Az elmúlt napokban több német politikus is nemtetszését fejezte ki az új médiatörvénnyel kapcsolatban. Angela Merkel változtatásokat követel, Jürgen Trittin, a Zöldek frakcióvezetője szerint pedig az alapvető európai értékek forognak kockán.
Angela Merkel német kancellár az új magyar médiatörvény kapcsán az alapvető európai értékek megsértésére hívta fel a figyelmet. Christoph Steegmans helyettes kormányszóvivő pedig kijelentette, hogy a német kormány nagy figyelemmel követi majd a médiára vonatkozó törvények alakulását, már csak azért is, mert Magyarország, mint az EU soros elnöke különleges felelősséget visel azért az összképért, amely az unióról a világban kialakul. A német kormány szóvivője az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által megfogalmazott kritikára is utalt, mely szerint hasonló korlátozó intézkedésekre eddig "csak tekintélyelvű rezsimek alatt" volt példa. Arra a kérdésre, vajon Merkel kancellár beszélt-e erről Orbán Viktor miniszterelnökkel, Steegmans nem adott választ. Ugyanakkor kijelentette, hogy a német kormány állásfoglalása egyértelmű.
A német ellenzék sem hagyta szó nélkül az új törvényt. Jürgen Trittin, a Zöldek frakcióvezetője hangsúlyozta, hogyha Magyarország január elsején át kívánja venni az EU-elnökséget, haladéktalanul vissza kell vonnia a törvényt. A frakcióvezető egyúttal felszólította Guido Westerwelle német külügyminisztert, hogy azonnal lépjen közbe, hiszen véleménye szerint „a német kormánynak érvényt kell szerezni a befolyásának Magyarországgal szemben, és mindent meg kell tennie, hogy egyetlen tagállam se áshassa alá az alapvető európai értékeket”. Mindemellett pedig párhuzamot vont az osztrák példa, a Haider-féle Szabadságpárt elleni 10 évvel ezelőtti EU-fellépés és a jelenlegi magyar helyzet között. „Az európai értékek nem válhatnak a nacionalizmus áldozatává. Ez Haider-re és Magyarországra egyaránt igaz.”
(forrás: www.infovilag.hu)
A Die Welt szokatlanul kemény hangnemben bírálta Magyarországot, és az Európai Unió szégyenének titulálja a mostani fejleményeket. Emellett pedig az Európai Bizottság kudarcáról is beszélt, melynek még jóval a médiatörvény elfogadása előtt nyomást kellett volna gyakorolni Orbán Viktorra és kormányára. A cikk szerzője felvetette a kérdést, hogy miért van egyáltalán elnöke az Európai Tanácsnak vagy az Európai Bizottságnak, ha még az Európai Parlament illetve az EBESZ kritikája nyomán sem lépnek fel egy ilyen előre látható válság ellen.
Azt, hogy az Európai Unió vezetői tényleg elhatárolódnak a kérdéstől, mi sem bizonyítja jobban, mint Herman Van Rompuy távolságtartása a témával kapcsolatban. Az Európai Tanács elnöke – annak ellenére, hogy Magyarországon tartózkodott, amikor a 2/3-os parlamenti többség megszavazta az új médiatörvényt – nem foglalt állást, és kizárólag a soron következő magyar elnökségről beszélt a médiának.
A német sajtót olvasva az ember szeme akarva - akaratlanul megragad az olvasói szavazatokon, és az olvasói kommenteken. Míg az előbbi szerint a szavazók több, mint 65 százaléka (ezen cikk írásának pillanatában közel 1500 véleménynyilvánításnál) a weltonline.de –n arra a kérdésre, hogy mit gondolnak a magyarországi fejleményekről azt válaszolta, hogy rendkívül veszélyesnek tartja és Magyarországnak nincs helye az EU-ban, addig a kommentezők hozzászólásait tekintve egy egész másik kép alakul ki. Sokan egyáltalán nem ítélik el azt, ami Magyarországon történt. Sőt, sok esetben az a kép rajzolódik ki, hogy vannak, akik követendő példaként tekintenek a magyar a példára az EU „terrorjával” szemben. De vannak olyan német hozzászólók is, akik nem értik a kormányuk felháborodását, hiszen, mint mondják, náluk is cenzúra él és náluk sincs véleményszabadság.
A szabad véleménynyilvánítás alapvető európai érték. Ezzel senki sem vitatkozik. Az viszont, hogy a szabad szót miként definiáljuk, hol és milyen formában szabjuk meg a korlátait, más kérdés. Az mindenestre elgondolkodtató, hogy Németországban (és más régi tagállamokban egyaránt) a sajtó megkérdőjelezi az ilyen alapvető értékek érvényesülését Magyarországon, és néhol a zsarnokság árnyképét vetíti előre. Nem biztos, hogy ez a megfelelő országimázs egy Európai Uniós tagállam számára.
Németh Andrea