A széles körű területi autonómiával rendelkező Åland-szigeteken október 18-án rendeztek választásokat. A voksolás még helyben sem okozott különösebb izgalmakat, hiszen az eddig is kormányzó koalíció esélyes a folytatásra, egy párt cseréjét kivéve. Ez azonban jó alkalom arra, hogy megvizsgáljuk a Finnországhoz tartozó terület jogállását, és annak különlegességeit.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet az ålandi választások margójára „Autonómia 2.0, avagy az autonómia továbbfejlesztésének kérdése az aalandi választások tükrében” címmel szervezett október 21-én egy rendezvényt az érdeklődők számára. Dr. Tóth Norbert (adjunktus, NKE), dr. Kádár Zoltán (jogász) és Dabis Attila (doktorandusz, Corvinus Egyetem) foglalták mindazt össze, amit érdemes tudni az Åland-szigetekről.
Az október 18-i tartományi választást 70,3 százalékos rekordrészvétel mellett a Liberális Párt nyerte, amely a 30 tagú tartományi parlamentbe (lagtinget) hét képviselőt delegálhat. A kormány várhatóan a Liberális Párt, a Centrum Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Mérsékelt Párt részvételével fog felállni. A helyi politikai életnek az érdekessége, hogy az alapvető kérdésekben konszenzus van a pártok között, illetve – hasonlóan a skandináviai pártrendszerekhez – a pártok nagy része a centrum felé húz. Ennek megfelelően minden bizonnyal a kampányok is mérsékelt izgalmakat okoznak a 28.000 helyi lakos életében. Idén fontos kérdés volt a gazdaság megerősítése (bár Kelet-Európából nézve irigylésre méltó helyzetben van az autonóm tartomány), a 12 község számának csökkentése, a kannabisz legalizálása; mindezek mellett a pártok általános célja a nemzetközi kapcsolatok szélesítése, illetve egy állandó képviselői hely megszerzése az Európai Parlamentben.
Az igazi izgalmakat két dolog jelentette a választásokat megelőzően: az egyik a Finnek (korábban Igaz Finnek) párt megjelenése volt az autonóm tartományban. A populista-nacionalista vonallal kacérkodó euroszkeptikus párt annak ellenére próbálkozott az ålandi szerepléssel, hogy a finn pártok hagyományosan nincsenek jelen a tartomány politikai életében – végül ez lett a sorsa Timo Soini finn külügyminiszter vezette formációnak is. A másik érdekesség az Ålandi Demokrácia nevű párt megjelenése, és mandátumszerzése volt. Az Ålandi Demokrácia tulajdonképpen mindenre nemet mond, amire a többiek igent, és igazi single issue pártként viselkedve egyetlen témával, a bevándorlás-ellenességgel kampányoltak (a finn kormány – az összes többi tartományi párt támogatása mellett – 250 bevándorlót helyezne el a tartományban). Mindenesetre a taktika sikeres volt, négy jelöltből egy bejutott a tartományi parlamentbe.
("Lagtinget" - Az aalandi parlament épülete, f: aland.ax)
Az Åland-szigetek élete tehát látszólag a megszokott kerékvágásban megy tovább az új párt megjelenését leszámítva. Azonban a háttérben a Tarja Halonen egykori államfő vezette bizottság 2013 óta dolgozik (természetesen ålandi delegáltakkal együtt) a tartomány autonómiáját szavatoló jogszabály módosításán. Jelenleg az 1991-ben elfogadott harmadik autonómia-statútum rögzíti a 88,3 százalékban svéd anyanyelvű lakosok lakta, kizárólag svéd hivatalos nyelvű, összesen 1527 km2-nyi szárazfölddel bíró, demilitarizált terület jogait. Ennek megfelelően a lagtinget helyi ügyekben széles körű törvényhozói jogkörökkel rendelkezik, illetve megállapítja a szigetek költségvetését (ami a helyben beszedett adók egy részéből, és a Finnország által beszedett adók számára átutalt 0,45%-ából áll össze). A tartomány egy képviselővel rendelkezik továbbá a finn parlamentben, és nem elhanyagolható az ålandi „állampolgárság” intézménye sem, amely a leszármazás elve (ius sanguinis) alapján annak jár, akinek az egyik szülője ålandi, illetve „állampolgárságot” szerezhet az a finn állampolgár, aki svéd nyelvtudással rendelkezik, és legalább 5 évig folyamatosan Ålandon lakott, továbbá az „állampolgárság” igénylésekor is ott lakik. A finn parlamentnek kizárólagos joga van törvényt hozni a következő területeken: külügyek, a polgári és büntető jog legtöbb területe, a bírósági rendszer, vámügyek, állami adóügyek.
A Halonen-bizottság három témakörben készül javaslatokat megfogalmazni 2017 márciusáig. Elsőként az újabb hatáskörök átadása említendő a tartomány számára: a jelenlegi statútum felsorolja mind a finn, mind az ålandi parlament jogköreit. A módosítási javaslat szerint – feröeri mintára – a statútumban csak a finn parlament jogkörei szerepelnének, míg egy feles törvény sorolná fel az ålandi parlament hatásköreit, illetve a jövőben átadható hatásköröket. Ez minden bizonnyal egy rugalmasabb, ám gyengébb jogi garanciákat biztosító helyzetet eredményezne a mostani alkotmányos beágyazottsággal szemben. Az adó- és pénzügyi hatáskörök átszabása a második nagyobb témakör – itt a skót mintát követnék az ålandiak, egy kicsit bonyolítva a jelenlegi rendszert, ugyanakkor nagyobb mozgásteret hagyva a tartománynak. A harmadik témakör a nemzetközi ügyekben való részvétel szélesítése, annak ellenére, hogy így is meglehetősen széles jogkörökkel rendelkezik a tartomány. Az ålandiak 1970 óta külön taggal képviseltetik magukat az Északi Tanácsban, mentességet élvez a tartomány az uniós vámszabályozás alól (nem véletlenül köt ki minden erre járó hajó a szigeteken), részt vehet az európai döntéshozatali folyamatban a finn vélemény kialakításában a szigeteket érintő esetekben, sőt, ha az EU intézményei által hozott valamely döntés érinti a közös politikák alkalmazását Ålandon, akkor az ålandiak alakítják ki a finn véleményt.
Tehát a széles körű nemzetiségi-területi autonómia további bővítése van napirenden, ahogy 1920 óta minden alkalommal a statútum módosításakor. Bármilyen eredménnyel is záruljon a Halonen-bizottság jelentése, a statútum módosítása nem egyszerű folyamat: két egymást követő finn parlamenti ciklusban kétharmados többséggel, azonos tartalommal kell elfogadni a tervezett változtatásokat, amiket az ålandi tartományi parlamentnek szintén kétharmados többséggel kell megszavazni ahhoz, hogy azok hatályba is lépjenek. Ennek megfelelően 2019-ig biztosan nem változik az Åland-szigetek jogállása Finnországon belül.
Abelovszky Tamás
