Egy ideje már latolgatták az esélyeit, múlt csütörtök este pedig bekövetkezett: Magyarországot egy éven belül másodszor minősítették le. Az okok valójába sok újdonságot nem mutatnak az előző alkalomhoz képest, hiszen a Moody’s egyszerűen nem érzi biztosnak az ország középtávú költségvetési és hiánycéljait, gazdasági növekedésének alacsony mivolta pedig továbbra is kockázatos pozícióba helyezi az európai adósságválság miatt. De nézzük, hogy mit szóltak mindehhez a hazai, és legfőképp a nemzetközi szakértők.

A nemzetközi lapok és vélemények általában nem kezelték szenzációként az esetet, mert mint ahogy már mi is említettük, ez a lehetőség várható volt. A Wall Street Journal cikke szerint a hitelminősítő általi bóvli, azaz a befektetésre nem ajánlott kategóriába való minősítés szűkítette Magyarország manőverezési lehetőségeit, ami tovább ronthat az ország piaci megítélésén, ha nem a jó irányba indul el. Bár emlékeztetnek, hogy az S&P eddigi információk szerint még kivárja az IMF-el való tárgyalások eredményét, a jövő évre prognosztizált növekedés azonban sajnos alacsonyabb lehet a vártnál, sőt, szerintük az ország akár még recesszióba is csúszhat (ezt pedig mint látjuk nem csak náluk gondolják így: az OECD szintén vészes képet fest a magyar gazdasági kilátásokról). Mindez pedig további leminősítéseket hordozhat magával.

Itthon a döntés természetesen kormányoldalról nagy felhördüléssel járt. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter véleménye szerint a leminősítésnek semmilyen alapja nincs, amit mindezek után nem tudnak másképp értelmezni, mint az ország ellen való pénzügyi spekulációs támadást. Matolcsy kifejtette, hogy az ország idei gazdasági eredményei (a költségvetési deficit 3 százalék alatt tartása, a költségvetés szuficites jellege stb.) korántsem érdemelnének ilyen lépést. A probléma csak ott vetődik fel, hogy ezek a prognózisok és adatok sokszor nincsenek összhangban a nemzetközi elemzők véleményével, mint ahogy például a GDP növekedés üteménél láttuk az OECD esetében. Ez talán a legfontosabb gyökere a problémának, hiszen a piacok számára jelenleg pontosan arra van szükség, hogy az épülő bizalom érdekében az ország kiszámítható és a nemzetközi véleménnyel összhangban lévő gazdaságpolitika útján induljon el.  Jó jel azonban, hogy a Magyar Nemzeti Bank a keddi nap folyamán – a piac által elvárt lépéssel – fél százalékponttal emelte a jegybanki alapkamatot (jelenleg 6,5%), jelezvén, hogy gyorsan szeretne reagálni az új körülményekre. A befektetők szemei pedig ezek után a magyar IMF tárgyalások menetére fókuszálnak, amelynek eredménye alapjaiban határozza majd meg a magyar gazdaság következő évét.

Mészáros Tamás