Tizenöt évvel ezelőtt a thesszaloniki csúcstalálkozón az Európai Unió vezetői elkötelezték magukat a nyugat-balkáni országok teljes jogú tagsága mellett, és elmondták nyugat-balkáni társaiknak, hogy összetartoznak, továbbá országaik egy napon csatlakozhatnak majd az Európai Unióhoz. De egyelőre egyedül Horvátország vált az EU tagjává.
A térség visszakerült az EU napirendjére Oroszország és Törökország növekvő befolyása miatt, így csütörtökön a bolgár fővárosban rendezett csúcstalálkozó egyik fő célja is az volt, hogy a hat nyugat-balkáni országgal újra jó kapcsolatot alakítson ki az EU. Emmanuel Macron francia elnök viszont szkeptikus megjegyzést tett, és ragaszkodott hozzá, hogy az EU-nak először a saját megreformálására kell fókuszálnia, mielőtt további bővítési kalandokba bonyolódna.
Az öt tanulság közé tartozott, hogy az EU-s tagság csupán perspektíva kérdése a nyugat-balkáni államok számára, hiszen rendkívül homályosan fogalmaz a csúcstalálkozó végső nyilatkozata. Angela Merkel, aki a Nyugat-Balkán bajnokaként jelent meg, "egyértelmű tagsági perspektíváról" beszélt, és Sebastian Kurz osztrák kancellár az országoknak az Európai Unióba vezető úton történő előrehaladását említette.
A második tanulság kapcsán az Európai Bizottság javasolta a tagsági tárgyalások megkezdését mind Albániával, mind Macedóniával, de a fő uniós vezetők nem voltak hajlandók támogatni ezt a nézetet Szófiában.
A harmadik tanulság során kijelenthető, hogy a közeljövőben senki se fog csatlakozni az EU-hoz, mert Szerbia és Montenegró esetében is a 2025-ös céldátum másodlagos az elért eredmények után, hiszen amíg kérdéses a jogállamiság, jelentős a korrupció és határviták is vannak, addig a 2025-ös céldátum csupán egy szám marad.
A negyedik tanulság a Koszovót érintő ellentmondást takarja. Ugyanis az az ország okozza a legnagyobb fejfájást, ami nyugati beavatkozás nélkül nem is létezne. Belgrád számára viszont Koszovó továbbra is egy renegát provincia, és Oroszország és Kína támogatásával megakadályozta, hogy csatlakozzon az ENSZ-hez. Az EU világossá tette, hogy sem Koszovónak, sem Szerbiának nincs esélye arra, hogy belépjen a blokkba, amíg meg nem oldják a konfliktust.
Az ötödik tanulság Bojko Boriszovnak szólt, aki a nyugat-európai attitűdöket a Balkán felé fordította. Megjegyezte, hogy ha az egész Nyugat-Balkán egy ország lenne, akkor a bruttó hazai termékének összege 96 milliárd euró lenne - ugyanúgy, mint Szlovákiában -, még a lakossága alacsonyabb lenne, mint Romániáé. Válaszul Donald Tusk megjegyezte, hogy a Nyugat-Balkán közelmúltbeli történelme meglehetősen sötétebb és bonyolultabb, mint Szlovákiáé.
"Amikor az egy főre jutó bajokról van szó, a nyugat-balkáni országok jelentősen meghaladják, Németország és Franciaország statisztikáit együttvéve." – jegyezte meg Tusk.
A teljes cikket itt olvashatja el:
Kovalovszki Kartal
