Magyarország leminősítésének nemzetközi visszhangja

2011. november 29.

Egy ideje már latolgatták az esélyeit, múlt csütörtök este pedig bekövetkezett: Magyarországot egy éven belül másodszor minősítették le. Az okok valójába sok újdonságot nem mutatnak az előző alkalomhoz képest, hiszen a Moody’s egyszerűen nem érzi biztosnak az ország középtávú költségvetési és hiánycéljait, gazdasági növekedésének alacsony mivolta pedig továbbra is kockázatos pozícióba helyezi az európai adósságválság miatt. De nézzük, hogy mit szóltak mindehhez a hazai, és legfőképp a nemzetközi szakértők.

A nemzetközi lapok és vélemények általában nem kezelték szenzációként az esetet, mert mint ahogy már mi is említettük, ez a lehetőség várható volt. A Wall Street Journal cikke szerint a hitelminősítő általi bóvli, azaz a befektetésre nem ajánlott kategóriába való minősítés szűkítette Magyarország manőverezési lehetőségeit, ami tovább ronthat az ország piaci megítélésén, ha nem a jó irányba indul el. Bár emlékeztetnek, hogy az S&P eddigi információk szerint még kivárja az IMF-el való tárgyalások eredményét, a jövő évre prognosztizált növekedés azonban sajnos alacsonyabb lehet a vártnál, sőt, szerintük az ország akár még recesszióba is csúszhat (ezt pedig mint látjuk nem csak náluk gondolják így: az OECD szintén vészes képet fest a magyar gazdasági kilátásokról). Mindez pedig további leminősítéseket hordozhat magával.

("Már nagyon várják..", forrás: www.hvg.hu, fotó: Thúry Gergely)

A Financial Times szerkesztői blogja szerint Magyarország eme döntés hatására elvesztette azt a minimálisan megszerzett előnyét és piaci bizalmat, amit a múlt heti, az IMF-el való újbóli kapcsolatfelvételről szóló bejelentésével szerzett. Ezt azonban a szerző nem tekinti kifejezetten különösnek, mivel Orbán Viktor még az IMF tárgyalások felélesztésekor is azt hangoztatta, hogy országának meg kell hagyni a lehetőséget, hogy önálló pályán mozogjon, valamint hogy fenntarthassa sajátságos metódusait. Az újságíró szerint így nem véletlen, ha a befektetők még így sem, de a leminősítés után csak még inkább hezitálnak a magyar lehetőségek pozitív megítélése körül.

Az Economist írása leginkább arról értekezik, milyen eddigi lépések vezethettek oda, hogy a piaci hangulat és a hitelminősítők véleménye ideáig fajuljon az országgal kapcsolatban. Véleményük szerint Orbán miniszterelnöksége alatt több olyan radikális lépést is meghozott, amellyel mondhatni együtt járt a nemzetközi negatív felhang. Nem beszélve arról a tényről, hogy bár eddig lehetséges, sőt bevett gyakorlat volt a régiót közös mezőnyben kezelni, mostanra azonban Magyarország szomszédjai rendre maguk mögé utasították a magyar gazdasági és növekedési mutatókat. Ez természetesen nem kedvez az EU és az IMF támogatások megszerzésére irányuló stratégiának, hiszen nem lehet továbbra is a posztkommunista kelet-európai ország maszkja mögé bújni. Ennek megfelelően az elemzők azon a véleményen vannak, hogy a leminősítés remélhetőleg valós reformok felé viszik majd az ország vezetését, mert amennyiben ez nem történik meg, az további leminősítéssel járhat (mind a Moody’s, mind a Standard & Poor’s megtartotta a negatív kilátást).

Itthon a döntés természetesen kormányoldalról nagy felhördüléssel járt. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter véleménye szerint a leminősítésnek semmilyen alapja nincs, amit mindezek után nem tudnak másképp értelmezni, mint az ország ellen való pénzügyi spekulációs támadást. Matolcsy kifejtette, hogy az ország idei gazdasági eredményei (a költségvetési deficit 3 százalék alatt tartása, a költségvetés szuficites jellege stb.) korántsem érdemelnének ilyen lépést. A probléma csak ott vetődik fel, hogy ezek a prognózisok és adatok sokszor nincsenek összhangban a nemzetközi elemzők véleményével, mint ahogy például a GDP növekedés üteménél láttuk az OECD esetében. Ez talán a legfontosabb gyökere a problémának, hiszen a piacok számára jelenleg pontosan arra van szükség, hogy az épülő bizalom érdekében az ország kiszámítható és a nemzetközi véleménnyel összhangban lévő gazdaságpolitika útján induljon el. Jó jel azonban, hogy a Magyar Nemzeti Bank a keddi nap folyamán – a piac által elvárt lépéssel – fél százalékponttal emelte a jegybanki alapkamatot (jelenleg 6,5%), jelezvén, hogy gyorsan szeretne reagálni az új körülményekre. A befektetők szemei pedig ezek után a magyar IMF tárgyalások menetére fókuszálnak, amelynek eredménye alapjaiban határozza majd meg a magyar gazdaság következő évét.

Mészáros Tamás