A mai napon érdekes meghallgatás kezdődik a németországi Karlsruhe-ben, a szövetségi alkotmánybíróság központjában. A tárgy az Európai Unió által nyújtott gazdasági mentőcsomag, azon belül is elsősorban a görögnek biztosított 110 milliárd eurós mentőöv alkotmányossága. Az ügy komolyságát mutatja, hogy a tárgyalásra beidézték még a német pénzügyminisztert, Wolfgang Schaeublet is, akinek meg kell majd győznie a taláros testületet arról, hogy a döntés nem ment szembe sem a német, sem az Uniós joggal. Elemzők szerint nehéz dolga lesz a miniszternek!
Szegény embert az ág is húzza, tartja a mondás, és ez a görögökre mostanában halmozottan igaz. Nem elég ugyanis, hogy egyrészről történelmi megszorításokat jelentett be éppen a kormányuk (nem először és nem utoljára – szerk.), aminek következtében könnyen lehet, hogy hamarosan az Akropoliszt is privatizálniuk kell. Másrészről, hogy a politikai elitük bántóan működés- és konszenzusra képtelen. Most még itt vannak a németek is, akik egyenesen alkotmányellenesnek akarják nyilvánítani azt a 110 milliárd eurós mentőcsomagot, ami lényegében megmentette őket gazdaságuk teljes összeomlásától. Persze azért halkan érdemes megjegyezni, hogy a déli ország problémai még mindig – annak ellenére, hogy már a második mentőöv van úton – nem oldódtak meg, sőt, egy jó darabig nem is fognak, ha fognak egyáltalán valaha, államcsőd nélkül.
("Célkeresztben - Wolfgang Schaeuble", f: www.n24.de)
Mindenesetre a száraz tényeket vizsgálva, ami az üggyel kapcsolatban eddig biztos, hogy a közelmúltban 6 ismert euroszkeptikus német értelmiségi, akik között van egykori nagyvállalati vezető, jogász és közgazdász, közel 50 ponton támadta meg alkotmányellenesség címén az Európai Unió 750 milliárd eurós mentőcsomagját (benne külön a görögöknek nyújtott 110 milliárd eurós tétellel). Ebből az 50 esetből bár 35-öt a bíróság már törölt, mondván, azokkal nincsen semmi probléma, azok egytől egyig alkotmányosak voltak, de még így is maradt 15 pont, aminél a testület nem tudott egyértelműen dönteni, ezért ezekben meghallgatást rendelt el. A végeredmény azért nagyjából megjósolható, és nem csak a pénzügyminiszter jelenléte miatt – ami amúgy mutatja, hogy a Merkel-kormány láthatóan nagyon komolyan veszi a tárgyalást –, hanem, mert egyszerűen valószínűtlen, hogy egy tavalyi döntést, ami az euró fennmaradását szolgálta, a német alkotmánybíróság érvénytelennek nyilvánítson. Bár a beadványt készítők természetesen ebben bíznak, még ha ők maguk is nyilatkozták, hogy erre vajmi kevés esély mutatkozik. Arra viszont van lehetőség, tőlük független szereplők is ezt hangsúlyozzák, hogy a német bíróság az elkövetkező hasonló mentőcsomagok elfogadását már sokkal szigorúbb szabályozás mellett fogja csak engedélyezni. Ha így lesz, márpedig valószínűleg így lesz, akkor az olyan szörnyű pénzügyi helyzetben lévő eurózóna tagok, mint például Görögország, Portugália, vagy Írország, keserves évek elé néz.
Az persze eddig sem volt titok, hogy a globális pénzügyi válság világos határt húzott a rosszul, a közepesen és a jól gazdálkodó Uniós ország között. Ahogy érzésem szerint az sem újdonság, hogy a szolidaritás egyre kevésbé lesz meghatározó jegye az EU-nak; legalább is elnézve a szlovákok, britek, finnek hozzáállását, másra nehezen lehet gondolni. De tény, ameddig az EU vezetői nem állnak a sarkukra, és nem döntik el, hogy mit is akarnak kezdeni a szervezettel, addig csak a problémák görgetése lesz, amik hosszú távon vagy maguk alá temetnek minket, vagy nem. De valószínűbb, hogy inkább igen!
Németh Áron Attila
