Nigéria: Mintaállam vagy elrettentő példa?

2015. március 31.

A jelenlegi katolikus déli elnök egy északi szunnita muszlim politikussal vív egyre kiélezettebb harcot a nigériai választások első fordulójában, aminek a célja, hogy eldőljön, hogy a következő 4 évben melyikük vezetheti az országot. Sokáig úgy tűnt, hogy erre a regnáló elnöknek lesz a nagyobb esélye. Az eddig beérkezett választási eredmények azonban azt mutatják, hogy Jonathan helyett inkább a kihívó, Muhammadu Buhari érezheti magát páholyban. Merre indul Nigéria?

Nigéria függetlensége, vagyis, amióta végleg megszabadult a sorozatos katonai diktatúrák béklyójától, 1999-re tehető. Az azóta eltelt 16 évben 4 országos választást tartottak (1999, 2003, 2007, 2011), aminek azonban szinte mindegyikét zavargások kísérték. Persze ez egy 170 milliós országban, amelyet a gazdasági törésvonalakon kívül törzsi, vallási és földrajzi ellentétek is szabdalnak, nem meglepő. Mindezek ellenére Nigéria, amely manapság nem csak az afrikai kontinens legnépesebb, de egyben legnagyobb gazdaságával rendelkező tagja is, igyekszik példát mutatni. A nemzetközi megfigyelők már legutóbb, 20011-ben is összességében megfelelőnek ítélték a választások lebonyolítását. Véleményük szerint a korábban még rendszeresnek, kiterjedtnek és összehangoltnak nevezhető csalások, szavazat hamisítások elszigeteltek és eseti jellegűekké szelídültek. Ez alapján nyugodt szívvel kijelenthető lenne, hogy az ország nagyot lépett előre. És talán ez igaz is lenne, ha a 4 évvel ezelőtti megmérettetést nem követték volna véres és halálos összetűzések az ellenzéki jelölt támogatói, valamint a kormányerők között. (Bár igaz, és nagyon fontos megjegyezni, hogy a nagyjából 800 emberéletet követelő események nem csak a tüntetések miatt következtek be, hanem a Boko Haram iszlamista terrorszervezet merényletei miatt is.)

nigeriavalaszt1.jpg

("Nigéria következő elnöke?"- Muhammadu Buhari, f: www.panafricanvisions.com)

A mostani helyzet azonban – legalább is egyelőre – valóban más, hiszen komolyabb polgári engedetlenségről vagy a Boko Haram robbantásairól, fegyveres akcióról elvétve érkeznek csak hírek. Nigéria nyugodtan várja a választások végeredményét, dacára annak, hogy minden jel szerint a helyi szabad választások történetének legszorosabb eredményét hozzák majd az adatok. Amit már most tudni lehet az a következő: A jelenlegi elnök, a kormányzó PDP déli katolikus jelöltje, Goodluck Jonathan kb. 6,5 millió szavazattal, míg legfőbb ellenlábasa, az ellenzéki APC északi muszlim jelöltje, Muhammadu Buhari kb. 8,5 millió szavazattal áll. Az adatok 18 állam és a főváros szavazatainak összesítéséből került (már hivatalosan is) megállapításra. Buhari tehát a félidőben simán vezet. Elhamarkodott lenne viszont győztesnek nevezni az ex-diktátort, lévén, az ország pénzügyi központját (Lagosz) is magába foglaló tartomány, illetve még jó néhány másik, olajban gazdag déli, katolikus dominanciájú állam, amely tradicionálisan PDP és Jonathan-hű szavazatát még csak ma számolják össze, vagyis, a ma délelőtti 2 millió plusz estére könnyen 2 millió mínusszá válhat Buhari számára.

nigeriavalaszt2.jpg

("Talán elnök marad" - Goodluck Jonathan, f: www.huffingtonpost.com)

A nemzetközi és a helyi lapokat olvasva, valamint látva a mostani eredményeket, azonban bizonyos következtetéseket már így is le lehet vonni a két jelölt szerepléséből. Az egyik, hogy Buhari mindenhol jól szerepel, ahol várták, szemben Jonathannal, aki ezt közel sem mondhatja el magáról. A második, hogy hiába az erősen véleményes politikai múlt (puccsal hatalomra kerülés, korrupció, emberi jogok sárba tiprása, stb.), Buhari negyedik nekifutásra hiteles jelöltté vált az elnökkel szemben. A harmadik pedig, hogy 5 év kvázi semmittevés – bármennyire is leplezzék azt hatalmas szavak és ígéretek – az ország legfontosabb pozíciójában már Nigériában sem elég egy politikus sima újraválasztáshoz. Úgy látszik, hogy ez a választások előttig Goodluck Jonathan és stábja számára nem volt világos. Most azonban lehet, hogy már a saját bőrükön fogják megtapasztalni, hogy de, igen is az.

Németh Áron Attila

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr327322848

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ferencke333 2015.04.04. 17:57:05

Goodluck Jonathan már az eddigi hatalmon maradásával meg tudta lepni a nigériai politizáló közvéleményt. Az alkotmány nem szól erről, de évtizedek óta létezik az Észak-Dél "váltógazdaság" nem hivatalos, de a bonyolult politikai életű országban igen fontos intézménye. Hallgatólagos megállapodásról van szó, amelynek értelmében a "déli" elnököt "északinak" kell követnie az ország élén. Jonathan részben ezért, részben amiatt, mert csak egy éve volt elnök, tudott nyerni 2011-ben. (Holott előtte nem tűnt kormányzóképes politikusnak, ráadásul ijaw, s ez a nép igencsak kisebbségi, a délinek számító jorubák szemében.) És Buhari győzelme is erre vezethető vissza. Tetszik, nem tetszik "északi", muzulmán elnöke lesz egy darabig Nigériának és ez paradox módon a Boko Haram tevékenységére is tekintettel, csillapító hatással lehet, a nagyon is heves nigériai politikai életre.
süti beállítások módosítása