Itthon keveset tudunk Délkelet-Ázsiáról, leginkább akkor hallunk róla, ha tüntetés, határvillongás, vagy e kettő egyszerre borzolja valamelyik ország belpolitikáját, ezáltal a nemzetközi kedélyeket is. Thaiföld esetében is ez a forgatókönyv igaz, hiszen az elmúlt időszakban Preah Vihear ősi temploma kapcsán kerültek fegyveres konfliktusba a thai csapatok Kambodzsával, míg a sárga és vörös inges tüntetők felváltva vonultak utcára, s csaptak össze hol egymással, hol pedig a hadsereggel. A hétvégén parlamenti választást tartottak Thaiföldön, mely az ellenzéki Pheu Thai Párt győzelmével zárult, azonban nem valószínű, hogy az új kormány ténylegesen meghozza a békét a délkelet-ázsiai ország számára.
Thaiföld, korábbi nevén Sziám, monarchia, területének és népességének méretei alapján leginkább Franciaországhoz hasonlítható (kicsit kisebb annál, lakosainak száma viszont közel azonos). A Csakri-dinasztia a 18. század vége óta folyamatosan hatalmon van, a jelenlegi király, IX. Ráma 1946 óta ül a thai trónon, ezzel a világ legrégebb óta regnáló államfője. Az abszolút monarchia 1932-ben vált alkotmányossá, azóta egyébként 17 alkotmányt és 18 katonai puccsot élt meg. A legutóbbi puccs épp a most nyertes Pheu Thai Párt (Párt a Thaiokért) egyik fő támogatóját, egyben a Pheu Thai kormányfőjelöltjének bátyját, Thakszin Sinavatrát mozdította el székéből 2006 őszén. Az akkori katonai junta bő egy év elteltével adta át a vezetést a demokratikusan megválasztott kormánynak, melyet a 2009-ben elhunyt thai-kínai Szamak Szundaravedzs vezetett. Ő sem maradhatott haláláig hatalmon, ugyanis 2008 őszén összeférhetetlenségi okokból az alkotmánybíróság döntése alapján lemondásra kényszerült: egy kereskedelmi televízió főzőműsorának házigazdája volt, az alaptörvény viszont tiltja, hogy a miniszterelnök és kabinetminiszterek magánvállalkozásoknak dolgozzanak. Utódja, Somchai Wongsawat szavazat-vásárlási vádak beigazolódása miatt csupán két hónapig volt hivatalban. Hosszas szervezkedés után végül a Demokrata Párt alakíthatott kormányt 2008 decemberében, így került a kormány élére a mostani vesztes, Abhiszit Veddzsadzsiva.

("Egy bukott vezető - Abhiszit Veddzsadzsiva", f: www.xinhuanet.com)
Bár Abhiszit elődinél tovább ülhetett a kormányfői székben, valójában az ő regnálása alatt sem volt nyugodt a thai belpolitika, melyet rendszeresen felkavart a sárga- és vörös inges tüntetők összecsapása. A sárga ingesek konzervatív, királyságpárti, felső- és középosztálybeli háttérrel rendelkeznek, támogatói bázisuk Bangkok és Thaiföld déli része. Hagyományosan mellettük áll a hadsereg és a Demokrata Párt is. A vörös ingesek az „Egyesült Front a Demokráciáért, a Diktatúra ellen” (UDD) elnevezésű ellenzéki szövetség szimpatizánsai, melyet a már említett Thakszin Sinavatra finanszíroz. A vörös ingesek tavaly tavasszal két hónapra megszállták Bangkok központját, Abhiszit távozását követelve, végül a hadsereg szorította ki őket, közel 90 halálos áldozat és 1900 sebesült árán. Idén februárban, a kambodzsai-thai határvillongások idején pedig a nacionalista érzelmű sárga ingesek követelték - az egyébként általuk hatalomra segített - Abhiszit lemondását, amiért az nem képviselt keményebb politikát Kambodzsával szemben. A kormány két front közé szorult, aminek meg is lett az eredménye, hiszen a választásokat elvesztették.

Szunomár Ágnes