminiszter váltotta egymást a poszton, a magabiztos befutónak látszó Victor Ponta veszített Klaus Iohannis ellenében a második körben, az RMDSZ kilépett a kormányból, a miniszterelnök pedig mindezek után a lemondását fontolgatja.

Mint azt korábban megírtuk, Romániában az elnökválasztás első fordulóját (november 2.) követően a miniszterelnök, egyben a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Victor Ponta tíz százalékpontos előnyével biztos befutónak tűnt a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltjével, Klaus Iohannisszal szemben. Ponta első körös győzelmét leginkább az árnyékolta be, hogy a külföldön szavazni kívánó román állampolgárok ezrei estek el állampolgári joguk gyakorlásának lehetőségétől a külképviseleteken működő szavazókörök szűkös kapacitása miatt. A Központi Választási Iroda és a külügyminisztérium között kialakult adok-kapok nyomán (előbbi azt állította, semmi akadálya újabb szavazókörök megnyitásának, utóbbi cáfolta ezt) november 10-én Titus Corlatean külügyminiszter lemondott posztjáról.

Ettől függetlenül a kormányfő nyugodtan várhatta a második fordulót: az első fordulós jelöltek közül sokan az ő támogatására buzdítottak. Calin Popescu Tariceanu a támogatásért cserébe a miniszterelnöki pozícióra számíthatott volna, Teodor Melescanunak, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat nemrég lemondott igazgatójának az elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsadói tisztségét ígérte Ponta. Emellett a szélsőséges Nagy-Románia Párt vezetője, Corneliu Vadim Tudor és a populista Dan Diaconescu is a szociáldemokrata párt (PSD) jelöltjét támogatta november 16-án. A kormányzásban részt vállaló RMDSZ azonban választói döntésére bízta, kit támogatnak a második fordulóban.

("Élre tört" - Klaus Iohannis; f.: nol.hu)

A fenti előzményeket követően a külképviseleteken berendezett szavazóköröknél sok helyütt már reggel 9 óra körül több ezren vártak arra, hogy leadhassák szavazatukat. Nem véletlenül, ugyanis a Titus Corlatean külügyminiszter helyére kinevezett Teodor Melescanu sem rendelkezett több szavazókör nyitásáról. A külföldön leadott szavazatok 80 százalékát már az első körben is Iohannis kapta, így kétség sem férhetett ahhoz, hogy a dühös emberek kire szavaznak a második fordulóban. Márpedig dühös emberből sok volt, és ezúttal is sok százan rekedtek az utcákon, amiből az új külügyminiszter levonta az egyetlen lehetséges következtetést, és nyolc nappal kinevezése után lemondott.

A Ponta ellenében leadott szavazatokból végül az egész országban több volt a szavazóurnákban, mint a miniszterelnök melletti voksokból: Iohannis 54,5 százalékkal megnyerte a választást. Már az urnazárást követően sokan azt kezdték el találgatni, vajon meddig állnak ki a szociáldemokraták Ponta mögött. A párt ügyvezető elnöke, Liviu Dragnea akkor még azt közölte, nincs napirenden a kormányfő lemondatása. Ezzel szemben hamar követelni kezdte egy tisztújító kongresszus összehívását, amire Ponta annyit üzent, hogy az ügyvezető elnök a fő felelőse a vereségnek, mivel ő volt egyben a párt kampányfőnöke is. Megszólalt Klaus Iohannis is, azt hangoztatván, hogy amint lehet, igyekszik megváltoztatni a kormánytöbbséget – ami érdekes elképzelés volt a PSD vezette kormánykoalíció stabil többségének fényében. Iohannis mégis lehetségesnek tartja, hogy jövőre új kormánya lehet Romániának. A Reutersnak múlt héten adott interjújában azt az indoklást vezette elő állítása igazolására, hogy „mindenkia győztes oldalon akar állni. Ennek nyomán lehetséges, hogy a következő hetekben változások következnek be a parlamentben. Így lehetséges, hogy 2015-ben olyan változás következik be, amelynek nyomán a PNL többségbe kerül, és a kormány leváltására használható majd fel” – mondta Johannis, aki egyben az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is.

Ebben a helyzetben döntött úgy az RMDSZ, hogy nem a „győztes oldalon akar állni”, és kilép a kormánykoalícióból. Tíznapos hezitálást – és Hegedüs Csilla kulturális miniszteri kinevezését – követően határozott így a Szövetség Állandó Tanácsa. Ugyan a döntést december 13-án meg kell erősítenie a Szövetségi képviselők tanácsának, az már véglegesnek tekinthető. Az indoklás szerint a párt megértette a választók akaratát, hiszen a magyar szavazatok mintegy 80 százalékát Iohannis kapta. Igaz, ez már az első fordulóban is így volt, azonban a szövetség vezetői nyilvánvalóan úgy érezték, nem lenne megfelelő lépés a két forduló között hátat fordítani Pontának.

("Kevés hiányzott a sikerhez" - Victor Ponta; f.: napi.hu)

Az RMDSZ kilépése új helyzetet teremtett, Pontának mielőbb stabilizálnia kellett helyzetét. Előbb pénteken felajánlotta lemondását azzal a feltétellel, hogy Klaus Iohannis elnök a jelenlegi kormánykoalícióból bíz meg másvalakit a kormányalakítással. Ezt követően azonban kedden bejelentette: bevonja a kormányzásba a Románia Fejlődéséért Országos Szövetséget (UNPR), a Konzervatív Pártot (PC) és a Liberális Reformpártot (PLR), mindhárom formációnak két-két tárcát kínálva. Eközben a kormányfő pártja arról döntött, márciusban tartják a PSD rendkívüli tisztújító kongresszusát, és sebtiben kizárták Mircea Geoană szenátort, volt pártelnököt, Dan Sova szenátort és Marian Vangheliét, a párt korábbi bukaresti „erős emberét”. Az egykori külügyminiszter Geoană kemény kritikákat fogalmazott meg a pártvezetéssel szemben: megvádolta Pontát, hogy Titus Corlăţean lemondott külügyminiszterrel közösen szándékosan akadályozták a külföldön élő románokat abban, hogy szavazatukat leadhassák az államfőválasztáson.

Az elnökválasztás első fordulója óta eltelt egy hónap tehát a nem várt eredmény miatt jelentős turbulenciát hozott a román belpolitikában. Ponta megpróbál kitartani kormánya élén, amiben egyelőre – a nyilatkozatokon túlmenően – Iohannis sem igyekszik megakadályozni, hiszen így a szociáldemokrata kormányfőre vár a jövő évi költségvetés elfogadtatása a parlamenttel, amit eddig azért halogatott, mert utódjára akarta hagyni ezt a feladatot. Most azonban kénytelen szembenézni a választási ígéreteivel, többek között azzal, hogy 2015-ben nem lesz adó- és illetéknövekedés, viszont növekedni fognak a nyugdíjak és a minimálbér. Azonban nagy valószínűséggel erre nemhogy nem lesz lehetőség, elképzelhető, hogy megszorításokra is szükség lesz a költségvetési egyensúly megteremtéséhez. Izgalmas időszaknak nézünk elébe.

Abelovszky Tamás