A tegnapi tandíjemelési szavazáson a Nick Clegg vezette liberális demokraták történetük egyik legnagyobb, ha nem végzetes vereségét szenvedték el, tulajdonképpen saját maguktól. A liberálisok ugyanis a választások előtt és alatt is végig kiálltak amellett az ígéretük mellett, hogy a brit felsőoktatást ingyenessé kell tenni minden brit fiatal számára. Ám azzal, hogy csütörtök este nemhogy megtagadták saját döntésüket, hanem egyenesen részt vettek a díjak háromszoros emelésében, a fiatal választók szemében – a liberálisok törzsbázisa – vélhetően megbocsáthatatlan bűnt követtek el, melyet minden bizonnyal képtelenek lesznek lemosni magukról az egész parlamenti ciklus folyamán.

 

(Az egyik tüntető egy már szétvert rendőrkocsin, forrás: www.flmboynt.com)

 

A szavazás természetesen nem ment zökkenőmentesen, hiszen a 85 fős koalíciós kormánytöbbség a nap végére mindössze 21-re olvadt, amely a legkritikusabb becsléseket is jóval alul múlta, egyértelműsítve a miniszterelnök, David Cameron számára, hogy a döntés elfogadása csak egy hajszálon múlt. Nem beszélve arról, hogy az 57 liberális képviselőből 21-en nem támogatták a kormányt (8-an tartózkodtak), illetve ezek közül ketten később le is mondtak parlamenti tisztségükről. Ugyanakkor még nagyobb baj Cleggnek, hogy két egykori pártelnöktársa és prominens liberális képviselők, Sir Menzies Campbell és Charles Kennedy is elutasította a határozatot. Azt, hogy a liberálisok megosztottak lesznek a kérdésben, persze tudni lehetett, még ha nem is ilyen mértékben, de azt, hogy az ellenszegülők között lesznek konzervatív képviselők is, szám szerint 8-an, akik ugye végig az emelés mellett voltak, már nehezen lehetett előre látni. Mindenestre tény, hogy a koalíciós kormány az első komolyabb törvénykezési akadályát, ha nehezen is, de összeomlás nélkül vette. Maga a döntés amúgy azt eredményezi, hogy 2012-től az eddigi átlagosan 3,290 fontos felsőoktatási tandíj 9,000 fontra nő. Érdemes megjegyezni, hogy az elképzelést a munkáspárti ellenzék is támogatta volna, de csak 6,000 fontig. Ed Miliband, az ellenzéki párt vezetője, a szavazás után meg is jegyezte, hogy a koalíciós kormány döntése egyszerűen tragédia.

 

Cameron és Clegg számára azonban problémát nemcsak a kormány megosztottsága okozott, hanem az a majdnem 30 ezer feldühödött diák is, akik kora délutántól kezdve először a parlament környékén, majd városszerte randalíroztak. Bár a tüntetésekben „csak” kicsivel több mint 50 ember sérült meg (34 embert a londoni rendőrség garázdaság vádjával előállított – szerk.), mégis, az okozott jelentős anyagi kár és az, hogy a tüntetők az épp színházba igyekvő Károly herceget és feleségét sem kímélték, már jóval túlmegy egy bizonyos határon – fogalmazott a miniszterelnök. Károly és Camilla ugyanis egy jótékonysági előadásra volt hivatalos, amikor a tüntetők megtámadták a kocsijukat és bár a hercegi párt a rendőrség végül kimenekítette az autóból, a trónörökös Rolls-Royce-át festékekkel és feszítővasakkal így is szétroncsolták a diákok.

 

(Károly herceg és Camilla a támadás közben, forrás: www.telegraph.co.uk)

 

A döntés eredményeképp – ahogy azt a brit politikai elemzők és újságírók nagy része látja – a liberálisok vélhetően olyan sebet ejtettek magukon, ami sokba fog nekik kerülni, akár a következő választások súlyos elbukásába. A konzervatívok valamivel jobb helyzetben vannak, hiszen ők végig a drasztikus tandíjemelés mellett voltak, persze ettől még az érezhető népszerűségvesztés garantált. Az egyedüli győztese a döntésnek pedig értelemszerűen a Munkáspárt lehet, ha a kisebbik Miliband végre ténylegesen pártja élére áll.