Egy nem várt barátság története

2016. február 22.

Jó egy hete kiélezett vita folyik arról, hogy vajon Szaúd-Arábia és Törökország beváltja-e fenyegetését, és szárazföldi haderővel beavatkozik Szíriába? Ez nemcsak azt jelentené, hogy az Iszlám Állam és a többi hasonló terrorista szervezettel csapnának össze, hanem a szíriai kormányerőkkel és a Bassár el-Aszad mellett álló Hezbollah-iráni-orosz erőkkel is. Ennek kapcsán a helyzet, legalábbis Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök szavaival élve, egy új világháború kirobbanásával fenyeget. Vajon a török-szaúdi viszony vizsgálatának tükrében mennyire vehető komolyan egy ilyenfajta „szövetség”?

„A királyság kész részt venni bármilyen szárazföldi hadműveletben, amelyet a koalíció adott esetben végrehajt Szíriában” – nyilatkozta február 4-én Ahmed Aszeri szaúdi katonai szóvivő. Egy héttel később Rijád megismételte a korábbi „ajánlatát”, de kiegészítette azzal, hogy mintegy 3500 fős fegyveres és 6500 kiszolgáló alakulattal támogatna egy esetleges török katonai fellépést. Ankara szerint a szaúdi vadászrepülők és különleges egységek egy része már ott állomásozik a török Incirlik katonai bázison és amennyiben megvan az ISIS elleni stratégia, akkor „Törökország és Szaúd-Arábia lebonyolíthat egy közös földi hadműveletet”.

Ez egy teljesen új szakaszt jelentene nemcsak a több mint öt éve tartó szíriai háborúban, hanem Ankara és Rijád kapcsolatában is. A két ország között eddig sem volt rossz a viszony, különösen gazdasági téren. 2014-ben a bilaterális kereskedelmük nagysága körülbelül 5 milliárd dollárt tett ki; a török üzletemberek körülbelül 1 milliárd dollár értékben ruháztak be Szaúd-Arábiában, miközben Törökországban található szaúdi befektetése értéke elérte a 3 milliárd dollárt. A török energiaimport 15 százalékát a Szaúd-Arábiából – és a többi Perzsa-öböl menti monarchiából – származó energiahordozók tették ki, miközben olyan közös projekteket jelentettek be, mint a katari-török földgázvezeték, ami például Szaúd-Arábián és Szírián keresztül vezetne.

torokszaud1.jpg

"Minden út Szírián át vezet" (f: oil-price.net)

Az elmúlt három hónapban viszont már politikai szinten is megindultak a szorosabb együttműködések. Decemberben Recep Tayyip Erdogan török államfő, január végén Ahmet Davutoglu vezette török delegáció tárgyalt a szaúdi uralkodóval, Szalmánnal. Már ekkor lehetett sejteni, hogy Ankara és Rijád készül valamire: a felek egy „stratégiai együttműködési tanácsot” állítottak fel, aminek a keretében a gazdaságtól kezdve a katonai együttműködésen át egészen a geopolitikáig bezárólag minden kérdést közvetlenül tárgyalnának meg, és mindenre közös választ próbálnának adni.

Mindegyik találkozó fő témája Szíria volt. Jóllehet eltérő gazdasági, geopolitikai és történeti okok miatt, de mindkét ország Bassár el-Aszad szíriai elnök bukásában és egy szunnita többségű, lehetőleg iszlamista alapokon nyugvó szíriai vezetés hatalomra kerülésében érdekelt. Törökország és Szaúd-Arábia eddig is kiemelten támogatták a szíriai ellenzéki csoportokat: nemcsak diplomáciailag, hanem nagyon komoly anyagi segítségben is részesítették a fegyveres ellenzéket. Ugyanakkor mindkét országot számos vád érte, hogy ezt mindenfajta kritika nélkül tették és olyan szélsőséges csoportokat is elláttak pénzzel, fegyverrel, mint az Iszlám Állam vagy az al-Núszra Front. Idővel viszont mind Szaúd-Arábiára, mind Törökországra veszélyt kezdtek jelenteni ezek a csoportok: az ISIS 2014-től Szaúd-Arábiában, 2015 nyarától pedig Törökországban (Suruc, Ankara) hajtott végre terrortámadásokat. Ankara és Rijád is tagja az ISIS ellenes nemzetközi koalíciónak, légitámadásokat hajt végre a terrorcsoport ellen és igyekeznek megakadályozni, hogy a „kalifátus” tovább szítsa a belső ellentéteket és még jobban egymásnak ugrassa a vallási meg etnikai csoportokat. Ezért egy közös szaúdi-török, ISIS ellen irányuló hadművelet megmutatná a világnak, hogy a két ország –legalábbis látszólag – komolyan veszi a terrorista szervezet elleni harcot és véget vetne az olyan kritikáknak, mint „a törökök többet bombázzák a kurd milíciákat, vagy a szaúdiak a jemeni háború óta kizárólag a húszik elleni légitámadásokra koncentrálnak”.

Szírián kívül már Irán esetében is megfigyelhető egyfajta szaúdi-török közeledés. Az már régóta köztudott, hogy Rijád nagy riválisának tartja Iránt és mindenáron meg akarja akadályozni Teherán megerősödését. Az iráni-szaúdi viszony Nimr al-Nimr síita vallástudós kivégzése mélyponton vannak, hiszen a diplomáciai kapcsolatok és a kereskedelem teljesen megszakadt a két ország között. Ankara viszont sokáig nagyon jó viszonyt ápolt a teheráni vezetéssel, legalábbis gazdasági téren: 2013-ban a két ország közel 15 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat bonyolított le, Ankara támogatta az iráni atommegállapodást, a török kőolajimport közel fele, a földgázimport pedig 20 százaléka Iránból származott, miközben a török bankok kihasználták az Irán-elleni szankciókat. Csakhogy tavaly az orosz gép lelövése és Erdogan a szaúdi nagykövetség megtámadását elítélő nyilatkozatai után egyre hűvösebbé vált a két ország viszonya. Ez pedig meglátszott az iráni-török gazdasági kapcsolatokban: a kereskedelmi forgalom 10 milliárd dollár alá esett; Irán csökkentette a kőolaj és földgázszállítmányát, Teherán megtiltotta a török mezőgazdasági áruk Iránon keresztül történő szállítását Oroszországba. Ezért a török vezetés egyre inkább úgy gondolja, hogy Szaúd-Arábiával ki lehetne tölteni azt az űrt, amit esetleg Irán – és egyben Oroszország – hagyna hátra.

Más regionális kérdésekben is kezd hasonló álláspont kialakulni. Ankara mégha konkrétan katonai eszközökkel nem is, de támogatja a szaúdi vezetésű szunnita koalíció hadműveleteit Jemenben. Az egyiptomi-török viszony már Mohamed Murszi 2013-as bukása óta mélyponton van és a hírekkel ellentétben még nem történt javulás. Viszont Kairónak az utóbbi időben már egyre többször támad komoly nézeteltérése az új szaúdi vezetéssel, legyen szó az oroszok szíriai beavatkozásáról, vagy az újabb Öböl-menti hitelekről.

torokszaud2.jpg

"Azért vannak a jó barátok..." (f: veteranstoday.com)

További közös pont, hogy Törökország szintén tagja a szaúdi kezdeményezésű „iszlám NATO-nak”, amely hivatalosan a terrorizmus – nem hivatalosan viszont Irán ellen – irányul. Ez különösen jól jön Rijádnak, mivel a törököké a legnagyobb szárazföldi muszlim hadsereg, ami fejlett haditechnológiával és komoly tapasztalatokkal rendelkezik. Szaúd-Arábiának egymaga ugyanis képtelen lenne kétfrontos háborút vívni: hiába van egy több mint 200 000 fős szárazföldi hadereje, ami bár nyugati fegyverekkel rendelkezik, de még arra sem elegendő, hogy egymaga legyőzze a többnyire csak kézifegyverekkel és egykori szovjet haditechnológiával felfegyverzett húszi lázadókat.

Az elemzés végére azonban ki kell kitérni pár mondatban a különbségekre is. Mindjárt a legelső szaúdi-török nézeteltérés a kurdok kapcsán jelentkezik: amíg Törökország mindent megtesz azért, hogy a kurdok ne erősödjenek meg és ne legyen önálló államuk, addig Rijád az ISIS és Teherán-barát síita kormányok elleni szövetségest lát bennük, s nem utasítják el egy önálló kurd állam létrejöttét is. Az is nehezíti egy szorosabb szaúdi-török együttműködést, hogy mindkét ország szereti magát „a szunnita világ védelmezőjének” és a Közel-Kelet vezető hatalmának beállítani, ezért egyes esetekben inkább ellenlábasként, mintsem szövetségesként viselkednek. Irakban a szunnita kisebbség és az autonóm Kurdisztánért zajlik a verseny; Líbiában egy kisebb „proxyháborút” vívnak a felek; vagy ott a Muszlim Testvériség is, aminek Ankara – Dohával együtt – a legnagyobb szponzora, de Szaúd-Arábiában a mai napig terroristaszervezetként van számomra tartva. Sőt, ott is megfigyelhető elég komoly szaúdi-török rivalizálás, amikor a Balkánon, Kaukázusban, Közép-Ázsiában, Európában, de még Latin-Amerikában (!) lévő muszlim szervezetek és mecsetek támogatásáról van szó.

Krajcsír Lukács

Lukács nemzetközi kapcsolatok elemző, elemzési területe a közel-keleti és kelet-ázsiai országok kapcsolata. Diplomáit a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, valamint a Pannon Egyetemen szerezte. Jelenleg PhD-hallgató a Szegedi Tudományegyetemen.

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr688409744

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

191919 2016.02.22. 16:10:18

"a törököké a legnagyobb szárazföldi muszlim hadsereg, ami fejlett haditechnológiával és komoly tapasztalatokkal rendelkezik"
Kifejtenéd egy kicsit ezt a "komoly tapasztalatot"? Mikor, hol, ki ellen sikerült megszerezni? Mert ugye rájuk is vonatkozik a szaúdi példa, Mit érnek az Abramsok és Bradleyk ilyen kezekben? Nem véletlenül pucolt el onnan a Blackwater.

"Szaúd-Arábiának egymaga ugyanis képtelen lenne kétfrontos háborút vívni: hiába van egy több mint 200 000 fős szárazföldi hadereje"
Nem az a szám érdekes amit egy papírra felírnak, hanem az, amit meg tudnak mozdítani. És az ennek bizony max a fele.

Afrika steht an der Elbe 2016.02.23. 00:23:43

Merkel mellett ma Törökország jelenti Európára a legnagyobb veszélyt. Leszámítva természetesen az USA-t.

bkkzol 2016.02.23. 00:37:35

A kétszínűség magasiskoláját űzik a Törökök. Illetve nyíltan zsarolják Európát (is). Évekig az iszlám állam olcsóbb olajával üzleteltek. Most a kurd felkelőket lövik, bombázzák, hogy nehogy a török kurdok fejében az önálló kurd állam megforduljon. Közben a szir "török rokonaikat" segítik akkor is ha azok gyakorlatilag terroristák. A "menekültek" gyakorlatilag csak a zsarolásuk tárgyává teszik. A félnótás német öregasszony meg fizet nekik.

2016.02.23. 07:12:24

@Afrika steht an der Elbe: Ne aggódj, a Kedves Vezető most már biztosan megállítaná őket Mohácsnál (egy még nagyobb kerítéssel).

@bkkzol: A törököket kisbetűvel írjuk. Járhattál volna többet iskolába.

Világesemények · http://vilagesemenyek.blog.hu/ 2016.02.23. 07:41:33

Egy szaúdi-török összefogás vezette szárazföldi beavatkozás valóban óriási veszélyeket rejt magában, mégpedig elsősorban az orosz jelenlét miatt. Amellett a szaúdiak erejét sem szabad lebecsülni, hiszen ma a 3. helyen van a hadseregükre legtöbbet fordító országok listáján. 2015-ben Szaúd-Arábia 57 milliárd dollárt tudott katonai kiadásokra fordítani, szemben például az oroszokkal, akik "csak" 47 milliárdig jutottak, vagy a 35 milliárdos katonai budget -et felmutató franciákkal.

Krajcsír 2016.02.23. 08:25:50

Kedves @191919:

Válaszom a kérdéseire:

1. A tapasztalat abból fakad, hogy a török hadsereg a kilencvenes években gyakorlatilag egyedül szállt szembe a PKK-val, valamint részt vett az Irakban zajló kurdisztáni konfliktusokban is. Szaddám Huszein bukása után pedig nem egyszer hajtott végre katonai akciókat Irak területén az ott lévő PKK állások ellen. Ezek katonai szempontból török sikereknek számítanak. Plusz hozzatenném, hogy Törökország az 1924-es létrejötte óta sokkal több közvetlen fegyveres konfliktusban (szíriai és iraki határháborúk, ciprusi invázió, belső véres összecsapások - nemcsak a kurdokkal, hanem a szürke farkasokkal) volt része mint Szaúd-Arábiának 1932 óta. Rijád ezekben is többnyire csak akkor vett részt, ha volt mögötte erős külföldi támogatás (lásd.1991-es Öböl-háború), vagy nem közvetlenül a hadseregét küldte, hanem pénzt, fegyvereket, esetleg kisebb egységeket (pl. észak-jemeni polgárháború, de ide sorolhatóak az arab-izraeli háborúk is). Csupán egyetlen alkalom volt, amikor csak egyedül, közvetlenül próbált meg háborút vívni: Jemen 1934. Annak a vége katonai szempontból csúnya vereség lett.

A másik lényeges különbség, hogy a török társadalom, még az ilyen erőteljes iszlamizációs politika árnyékában is, sokkal militárisabb és hadsereg/katona központúbb, mint a szaúdi. Persze ez egy szubjektív vélemény, de egy török katona előbb harcol, ont vért vagy sebesül/hal meg egy török államért, mint egy szaúdi a monarchiáért vagy az uralkodócsaládért (s még ekkor is a jobbik esetben inkább az iszlámért/vahabizmusért teszi, semmint a szaúdi hercegecskékért, akikről úgyis tudják, hogy milyen életszínvonalon élnek és hogyan tartják be a vallási előírásokat. Rosszabbikban pedig anyagi és társadalmi előnyökért).

2. Itt most úgy említettem a 200 000-et, amennyi hivatalosan a szaúdi haderő létszáma, nem amennyit tudnának küldeni Szíriába vagy akár Jemenbe ( a cikk elején benne van, hogy egy szíriai beavatkozás esetén a szaúdiak egy 3500 fős fegyveres és 6500 kiszolgáló alakulattal támogatna egy esetleges török katonai fellépést.) Ez csak azért fontos, mert "papíron" és "diplomácia + propaganda" szintjén nagyon jól néz ki, hogy az "iszlám NATO-nak" ekkora ereje van. Ha összeadjuk a törököt, szaúdit, meg egy-kettő Perzsa-öböl menti monarchiáét, máris lehet úgy lehet mutogatni, hogy "nekünk egymillió katonák" van, miközben másnak nincs ekkora ereje. Persze az már más kérdés, hogy mekkora erőt képviselnek valójában és vehetőek komolyan egy háború esetén.

Krajcsír 2016.02.23. 08:43:54

Kedves @Világpolitika:

Ebben az esetben kénytelen vagyok egyetérteni 191919 és más külföldi elemzővel/szakértővel: hiába a hitetetlenül fejlett fegyverrendszer, amerikai és más nyugati haditechnológia, sőt külföldi (amerikai, ausztrál, brit, latin-amerikai) zsoldosok jelenléte, a jemeni háború egyszerűen egyfajta szaúdi anyag és állóháborúvá alakult át. Az interneten - legalábbis addig, amíg a Youtube valamiért le nem szedi - sorakoznak az olyan videók, ahol a húszik és a jemeni hadsereg egységei komoly veszteségeket okoznak a szaúdi csapatoknak, kilövik a páncélosaikat (még az M1-Abrams tankokat is zsákmányolnak és majd robbantanak fel), leszedik az Apache-helikoptereiket, elfoglalják a szaúdi területen lévő bázisaikat stb. Ezeken a videókon gyakran észrevenni olyan alapvető hibákat, mint például nincs őrség és szinte "játszva" lerohanják őket a húszik.

Pedig aztán, és ebben igaza van, Szaúd-Arábia már a harmadik legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkező országa a világon, a legutóbbi adatok szerint még Oroszországot is megelőzte. Ennél sokkal durvább mutató, hogy az elmúlt négy évben - Katarral együtt - 275 (!) százalékkal nőtt a fegyverimport nagysága és ezzel Rijád lett a világ legnagyobb fegyverimportőre, megelőzve Indiát. Erről jelent meg pont tegnap egy cikk: www.middleeasteye.net/news/arms-sales-saudi-arabia-qatar-over-275-1719346706 Viszont kérdés, hogy Rijád mennyire tudna egyszerre két katonai kalandot finanszírozni, ilyen gazdasági helyzetben. Mert az alacsony olajár - mégha erről kevesebb is az információ - Szaúd-Arábiát is rendkívül megviseli. Tavaly például 98 milliárd dollárnyi költségvetési deficitet produkáltak (miközben 2014-ben ez még "csak" 30 milliárd dollár körül volt), kb. 150-250 milliárddal csökkent a tartalék, szociális programokat töröltek el, építkezések álltak le, olajáremelés volt ellentétben a világ legtöbb részével (igaz magyar mércével mérve még mindig alacsony), megindult a privatizáció (Aramco), csökkent a külföldi muszlim szervezeteknek folyósított pénz stb. Szóval igencsak veszély lenne magára a szaúdi monarchiára nézve, ha Szíriában ugyanolyan elhúzódó szerepvállalásra kellene számítania, mint Jemenben.

paráznabillegető 2016.02.23. 09:32:17

felejtsétek már el ezt a világháborút! ekkora faszságot.
fent is leírják, hogy az olaj miatt van az egész, hogy honnan menjen a gáz meg az olaj. aztán ezen összevesznek - oké - és jól felégetik a környéket - oké - de ez nem elég, rettegni kell, hopp, hát európát is felégetik! he? és akkor oda hogyan adják el a gázt meg az olajat?
minden háború szigorú matematikai alapokon nyugszik. ha megéri valaminek nekimenni, akkor annak neki kell menni. nincs kivétel ez alól a szabály alól.
a közel-keleti konfliktus nem fog eszkalálódni. kemény logisztikai korlátok miatt vannak ám: rohadtul messze van mindentől, jelentős csapatokat utánpótlással ellátni gyakorlatilag lehetetlen - értsd: nem éri meg. párezer fős részvétel még pont megéri, de igazából az semmire sem elég, csak a folyamatos szarkavaráshoz.
nem véletlenül nincs ám ott, és nem is lesz megoldás.

Barbaarb 2016.02.23. 11:00:42

@bkkzol:

Ők legalább a saját népük és országuk érdekeit védik, szemben több európai országgal. Persze ez lehet számunkra unszimpatikus, és aljas dolog, de mégis érthető.

'it's cool to know nothing' 2016.02.23. 12:01:41

1. A török egy tökös katonanép. Az volt, és ma is az.
2. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az összefüggő, török népek által lakott terület egészen Kína nyugati tartományaiig ér (ujgurok).
3. A török népek szaporulata jelentős, így demográfiailag nyerésre állnak (még Oroszországon belül is)
4. A törökök testvérnépnek tekintenek bennünket. (hadd ne nyissam ki azt most itt, hogy tényleg azok vagyunk-e).
5. Nincs túl sok szövetségesünk, ostobaság lenne nem megbecsülni azt, aki természetes szövetségesünk lenne.
6. A XVI. században is inkább szövetségre kellett volna lépnünk velük, és nem felmorzsolni magunkat.
7. Romantikus fiktív baromságokra (Egri nők) alapozni a mai stratégiai döntéseinket a legnagyobb ostobaság.
8. A legnagyobb veszély, hogy a törökök iszlám alapon határozzák meg magukat és nem nemzeti alapon. Nem kellene őket az iszlám világ kötelékébe lökni azzal, hogy azon az alapon zárkózunk el tőlük, hogy ők muszlimok. Erősíteni kellene bennük a turáni gondolatot, szemben az iszlámmal.
9. A kurdokat sajnálom, de most ők a másik oldalon vannak.

we dont want arabs here..So what 2016.02.23. 12:29:45

@'it's cool to know nothing': Szerintem Te állsz a vesztes oldalon.
Oroszország, Kína, Irán, Irak, Szíria olyan államok ahol az USA nem tud és soha nem is fog jelentős befolyást szerezni. Leszámítva az iraki inváziót, ahol kurvára nem értek el semmit azon kívül hogy helyzetbe hozták a kecskebaszó szaudiakat. A világ változik és a jelenlegi változás az USA nagy arcának zsugorodását hozza majd.
Szíria egy szuverén állam, még akkor is ha ezt az USA , Törökország és a fent említett kecskés szaudiak nem szeretik.. Az oroszok azért vannak ott mert meghívták őket. És jól is teszik mert az ellen amit az USA képvisel a mai politikájában harcolni kell. Hogy mi hol állunk? Nagyjából sehol. De érdemes két lépés távolságot tartani az USA vagy Németország agyhalott baromságaitól.

Ad Dio 2016.02.23. 13:24:44

Az USA elnökválasztásig nem félek hogy világháború törne ki, mert hiába tankolják fel, hiába viszik ki a a kifutóra, pilóta nélkül nem száll fel a gép. Utána? Fene tudja. Sok múlik azon, hogy kik kerül helyzetbe odaát.

bkkzol 2016.02.23. 14:53:30

@kopasz barmok országa: té mög az iskolán kívül máshol is járhattá vóna. iQ balynok.

bkkzol 2016.02.23. 14:55:00

@kopasz barmok országa: vigyé haza égy marék sZir mög afGánait osz't tanícsd!

'it's cool to know nothing' 2016.02.23. 15:34:34

@we dont want arabs here..So what:

Írtam én bármit az USÁ-ról? Vagy Németországról? Vagy Oroszország szerepéről?
Nem.
Ideírkálsz válaszul mindenféle zagyva, zsigeri véleményt, aminek semmi köze az általam felsorolt tiszta, hideg tényekhez.

nemszólokmégegyszer 2016.02.23. 16:14:15

Hát, ha a moszlimok irtják egymást, lelkük rajta, a többi országnak csak besegítenek. Ha az oroszok is nyíltan beszállnak a csetepatéba, beláthatatlan a helyzet. /A törökök lövik az Iszlám Államot, miközben lövik az IS elleni kurdokat, barátkoznak Bassarrattal, az oroszok a radikális iszlámmal állnak hadban, miközben kurdokat és afgán, szír felkelőket ölnek, NATO török repülőgépeket lőnek le, Európa lepaktál a törökkökkel, a tálibok már nem tényező, mi pedig a Közel-Keletre járunk dubajozni, ahová ömlik az amcsi arzenál, ami a Hezbollahon folyik Északra./ Biztonsági/külpolitikai szakértő legyen a talpán aki nekem elmagyarázza, hogy most ki kivel van, ki kinek a szövetségese, ki kit pénzel és ki kitől fogad el pénzt.

'it's cool to know nothing' 2016.02.23. 16:36:56

@nemszólokmégegyszer:
Elmagyarázom:
A törökök a szaudiakkal együtt akarnak egy olyan gázvezetéket építeni Európába, amiben az oroszok nincsenek benne.
Ezzel szemben az irániak az oroszokkal akarnak egy másik vezetéket megépíteni Európa felé.
Az oroszok mindenképpen meg akarják akadályozni, hogy olyan gáz jusson a térségből szárazföldön Európába, amit nem ők kontrolálnak.
Mindkettő vezeték Szírián keresztül menne, ezért az dönt, hogy ki tudja elfoglalni Szíriát.
A kurdok meg homokszemek a gépezetben.
Az oroszoknak, a törököknek és az amerikaiaknak is jól jön, ha meg tudják gyöngíteni Európát (menekültek). A törököknek külön jól jön, ha Görögországot, az ősi ellenséget tönkre tudják tenni. Ezért mind a hárman bombáznak, hogy minél több ember induljon útnak. A törökök külön örülnének, ha az összes kurd Európába menne.
Merkel megy egy hülye, mert ebből az egészből semmit nem ért.
süti beállítások módosítása