Itthon keveset tudunk Délkelet-Ázsiáról, leginkább akkor hallunk róla, ha tüntetés, határvillongás, vagy e kettő egyszerre borzolja valamelyik ország belpolitikáját, ezáltal a nemzetközi kedélyeket is. Thaiföld esetében is ez a forgatókönyv igaz, hiszen az elmúlt időszakban Preah Vihear ősi temploma kapcsán kerültek fegyveres konfliktusba a thai csapatok Kambodzsával, míg a sárga és vörös inges tüntetők felváltva vonultak utcára, s csaptak össze hol egymással, hol pedig a hadsereggel. A hétvégén parlamenti választást tartottak Thaiföldön, mely az ellenzéki Pheu Thai Párt győzelmével zárult, azonban nem valószínű, hogy az új kormány ténylegesen meghozza a békét a délkelet-ázsiai ország számára.

Thaiföld, korábbi nevén Sziám, monarchia, területének és népességének méretei alapján leginkább Franciaországhoz hasonlítható (kicsit kisebb annál, lakosainak száma viszont közel azonos). A Csakri-dinasztia a 18. század vége óta folyamatosan hatalmon van, a jelenlegi király, IX. Ráma 1946 óta ül a thai trónon, ezzel a világ legrégebb óta regnáló államfője. Az abszolút monarchia 1932-ben vált alkotmányossá, azóta egyébként 17 alkotmányt és 18 katonai puccsot élt meg. A legutóbbi puccs épp a most nyertes Pheu Thai Párt (Párt a Thaiokért) egyik fő támogatóját, egyben a Pheu Thai kormányfőjelöltjének bátyját, Thakszin Sinavatrát mozdította el székéből 2006 őszén. Az akkori katonai junta bő egy év elteltével adta át a vezetést a demokratikusan megválasztott kormánynak, melyet a 2009-ben elhunyt thai-kínai Szamak Szundaravedzs vezetett. Ő sem maradhatott haláláig hatalmon, ugyanis 2008 őszén összeférhetetlenségi okokból az alkotmánybíróság döntése alapján lemondásra kényszerült: egy kereskedelmi televízió főzőműsorának házigazdája volt, az alaptörvény viszont tiltja, hogy a miniszterelnök és kabinetminiszterek magánvállalkozásoknak dolgozzanak. Utódja, Somchai Wongsawat szavazat-vásárlási vádak beigazolódása miatt csupán két hónapig volt hivatalban. Hosszas szervezkedés után végül a Demokrata Párt alakíthatott kormányt 2008 decemberében, így került a kormány élére a mostani vesztes, Abhiszit Veddzsadzsiva.

 

("Egy bukott vezető - Abhiszit Veddzsadzsiva", f: www.xinhuanet.com)

 

Bár Abhiszit elődinél tovább ülhetett a kormányfői székben, valójában az ő regnálása alatt sem volt nyugodt a thai belpolitika, melyet rendszeresen felkavart a sárga- és vörös inges tüntetők összecsapása. A sárga ingesek konzervatív, királyságpárti, felső- és középosztálybeli háttérrel rendelkeznek, támogatói bázisuk Bangkok és Thaiföld déli része. Hagyományosan mellettük áll a hadsereg és a Demokrata Párt is. A vörös ingesek az „Egyesült Front a Demokráciáért, a Diktatúra ellen” (UDD) elnevezésű ellenzéki szövetség szimpatizánsai, melyet a már említett Thakszin Sinavatra finanszíroz. A vörös ingesek tavaly tavasszal két hónapra megszállták Bangkok központját, Abhiszit távozását követelve, végül a hadsereg szorította ki őket, közel 90 halálos áldozat és 1900 sebesült árán. Idén februárban, a kambodzsai-thai határvillongások idején pedig a nacionalista érzelmű sárga ingesek követelték - az egyébként általuk hatalomra segített - Abhiszit lemondását, amiért az nem képviselt keményebb politikát Kambodzsával szemben. A kormány két front közé szorult, aminek meg is lett az eredménye, hiszen a választásokat elvesztették.

 

A Jinglak Sinavatra vezette Pheu Thai-t most ünnepli a nemzetközi sajtó, mert programja ígéretes, győzelme nagyarányú, és a legutóbbi hírek szerint még a hadsereg sem akarja megdönteni (legalábbis egyelőre). Örülnek a gender-ideológusok, mert először lesz női miniszterelnöke Thaiföldnek. Fellélegezhetnek az üzleti körök is, hiszen máris 4%-kalnőtt a forgalom a bangkoki tőzsdén, és a thai bath árfolyama is javult a dollárhoz képest. És minden bizonnyal örül Thakszin Sinavatra is, egyrészt, mert kishúga győzelemre vitte pártját, másrészt, mert így talán végre hazatérhet Dubaiból, ahol kényszerű száműzetését tölti, jelenleg ugyanis elfogató-parancs van érvényben ellene Thaiföldön, pénzügyi visszaélések miatt. (A Pheu Thai a kampányban széleskörű amnesztiát is ígért, talán nem hátsó szándék nélkül…) Jinglak egyébként sikeres üzletasszony, 44 éves, van egy fia és férjezett. (Férje húga egészen véletlenül a már említett Somchai Wongsawat felesége, azé a volt miniszterelnöké, aki csak két hónapig ülhetett a bársonyszékben.) Programjában a szegényeknek szóló támogatásokat, az egészségügyi ellátás javítását és infrastrukturális beruházásokat ígért. Már most bejelentette, hogy koalíciós megállapodást kötött négy másik párttal, így az 500 fős bangkoki parlamentben 299 képviselője lesz. Jinglak lelkes és bizakodó, és - bár ezt nem mondta - minden bizonnyal bízik abban is, hogy a sárga és piros ingek, pólók jó darabig a szekrényben, a katonák pedig a laktanyában maradnak.