Nem az Egyesült Államok az egyetlen ország, amely vezetőcserével néz szembe 2012-ben, a kínai alkotmány szerint ugyanis a Kínai Népköztársaság elnökét öt évre választják, s csak egyszer választható újra, Hu Csin-tao pedig 2002 óta van hivatalban. 2012 így „választási év” lesz Kínában is. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy Hu és társai eltűnnének a politikai porondról.
Kínára évtizedekig jellemző volt, hogy a politikai reformok messze elmaradtak a gazdaságiaktól, vagy ha úgy tetszik, a párt megújulása sokáig váratott magára. 2002-ben azonban nagy jelentőségű politikai reformra szánta el magát a pártvezetés: a XVI. pártkongresszuson egyrészt átalakították a párt jellegét, „néppártosítva” azt, másrészt sort kerítettek a felső vezetés cseréjére is. E döntés jegyében lett 2002-ben Hu Csin-tao (Hu Jintao) a Kínai Kommunista Párt (KKP) főtitkára, egyben a Kínai Népköztársaság (KNK) negyedik vezetői generációjának feje, Mao Ce-tung (Mao Zedong), Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) és Csiang Cö-min (Jiang Zemin) után. 2003-ban a KNK, 2004-ben pedig a Központi Katonai Bizottság elnökévé is megválasztották. E három pozíció - államelnök, pártelnök és a Katonai Bizottság elnöke - együttes birtoklása a valódi kínai vezető ismérve.
(A KKP négy vezetői generációjának feje, forrás: www.wn.com)
Kínában persze semmi sem történik váratlanul, minden fontos döntés, személyi kérdés jó előre el van tervezve. A KKP Központi Bizottságának (KB) október 15-18-i ülésén deklarálták ezeket, midőn - többek között - kinevezték Hszi Csin-pinget (Xi Jinping) a KKP Központi Katonai Bizottságának alelnökévé, s ezzel tulajdonképpen kijelölték az új, immár ötödik generáció vezetőjét is: ő követheti Hu Csin-taot 2012-ben az államelnöki, majd a pártelnöki székben is.
Hszi azonban nem most került elő a semmiből, már évek óta egyre feljebb és feljebb lép a ranglétrán. Apja egyike a KKP alapítóinak, s bár a család a kulturális forradalom idején kegyvesztetté vált, Hszi – kis átnevelést követően - 21 évesen már párttag volt. Töltött be pártfunkciókat vidéken, majd a hadseregben is. 1992-ben már az Országos Népi Gyűlés tagja, 1995-ben pedig a 35 milliós Fucsian tartomány élére kerül, 1997-ben - Csiang Cö-min javaslatára - pedig már a KKP KB póttagja lett. 2002-től a 47 milliós Csöcsiang tartomány pártszervezetének élén áll, 2007-ől sanghaji párttitkár, 2008-tól pedig a KNK egyik alelnöke. Gyors és látványos karrier egy – kínai mértékkel mérve – fiatal, 1953-as születésű pártkatonától. Érdekesség, hogy - szemben Hu Csin-taoval - Hszi a korábbi párttitkár-államelnökhöz, Csiang Cö-minhez tartozó, úgynevezett „Sanghaji Klikknek” a tagja. Korábbi megnyilatkozásai alapján Hszi Csin-ping nacionalista érzelmű, aki - Kína szuperhatalmi státuszát építendő - nagy valószínűséggel keményebben, határozottabban lép majd fel hazája nemzetközi relációiban. 2009-ben, egy mexikói vizit alkalmával például az Egyesült Államokra célozva kijelentette, sajnálatos, hogy egyes jóllakott (szó szerinti fordításban ”teli hasú”) külföldieknek nincs jobb dolga, mint újjal mutogatni másokra. Nagy port vert fel azzal is, hogy Japánban tett látogatásakor minden áron ragaszkodott az uralkodóval történő találkozáshoz, ami egyet jelentett a japán protokoll felrúgásával, eszerint ugyanis az ilyen jellegű szándékot hónapokkal előre jelezni kell.
Ami belpolitikai terveit illeti, rossz nyelvek szerint hajlamos a túlzottan konzervatív, már-már maoista jellegű megnyilatkozásokra. Egy, a kínai pártiskola hallgatóinak tartott beszédében például elmondta, szintézisre kell törekedni a marxizmus alapvetései és Kína konkrét realitásai között. A generációváltással kapcsolatban szárnyra kaptak olyan hírek is, mely szerint Hszi személye korántsem örvend osztatlan lelkesedésnek a párt vezetésén belül. Egyes források szerint Hszi nem Hu Csin-tao választottja, sokkal inkább a már említett „Sanghaji Klikk” protezsáltja, míg Hu leginkább Li Ko-csiangot (Li Keqiang) látná szívesen utódjaként. Li-t ugyanakkor jelölték a párt csúcsszervébe, azaz a Politikai Bizottság Állandó Bizottságába, mint Hszi-t, csak alacsonyabb besorolással. Még 2008-ban pedig, mikor Hszi Csin-ping a KNK alelnöke lett, Li Ko-csiang-ot miniszterelnök-helyettessé választották, ami akár azt is jelentheti, hogy ő követi majd Ven Csia-pao jelenlegi miniszterelnököt 2012-ben. Li a pártvezetésen belüli klikkek közül a ”Fiatal Ligához” sorolható, akárcsak Hu Csin-tao. E kvázi-frakciók között jelentős különbségek mutatkoznak. Míg a „Fiatal Liga” legfőbb feladatának a szegények és gazdagok közötti különbségek mérséklését tekintik, s egy szociális háló kiépítését szorgalmazza a gazdaságilag kevésbé fejlődő területek számára, addig a „Sanghaji Klikk”, azaz Csiang Cö-min és Hszi Csin-ping frakciója elsődleges feladatnak tartja a gazdasági fejlődés folytatását, a magas GDP-t és Kína gyors és hatékony világgazdasági integrációját.
(Li Ko-csiang és Hszi Csin-ping, forrás: www.telegraph.co.uk)
Bár sok a találgatás az utódlás körül, nem valószínű, hogy a mindig megfontolt kínai pártvezetés az utolsó pillanatban visszatáncolna, új jelöltet nevezve meg. 2012-ben minden bizonnyal Hszi Csin-ping veszi át Hu Csin-tao-tól a stafétát. Egy kérdés azonban még nyitott, és tovább árnyalhatja a Kína politikai jövőjéről kialakított képet, nem tudni ugyanis, Hu Csin-tao megtartja-e a Katonai Bizottság elnöki székét 2012-t követően még pár évig (ahogy azt elődje, Csiang is tette annak idején), ez ugyanis egyrészt gátolná Hszi Csin-ping teljes hatalomátvételét, másrészt hagyna némi mozgásteret és döntési potenciált Hu és frakciója számára is.
Szunomár Ágnes
